Üzenték az Origónak: Lázár János szomorú, ezért vagy azért
Simítson el minden konfliktust Orbánékkal és biztosítsa a T-csoport vezető pozícióját Magyarországon - a 444 értesülése szerint ezért lett tavaly a Magyar Telekom igazgatóságának elnöke Kerstin Günther.
A 444 szerint Günther a kulcsfigurája annak a folyamatnak, ami az Origo főszerkesztőjének leváltásához vezetett. Mint fogalmaznak, a legkomolyabban vett pártatlanság ellenére a kormány ellenzékinek tartotta az Origót, elfogultságra panaszkodtak. Rogán Antal lakásügyének kezelése és Lázár milliós külföldi útjainak feltárása állítólag különösen rosszul esett a Fidesznek.
A 444 azt írja, hogy Máthé Balázs jogi és társasági ügyekkel foglalkozó vezérigazgató-helyettes feladata a kormánnyal való kapcsolattartás volt és jó ideje közvetlenül Lázár Jánossal tárgyalt. „Az azonban biztos, hogy a panaszok sok esetben úgy jutottak el az Origo szerkesztőségébe, hogy Máthé Balázs mondta, hogy Lázár János szomorú, ezért vagy azért” - fogalmaz a portál.
Állítólag a mobiltelefon-frekvenciák használatának meghosszabbításáért is feltételül szabták, hogy a Telekom fogja vissza az Origót. A 444 szerint Lázár egy 150 oldalas tanulmányt adott át Kerstin Günthernek, amiben a közmédia és az Origo híreit hasonlítják össze és azt mutatják ki, hogy az Origo drámaian ellenzéki. Ezt a Telekomon belül később hivatkozási alapként kezelték.
A cikk szerint amikor a kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettes azt a hírt hozta, hogy Lázár szomorú, az azt jelentette, hogy botrány van a cikkből, és nem lenne jó, ha hasonló eset előfordulna. Kormányzati körökben állítólag olyat is hallottak Lázártól, hogy „az RTL Klubbal és az Origoval még kezdeni kell valamit”. Az Origo szerkesztősége azonban nem változtatott munkáján, ezért válhattak meg Sáling Gergő főszerkesztőtől.
Sáling eltávolítása után egy nappal Lázár már arról beszélt, hogy a Telekom és a magyar kormány százmilliárdos nagyságrendű közös projektbe fog.
http://www.hir24.hu/belfold/2014/06/05/szomoru-volt-a-kormanyt-kritizalo-hirek-miatt-lazar/
Magyarország Fekete hétfője után
Tegnap esete Lázár János a 444 híre szerint egyszerűen kirúgatta az Origo főszerkesztőjét, ugyanaz a Lázár János, aki hetek óta folytat támadást a magyarországi civil szervezetek ellen.
Éjszaka így bucsúzott az Origo főszerkesztőjétől
Mindeközben a parlament elfogadja a Paksról szóló törvénytervezetet, amiben például nem szerepel kitétel arra, milyen jogi személyt hívunk vitás döntés esetén bírónak, hanem a kormány azt álmodja, majd lebirkózza Puytinnal a megállapodást. Azt a megállapodást, ami évtizedekre adósítja el az országot. Azt a megállapodást, aminek eddig eltitkolt és veszélyeket rejtő hatástanulmányait ma hozta nyilvánosságra Jávor Benedek.
folytatás: http://magyarinfo.blog.hu/2014/06/03/magyarorszag_fekete_hetfoje_utan
Kérdés Angela Merkelhez
Tisztelt Kancellár Asszony! Hogyan kommentálná azt a hírt/széles körben elterjedt feltételezést, mely szerint egy magyar hírportál főszerkesztőjét politikai nyomásra kirúgták? Egy olyan portálét, amelynek közvetett tulajdonosa az a Deutsche Telekom, amelyben annak a német szövetségi köztársaságnak is tulajdonrésze van, amelyet Ön képvisel? És hogy e feltételezett politikai nyomás az Önök európai pártcsaládja, az Európai Néppárt magyar tagjától indult? Előre is köszönöm válaszát.
Persze, a feltételezést az érintett tagadja. Némileg megkérdőjelezhető érvekkel, de tagadja. A kirúgott főszerkesztő nem erősíti meg és nem cáfolja. Értjük, ugye? Ez is egy érdekes adalék: a szerkesztőségi értekezlet felvétele. Ja igen, és az ügy már ott van a német médiában is, a DTelekomot legalábbis már megkérdezték. Szerintük magyar belügy.
