EGY SZÉP HÖLGY EMLÉKE

Ládámat tolvajtól nem féltem én,
Mert oly üres, mint sok tudós feje.
Szivemben hordom kincseim... szivem
Sok szép emlék kincsével van tele.

Ah, mon dieu, ha végiggondolom
Egy gozhajói útazásomat:
Mino boldogság!... útitársamúl
Egy gyönyöruséges szép hölgy akadt.

Hölgyek körul én szégyenlos vagyok,
Elobb tehát csak némán bámulám;
Elszántam végre magamat, mivel
Oly nyájasan pillantgatott reám.

Kitudtam a beszélgetés között,
Hogy o német szinészno s Pestre mén...
Hohó, szinészno, már kész a kaland!
Háborgó szívvel ezt gondoltam én.

S ebédre mentünk. Az ebédnél a
Szép hölgy bevágott vagy két itce bort.
Hanem dicséretére mondhatom:
Nem is látszott meg rajta, hogy ivott.