Azért ha valaki tényleg arra jár, ne mondja, hogy nem segítünk (thx. Noé):
"Sehr geehrte Frau Bundeskanzlerin, wie würden Sie die Nachricht / die weit verbreitete Meinung kommentieren, der Editor eines ungarischen Nachrichtenportals sei unter politischem Druck entlassen worden? Eines Portals, dessen indirekter Inhaber jene Deutsche Telekom AG ist, die zum Teil Eigentum der von Ihnen vertretenen Bundesrepublik Deutschland ist? Und dass der angebliche politische Druck durch das ungarische Mitglied der Europäischen Volkspartei, des Parteibündnisses der CDU/CSU auf europäischer Ebene, ausgeübt worden sein soll? Ich bedanke mich im Voraus für Ihre Antwort."
http://kard.blog.hu/2014/06/04/kerdes_angela_merkelhez
Sajtó, szabadság, civilek
A választásokat követően egyszer már foglalkoztunk magyar belpolitikai kérdéssel. Azóta nem túl sok idő telt el, de bizonyos folyamatok kapcsán fontos már most szót emelni. Szerkesztőségi.
Az emlékművel kapcsolatban - miniszterelnöki levelek ide vagy oda – nem változott a véleményünk. Sőt. Akkori nyilatkozatunk első sorait tudjuk csak idézni nemcsak az emlékmű, hanem az alig két hónapja eltelt idő politikai fejleményei kapcsán is: „Önmérséklet. Ebbe az egyetlen szóba tömörítenénk össze elvárásunkat az újból megválasztott kormánnyal szemben.”
Bár tulajdonképpen csak ügyvezető kormánya volt ebben a rövid időszakban Magyarországnak, ám a politikai gépezet működése egyáltalán nem ezt tükrözte. Kétségkívül igaznak tűnik (sajtóforrások alapján), hogy a Norvég Alap pénzei java részt olyan szervezetekhez folytak, akik minimum a politika határvonalán dolgoznak és mondjuk úgy, hogy a legkevésbé sem tartoznak a kormány iránt jóindulattal viseltető szervezetek köré. Ez egy dolog. Lehet olyan olvasata is ennek az ügynek, hogy bizony ezek a jogvédő, civil szervezetek valójában a liberális ideológia intézményi bástyái. Ahogy a legtöbb nyugat-európai, legfőképpen pedig angolszász konzervatív, mi is ezt gondoljuk. Komoly fenntartásaink vannak a jogvédő és civilnek álcázott szervezetek tevékenységével szemben. Ezen szervezetek tevékenysége nagyon távol áll tőlünk ideológiailag, főképpen, mert a semlegesség álcájába próbálják bújtatni (sokszor politikai) tevékenységüket. Részben ezért is nevezik magukat civileknek és ezért is kaphattak forrásokat a Norvég Alaptól. Nagyjából ahhoz hasonlóan, ahogy a Civil Összefogás Fórum kapott civil pénzeket politikai tevékenységre a kormánytól. Ez egy másik dolog.
Bármennyire is visszás azonban ez az álsemlegesség, azt gondoljuk, hogy egy pluralista demokráciában ezeknek a hangoknak is helyük van. Számunkra vállalhatatlan, ahogy a kormány az őt kritizáló (ál)civil szervezeteknek a(z akár külföldről érkező) forrásaira próbálja rátenni a kezét. Nem értünk vele egyet.
folytatás: http://mosmaiorum.blog.hu/2014/06/04/sajto_szabadsag_191
Csütörtökön elsötétül a média
Eddig több mint hatvan médiafelület csatlakozott a reklámadó miatti tiltakozásul a Magyar Reklámszövetség kezdeményezéséhez a Kreatív Online szerint.
A Magyar Reklámszövetség kedden arra kérte a médiavállalkozásokat és a szakmai szervezeteket, hogy csatlakozzanak a tervezett reklámadó bevezetése elleni június 5-i tiltakozáshoz. A keddi felhívásra eddig példa nélküli módon mozdult meg az egész kommunikációs ipar, a felhíváshoz csatlakozó médiafelületek száma jelenleg meghaladja a hatvanat — írja a Kreatív Online.
A tiltakozáshoz eddig csatlakozott a tévécsatornák közül a Cool, a FEM3, a Film+, a Film+2, a HírTV, a Muzsika TV, a PRO4, az RTL Klub, az RTLII, az RTL+, a Sorozat+, a Story4, a Story5, a TV2, a Super TV2, a Viasat3, a Viasat6. A rádiók közül a Class FM, a Gazdasági Rádió, az Info Rádió, a Juventus Rádió, Katolikus Rádió, a Lánchíd Rádió, és a Music FM. A nyomtatott sajtótermékek közül a Blikk, a HVG, a Magyar Nemzet, a Metropol, a Népszabadság, a Népszava, a Nemzeti Sport, a TVR-7. Az online felületek közül a Babaszoba.hu, a Blikk.hu, a Citromail.hu, a Femina.hu, a Gphirek.hu, a Hazipatika.hu, a Hirkereso.hu, a Hir24.hu, a Hvg.hu, az Index.hu, az Investor.hu, az Iwiw.hu, a Komment.hu, a Kremmania.hu, Life.hu, a Mandiner.hu, a Metropol.hu, az Mno.hu, a Napi.hu, a Nepszava.hu, az Nlcafe.hu, a Nol.hu, a Nosalty.hu, az Nso.hu, az Origo.hu, a Portfolio.hu, a Postr.hu, a Quart.hu, a Startlap.hu, a Storyonline.hu, a Szoftverbazis.hu, a Tafelspicc.hu, az Uzletresz.hu, a Vezess.hu, a Videa.hu, a Wellnesscafe.hu, és a 444.hu.
Csatlakozott a felhíváshoz három kommunikációs szakmai lap online felülete, a Kreativ.hu, a Mediapiac.com és az Mmonline.hu.
A televíziós csatornák elsötétítéssel, a rádiók a tiltakozás szövegének beolvasásával, a nyomtatott sajtó fehér lappal, az online felületek szintén elsötétítéssel fejezik ki a reklámadó bevezetése elleni tiltakozásukat. A tiltakozással egyetértők az MRSZ honlapjáról letölthető template segítségével fejezhetik ki álláspontjukat a facebook-oldalukon és honlapjukon egyaránt.
http://media.mandiner.hu/cikk/20140604_csutortokon_elsotetul_a_media
A Telekom már tavaly átengedte az Origót a kormánynak
- A hét elején váratlanul elküldték az Origo főszerkesztőjét, Sáling Gergőt.
- Emiatt a lapnál sokan felmondtak, felállt szinte az egész politika rovat.
- Ebben az ügyben vastagon benne van a németek gazdasági érdeke és a magyar politika is.
- A független Origo sorsa már a főszerkesztő novemberi kinevezése előtt megpecsételődött.
„Ezt a nőt azért küldték ide, hogy minden konfliktus elsimítson Orbánékkal, és biztosítsa a T-csoport bevételeit és vezető pozícióját Magyarországon. Ez történik most.”
– Kerstin Günther, a Magyar Telekom Nyrt. igazgatóságának tavaly áprilisban kinevezett elnökének szerepéről mondja ezt B., aki már több nagy távközlési üzleteltben is részt vett. Günther a kulcsfigurája annak a folyamatnak, aminek a végén Sáling főszerkesztő német gazdasági és hazai (fideszes) politikai érdekek ütközőzónájába került, és félreállították.
Az államtitkár szomorú
Az Origónak és így Sálingnak az utóbbi hónapokban több konfliktusa is volt a Fidesszel, részben a párt egyik legfontosabb politikusa, Lázár János miatt.
A magyar piacon legkomolyabban vett pártatlanság ellenére a kormány a portált ellenzékinek tartotta. Már Gazda Albert tavaly véget ért másfél éves főszerkesztősége alatt is panaszkodtak az Origo elfogultságára. Idén pedig egymás után jöttek az ügyek, amelyek nagyon rosszul estek a kormánypártnak.
Az egyik Rogán Antal lakásügyének kezelése, a másik, amikor az Origo is bojkottálta a Fidesz választási rendezvényét, miután több újság (pl. a 444) regisztrációját visszavonták. A legutóbbi konfliktus a Lázár János vezette Miniszterelnökség ellen indított per, és Lázár milliós külföldi útjainak feltárása volt.
Lázár János kedd este óta kétszer is beszélt arról, hogy soha nem gyakorolt nyomást újságíróra, és nem is ismeri a leváltott főszerkesztőt. Ezzel valószínűleg azt a látszatot próbálta kelteni, hogy a 2010-es évek Magyarországán a nyomásgyakorlás egyetlen módja, egy cikk miatt sértett politikus felhívja, esetleg személyesen megfeddi az újságírót vagy főszerkesztőjét.
A szolgálati út betartása
Az Origo Zrt. adja ki az Origót, és ennek tulajdonosa a Magyar Telekom. A Magyar Telekom tulajdonosa Deutsche Telekom, a Deutsche Telekomé részben a német állam.
A Magyar Telekom bevételeinek jól látható részét szerzi az állammal kötött üzletekből. Van kifejezetten a kormányzati kapcsolattartásért felelős osztálya, igazgatója. Máthé Balázs jogi és társasági ügyek vezérigazgató-helyettes a legmagasabb szintű kapcsolattartó az óriáscégnél. Máthé jó ideje közvetlenül Lázár Jánossal tárgyalt, a kormány részéről ő kezeli a telekommunikációs ügyeket. Máthétól nem tudtuk megkérdezni, hogy Lázár valaha panaszkodott-e neki az Origo cikkeire, mert az újságot érintő ügyekben nem jogosult nyilatkozni.
Az azonban biztos, hogy a panaszok sok esetben úgy jutottak el az Origo szerkesztőségébe, hogy Máthé Balázs mondta, hogy
Lázár János szomorú, ezért vagy azért.
Közvetlenül a 2010-es kormányváltás után senkit sem érdekelt a Magyar Telekomnál, hogy min szomorkodik Lázár: a cég és a magyar kormány viszonya kifejezetten rossz volt. A távközlési szektorra kivetett különadó érzékenyen érintette a céget, állami, önkormányzati megrendeléseik egy részét is kezdte elhalászni előlük a Vodafone. (Ahol meg egyébként az inkább balos kötődéseiről ismert elnököt, Beck Györgyöt tolták félre egy kicsit.) Ezektől egyáltalán nem függetlenül a magyar-német viszony sem volt túl fényes. Christopher Mattheisennel, a Magyar Telekom amerikai elnök-vezérigazgatójával nehezen jöttek ki a magyar politikusok.
Aztán 2012 őszén Orbán Viktor és Angela Merkel német kancellár meglepően jó hangulatban találkoztak egymással. Ahogy a német-magyar diplomáciai kapcsolatok újra felmelegedtek, úgy javultak újra itthon a Telekom pozíciói is.
Jön a nagy elsimító
2013 áprilisában a Telekomnál (állítólag magyar kormányzati kérésre) szétválasztották az elnöki és vezérigazgatói posztot.
Az igazgatóság elnökének a 47 éves Kerstin Günthert nevezték ki. A nő nagyon jól ismerte a magyar politikai terepet. Telekomos pályafutása az 1990-es években épp Magyarországon kezdődött. A német cég nemzetközi terjeszkedésének hajnalán, a magyar privatizációs folyamatok közepén szocializálódott szakmailag. Régről ismerte az összes magyar politikai és gazdasági szereplőt. Ez persze nem véletlen: 1997 és 2001 között éppen ő hozzá tartoztak a szabályozói kapcsolatok, azaz neki kellett tárgyalnia a magyar kormánnyal. Ha az akkori lázárjánosoknak problémájuk volt a céggel, azt neki mondták el.
A szakmában kőkemény végrehajtónak tartják (akár csak a magyar politikában Lázárt), akit a piacon is komolyabban vesznek, mint Christopher Mattheisen vezérigazgatót.
Azzal a feladattal érkezett, hogy elsimítson minden konfliktust a Telekom és a kormány között.
A Telekom számára például létkérdés volt a T-Mobil által használt frekvenciák megtartása. A frekvencia az államé, azt csak meghatározott időre és díjért koncesszióba adja. Flottaszerződések, és rengeteg egyéb üzleti kapcsolat van a cég és az állam között. Ha a Telekom terjeszkedni akar, sok esetben ahhoz is kell az állam hozzájárulása, például a versenyhivatal jóváhagyására is szükség lehet. A telekom szektorra kivetett különadók és az állami mobilszolgáltató beindításának elvetélt kísérlete is alapvetően fontos, milliárdokra menő ügyek voltak.
2013 végén már befellegzett a független Origónak
A legfontosabb ügy 2013-ban a mobiltelefontársaságok által használt frekvenciák jövője volt. A kormány sokáig lebegtette, hogy újra osztja ezeket. A Magyar Telekom legnagyobb bevétele a T-mobilból van. Kulcsfontosságú volt a cég számára, hogy a frekvenciát tovább használhassák. 2013 őszén a kormány úgy döntött, hogy a három hazai mobilszolgáltató 2022-ig meghosszabbíthatja működését. Ezért összesen 100 milliárd forintot kértek, amiből a Magyar Telekomra körülbelül 35 milliárd jutott. Nagyon kemény alkukkal jutottak el idáig.
Az alku részeként a magyar kormány azt is kérte a Telekomtól, hogy fogják vissza vagy engedjék el az Origót. A magyar kormány egyik magas rangú tagja is megerősítette, hogy az alku érintette az Origoval szembeni elvárásokat is.
Erről már Kerstin Günther tárgyalt, mégpedig Lázár Jánossal.
Többen is megerősítették, hogy Kerstin Günther már azelőtt is tárgyalt Lázár Jánossal, hogy az új elnök Budapestre érkezett volna. Megbeszélésükön Lázár sorra vette a feltételeket, amelyeket frekvencia megtartásáért cserébe akart. Ezek között szerepelt, hogy az Origo ne kritizálja a kormányt. Lázár egy 150 oldalas tanulmányt is átadott, ami részletes
összehasonlító elemzést tartalmazott a hirado.hu és az Origo híreiről,
és természetesen azt mutatta ki, hogy a közszolgálati média híreit gyűjtő oldalhoz képest az Origo drámaian ellenzéki. Ez a tanulmány később hivatkozási alap lett a Telekomon belül.
A Telekom számára a veszteséges és profilidegen médiaüzlet egyáltalán nem fontos a mobiltelefonos üzletághoz képest. Ezért a Kerstin Günther vezette igazgatóság is abba az irányba nyomta az Origo Zrt.-t, hogy a politikai kérések menjenek már át a szerkesztőségen, ne legyen ez akadálya az egyéb üzleteknek.
2013 végén még egy fontos dolog történt. Elment az Origotól Kozári István értékesítési és marketingigazgató. A salesügyek Vaszily Miklós vezérigazgató kezébe kerültek.
A lap üzleti vezetőinek régóta fájdalmas volt, hogy a kormányzat online reklámköltéseiből a piacvezető Origo súlya alatt részesült, az állami pénzek jellemzően a konkurenciához, az Indexhez kerültek. 2008-ban még az Origónál költötték el a legtöbb állami pénzt a digitális reklámpiacon. Náluk volt az összes ilyen költés 34,6 százaléka. 2012-ben viszont már az Indexet kiadó CEMP volt a vezető 58,2 százalékos részesedéssel. Az állami költések ilyen mértékű átrendeződését piaci folyamatok nem indokolták.
Az Index és az Origo kiadójának részesedése az állami reklámköltésekből
Az összes állami online reklámköltés százalékában
Az Origo mellőzött helyzete is ekkor, 2013 vége felé kezdett javulni. A kormányzati költéseket kezelő IMG gyakrabban vásárolt felületet az Origónál. Az IMG és rajta keresztül az állam kiemelten fontos hirdetési ügyfél is lett.
Ma már haverok
Ahogy javult a kormány és a Telekom illetve a kormány és az Origo üzleti kapcsolata, a cég vezetői egyre inkább úgy értelmezték, hogy ha baj van egy cikkel, az veszélyezteti az egész Telekom pozícióját. A politikai panaszoknak egyértelműen gazdasági következményeket tulajdonítottak a vállalatnál. A tartalmat ért kritikák burkolt zsarolásként csapódtak le. Amikor a kormányzati kapcsolatokért felelős vezérhelyettes azt a hírt hozta, hogy Lázár vagy valaki más szomorú, ez azt jelentette, hogy baj van a cikkel, botrány van belőle, vigyázni kell, nem lenne jó ha hasonló megint előfordulna.
Tavaly az ilyen típusú üzenetek egyre gyakrabban és egyre nagyobb nyomatékkal kerültek az Origo szerkesztői elé. Egyre több ügyben és egyre inkább lehetett azt érezni, hogy a politikai elégedetlenséget komolyan figyelembe kell venni.
Kormányzati körökben hallottak már olyat Lázár Jánostól a közelmúltban, hogy
„az RTL Klubbal, és az Origóval még kezdeni kell valamit”.
A miniszter nem is csinált nagy titkot az RTL-lel szembeni ellenszenvéből, szerdán például arról beszélt, hogy az RTL Klub fenyegeti az országot.
Ennek ellenére az esetek többségében az Origo szerkesztősége nem változtatott a munkáján. Sáling kirúgását a lap újságírói közül a legtöbben annak tulajdonítják, hogy az Origo Zrt. vezetőinek elegük lett ebből, és azt akarták, hogy a politikai kérések végre átmenjenek a szerkesztőségen.
Az összeborulást talán semmi sem mutatja jobban, hogy szerdán kora délután, egy nappal Sáling eltávolítása után Lázár János miniszteri meghallgatásán már arról beszélt, hogy az Origo tulajdonosa, a Telekom és a magyar kormány milyen százmilliárdos fejlesztési projektbe vágnak bele közösen.
Így esik szét egy szerkesztőség
Egy hete az Origonál még elképzelhetetlen lett volna, hogy a szerkesztőségi értekezleten az újságírók ingerült bekiabálásokkal, a könnyeiket nyelve szakítsák félbe a vezérigazgatót. Kedden, Sáling távozásának bejelentése után ez történt.
Reggel fél tízkor közölték, hogy Sáling „közös megegyezéssel” távozik a cégtől. Ez sokakat váratlanul ért, felháborodottan visszakérdeztek, bekiabáltak, hogy ez most politikai nyomásra történt-e. A vezérigazgató nem mondott határozott nemet, inkább arról beszélt, hogy nem ez a lényeg. Itt meg lehet hallgatni az értekezleten készült hangfelvételt.
Az újságírók dühösek és elkeseredett voltak, a hangulat minden beszámoló szerint indulatos volt.
A kemény szerkesztőként ismert Sáling november óta irányította a lapot, sokak megelégedésére. Az Origo korábban kissé leeresztett szerkesztősége újra összerázódott, remekül hozta a választásokat, sorra kezdte megvalósítani szakmai elképzeléseit. Volt víziója az újság jövőjéről, senki sem hihette komolyan, hogy szakmai okokból távolítottták el.
Néhány feltűnően béna magyarázkodási kísérlet után a cég vezetői szerdán már szinte könyörgőre fogták, igyekeztek rábeszélni az újságírókat, hogy szeptemberig mindenképpen maradjanak. Azt mondják, hogy akik kitartanak őszig, azok három hónapi bérnek megfelelő felmondási pénzt kaphatnak.
Sokan nem vártak addig, és már szerdán felmondtak. Ahogy az újságírók kedden kiadott közleményéből is látszik, ők sem tudják komolyan venni a cég hivatalos indokát, ami szerint a fogyasztói szokások megváltozása miatt rúgták ki főszerkesztőjüket.
Ezt valószínűleg az a pár ezer ember sem hitte el, aki pár órával a bejelentés után már a lap székháza előtt tüntetett.
http://444.hu/2014/06/05/a-telekom-mar-tavaly-atengedte-az-origot-a-kormanynak/
Zsebpénz vagy vérdíj?
„Mégsem lehet virtusnak nevezni polgártársai legyilkolását, barátai elárulását, szószegéseit, könyörtelenségét és istentelenségét, amellyel hatalmat igen, de dicsőséget nem szerzett.”
Niccolò Machiavelli: A fejedelem, VIII. fejezet: Azokról, akik gyalázat árán jutnak uralomra – 1513 k.
Nyílt levél
Timotheus Höttges
a Deutsche Telekom AG elnöke
és
Christopher Mattheisen
a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója
részére
Tisztelt Elnök úr, tisztelt Vezérigazgató úr!
Tegnapelőtt egy, a Deutsche Telekom AG portfóliójában szinte észre sem vehető, de még a Magyar Telekom Nyrt. cégcsoportjában sem túlságosan meghatározó leányvállalatnál, az Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt.-nél történt egy személycsere: új főszerkesztő került a régi, bizonyos Sáling Gergő helyére. A vezetőváltás mögött a magyar közvélemény kormányzati nyomást tételez fel, miután az utóbbi időben az Origo.hu számos, a régi-új magyar kormánnyal és annak egyes kulcsfiguráival szemben erősen kritikus írást, tényfeltáró riportot közölt. Az Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. tegnapi közleményében ezt határozottan tagadta. Az Origo.hu szerkesztőségéből azóta jövő információk (főszerkesztő-helyettes felmondása, a szerkesztőségben uralkodó hangulat) viszont cáfolni látszanak ezt a hivatalos cáfolatot – de ennél sokkal inkább cáfolja a politikafüggetlen, önálló döntés tényét az, amit Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető leendő miniszter mai bizottsági meghallgatásán mondott. Szavai szerint:
„A kormány átfogó vidékfejlesztési informatikai fejlesztés tervez minden háztartásba a Deutsche Telekommal közösen 300 milliárd forint értékben, a korábban kötött stratégiai megállapodás értelmében.”
Tisztelt Elnök úr, tisztelt Vezérigazgató úr,
akkor most ennek a miniszteri nyilatkozatnak a tükrében fel kell tennünk a kérdést: ez a 300 milliárd forint, ez a körülbelül 1 milliárd euró most zsebpénz, vagy vérdíj?
Zsebpénz, abban az értelemben, hogy a Deutsche Telekom AG éves árbevétele 2013-ban 60,1 milliárd euró volt – az említett 1 milliárd ehhez képest valóban zsebpénz, különösen úgy, hogy ez az összeg (ez a megrendelés) nyilván nem egyetlen évben fog beérkezni a magyarországi leányvállalathoz – ráadásul a leányvállalatban, vagyis a Magyar Telekom Nyrt.-ben a Deutsche Telekom AG (közvetetten, leányvállalatain keresztül) csupán 59,21%-ot birtokol. Így a teljes, Lázár által bejelentett üzletből nagyjából csupán egy 600 millió euró árbevétel utáni remélt nyereséggel kalkulálhat.
Ám más a helyzet, ha a Magyar Telekom Nyrt. várható bevételeit vizsgáljuk. 2013-ban ez összesen 637,5 milliárd forint volt – ehhez képest egy akár több évre elosztott 300 milliárdos többletbevétel igen tetemes megugrás. Ezért a „vérdíjért” már érdemes beáldozni némi információs szabadságot, gondolhatta a magyar menedzsment…
folytatás: http://progressziv.blog.hu/2014/06/04/zsebpenz_vagy_verdij
A közmédiának közelebb van Koppenhága, mint a Dob utca
Minden elismerésem a Kettős Mérce csapatának, akik délelőtt 10 óra és délután 5 óra között megszervezték a tegnapi esti szimpátiatüntetést az Origo kirúgott leváltott közös megegyezéssel távozott főszerkesztője mellett. Ahhoz képest, hogy napközben derült ki, hogy 5 órára kellene menni a Dob utcába az Origo szerkesztőségéhez, meglepően sokan eljöttek, a becslések szerint olyan 2500 lehettünk, jórészt fiatalok, gyerekekkel, kutyákkal, kerékpárokkal. Se transzparensek, se zászlók, se idióták, csak jó idő és szomorkás hangulat.
folytatás: http://vastagbor.atlatszo.hu/2014/06/04/a-kozmedianak-kozelebb-van-koppenhaga-mint-a-dob-utca/
A médiaerőszak és a szovjet alkotmány
Annál erősebb lesz a politikai nyomás a magyar sajtóra, minél kevesebbet tudunk meg az olyan esetek pontos hátteréről, mint amilyen éppen a napokban az Origo-nál történt.
Kutatások szerint a megerőszakolt nők elenyésző hányada tesz feljelentést Magyarországon, minden száz esetből maximum négy kerül a rendőrségre, a többiek hallgatnak. Sokan még maguk érzik bűnösnek magukat azért, ami velük történt.
A magyar sajtóban szinte pontosan ugyanaz a helyzet. A Mérték Médiaelemző Műhely felmérései szerint egyre erősödik az “erőszaktevés”: a politikai és a gazdasági nyomásgyakorlás különböző fokozatai szinte mindennaposak. Az újságírók szerint évről-évre romlik a helyzet, közel 50 százalékuk szerint már olyan nagy a politikai nyomás, hogy az korlátozza a sajtószabadság érvényesülését. Egyre nagyobb az öncenzúra: 2012-ben még a válaszadó újságíróknak csak 22 százaléka mondta, hogy újságírói munkája során már elhallgatott, vagy elferdített politikai, gazdasági tényt, addig ez az arány 2013-ban már 34 százalékos volt.
folytatás: http://atlatszo.hu/2014/06/04/a-mediaeroszak-es-a-szovjet-alkotmany/
Szolidaritás az Origó szerkesztőségével, tüntetés Lázár János ellen
Hétfő este Lázár János fideszes politikus és minisztervárományos értesüléseink szerint egyszerűen kirúgatta az Origo főszerkesztőjét, egy olyan oknyomozó cikksorozat miatt, amely Lázár kétmilliós, közpénzből fizetett hotelszámláinak járt utána. Ez ugyanaz a Lázár János, aki ráküldte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a Norvég Civil Alap támogatásával működő civil szervezetekre.
Az atlatszo.hu azért jött létre, hogy a sajtó- és szólásszabadságot képviselje és védelmezze Magyarországon, ezért nem mehetünk el szó nélkül az egyik legnagyobb hírportálnál történtek mellett. Munkatársaink szolidaritásukat fejezik ki Sáling Gergővel, az Origo kirúgott főszerkesztőjével, és részt vesznek a Lázár János elleni tüntetésen, ami ma délután ötkor kezdődik, és a Facebookon itt lehet csatlakozni. A tüntetésről további információkat a Kettős Mérce blogon lehet olvasni. A Norvég Civil Alap által támogatott, a miniszterelnökség által támadott civil szervezetekkel a Facebookon itt lehet szolidaritást vállalni.
folytatás: http://blog.atlatszo.hu/2014/06/szolidaritas-az-origo-szerkesztosegevel-tuntetes-lazar-janos-ellen/
Lázár János soha nem gyakorolt nyomást a sajtóra
“Aki kicsit is ismer, tudja, hogy soha nem gyakoroltam nyomást a sajtóra” – mondta Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa Benyó Ritának, a Hír24 híradó riporterének.
2011 tavaszán került ki egy hangfelvétel, melyen Lázár János azt mondta az egyik 2008-as önkormányzati ülésen, hogy “aki nem vitte semmire az életbe, az annyit is ér, ezt tudom mondani. Aaz… annak annyi az élete“. Akkor ebből nagy botrány volt, másnap Lázár kénytelen volt bocsánatot kérni a “félreérthető szavai miatt“.
Hát igen, 3 éve volt, de akkor még Lázár bocsánatot kért.
Akkor bocsánatot kért, de nem felejtett.
folytatás: http://vastagbor.atlatszo.hu/2014/06/04/lazar-janos-soha-nem-gyakorolt-nyomast-a-sajtora/
Origo, reklámadó, Norvég Alap - Ki az a Lázár János, és miért maradunk fácánok?
Origo, reklámadó, Norvég Alap. Ha ezeket a szavakat halljuk, nem nagyon juthat más az eszünkbe, mint Lázár János neve. De vajon fácánnak kell lennünk a magyar Frank Underwood vadászkertjében? Kedden kimentünk veletek együtt az utcára, mert úgy gondoltuk, szolidárisnak kell lennünk, és támogatnunk kell azokat, akiket a saját hatalmát kiterjeszteni akaró kormány megtámadott. Most arra kérünk titeket folytassátok, folytassuk!
Ne higgyétek, hogy mi jól szórakozunk, arra hajtunk, hogy új milla legyünk, vagy tüntetéseket akarunk szervezni egész életünkben. Nekünk is van munkánk, családunk, gyerekeink. Mi is szeretünk kocsmázni, moziba és színházba járni, sétálni olvasni, vagy bármi mást csinálni mint tüntetni, felvonulni, hangoskodni. De most helyzet van!
Kedd óta sok mindenden történt, és ebben talán nektek is szerepetek van. Felmondott az Origo főszerkesztő helyettese, és a hír rovat több tagja is, mások pedig most készülnek erre a nehéz lépésre. A Norvég kormány berendelte magyar nagykövetét, és június 12-én tárgyalnak Lázárékkal a Norvég alap pénzeiről. A Magyar reklámszövetség felhívására pedig több tévé, internetes újság és nyomtatott lap (köztük a Hír TV, a Magyar Nemzet is) is fekete fedőlappal, és saját felületük elsőtétísével tiltakozik a tervezett és a független média egy részét ellehetetlenítő reklámadó ellen..
