Ha lemaradtál az eseményekről egy kis összefoglaló (: Krím, pénz, szobor, foci, föld, támogatás "mutyimondó") szubjektív nézőpontból...

1./ Orbán Viktor  azt mondta, hogy a belső vitákat lezárta a 2014-es választás.

14:40 A Kossuth tér harmada tele

Az eskütétel utáni ünnepi nagygyűlésen hangzott el: A legeslegkonkrétabb ígérete az volt, hogy a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a határon túli magyarok autonómiát kapjanak, és külön kiemelte Kárpátalját. Vagyis legvilágosabb ígérete egy olyan intézkedésről szólt, amiről más kormányok dönthetnek csak.

Orbán azonnal harcba hívja az országot - május 25.-re

 2./ Devizatartalékunk Szabadna tudnunk, hogy Gyurcsány, Bajnai kormány tartalékképzése után, miben teljesített ez a kormány jobban, ha az MTI ábrát megnézem?

3./ Emlékmű

Orbán hosszú levélben védi a német megszállás áldozatainak emlékművét

Orbán Viktor miniszterelnök négyoldalas levelet írt, amelyben hosszan érvel a német megszállás áldozatainak emlékműve mellett (a teljes levelet itt olvashatja el). A levél címzettje Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész, a kormány által támogatott Magyar Művészeti Akadémia tagja.

4./ Kishantos

A bíróság nemrég nem (az őrjöngő nyertesnek!) adott igazat, így hiába tény, hogy a földalapkezelő pályázatán nyert, egyáltalán nincsen annyira birtokon belül, ahogy azt a film esetleg sugallná.

5./ stadion

emlékeztető az elnök vidéki házáról

6./ Krím félsziget Hétfőn több száz oroszbarát tüntető elfoglalta a donyecki regionális adminisztráció épületét. (AFP Photo / Alexander Khudoteply)

EZ MÁR HÁBORÚ?
Ukrán Interfax: ultimátumot adtak az oroszok. Orosz Interfax: nem

Maga Vlagyimir Putyin egyik interjújában párhuzamot vont a koszovói albánok önrendelkezési joga és a Krímen zajló események között. „A krími lakosságnak joga van az önrendelkezésre úgy, mint ahogy ezt megengedték a koszovói albánoknak is.“ Az orosz elnök továbbá azt is megfogalmazta, hogy az embereknek joguk van arra, hogy maguk döntsenek a sorsukról. A szerbiai B92 információi szerint Putyin kijelentette, hogy Oroszország nem szeretne katonai beavatkozást Ukrajnában, de ettől függetlenül végső lehetőségként fenntartják maguknak az erő alkalmazásához való jogot.

Fegyverkezésre szólít fel a NATO főtitkára

Odesszában megrohamozták a rendőrkapitányságot, Luganszkban elfoglalták a katonai parancsnokságot az oroszbarát szeparatisták, miközben az ukrán hadsereg Mariupolnál vert szét barikádokat. Arszenij Jacenyuk miniszterelnök az odesszai rendvédelmi szerveket is hibáztatja, a NATO-főtitkár fegyverkezésre sürgette az európai tagállamokat. Odesszában több száz oroszbarát tüntető megrohamozta a rendőrkapitányság épületét 2014. május 4-én.Fotó: Dmitry Serebryakov

Putyin Szevasztopolba érkezett 2014.05.09 14:45

Az orosz államfő a krími Szevasztopolba érkezett pénteken, ahol részt vesz a győzelem napja alkalmából szervezett katonai díszszemle légi és vízi bemutatóján.

Vlagyimir Putyin először látogatott el a Krím félszigetre azóta, hogy a területet Oroszországhoz csatolták márciusban. A látogatást a Kreml egészen az utolsó pillanatig nem erősítette meg.

Az orosz államfő a nap folyamán előbb a második világháború európai hadszíntéren aratott győzelem alkalmából a moszkvai Vörös téren tartott katonai felvonulást tekintette meg, majd ezt követően utazott az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisának helyet adó Szevasztopolba, ahol a város fasiszta megszállás alóli felszabadításának 70. évfordulóját is ünneplik. (MTI)

Újabb ukrán megyék csatlakozhatnak Oroszországhoz

Népszavazást tartanak az oroszbarát szeparatisták vasárnap a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében a régiók Ukrajnától való függetlenné válásáról. Harkov megye hallhatott Putyinra, és még nem szavaztatja meg a lakosságot.

Putyin: A Krím független állam

Még nem Oroszország része az ukrán terület, csak független államként kéri a csatlakozást. Moszkva független államként ismeri el a Krímet, emellett közölte az ukrán rendezés feltételeit is. Az EU és az Egyesült Államok közben újabb szankciókat jelentett be a Krím miatt, miközben adatok arra utalnak, hogy Szevasztopolban 123 százalék szavazott vasárnap a referendumon.

Százezer darab előre kitöltött szavazócédulát találtak Ukrajnában

Mindegyik az elszakadás melletti szavazat volt, és oroszpárti fegyvereseknél találták ezeket, írja a Kyiv Post. Mindez szombaton történt, a szavazást ma tartják. Részletek erre.

7./ Norvég támogatás

A Norvég Alap felfüggesztette magyarországi kifizetéseit

Norvégia, Liechtenstein és Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött.

− olvasható a Norvég Királyság Külügyminisztériumának pénteki közleményében. A kifizetések felfüggesztésének okáról pedig azt írják: a magyar kormány 2014. január 1-jével az EGT és Norvég Alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával és monitorozásával kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át. Ez Norvégia szerint „a magyar fél egyoldalú döntése volt, mely az EGT és Norvég Alapok szabályaival, valamint Magyarország Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel megkötött egyezményeivel ellentétes".

A Magyarország által tett lépések elfogadhatatlanok. Sajnos, a magyar kormány kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy olyan megoldást találjunk, amely megfelel a Magyarország által megkötött egyezményeknek. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezen ügy rendeződéséig a kifizetéseket felfüggesztjük

− írják, de hozzáteszik, az alapok felfüggesztésére vonatkozó döntése nem függ össze a Lázár János államtitkár és Vidar Helgesen miniszter közötti, nemrégiben történt levélváltással. Ebben Lázár a Norvég Civil Alap támogatásainak leállítását kérte, mert szerinte az elosztásban szerepet vállaló Ökotárs az LMP-hez köthető, így pedig Lázár szerint Norvégia gyakorlatilag egy ellenzéki pártot támogat.

A közleményből kiderül, az EGT és Norvég Alapok jelenlegi felfüggesztése nem befolyásolja azon programok további működését, amelyeket közvetlenül a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda felügyel, nevezetesen a Norvég Civil Támogatási Alapét és az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” című programét.

„Norvégia, Izland és Liechtenstein az EGT és Norvég Alapok révén járul hozzá a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentéséhez az Európai Gazdasági Térségben (EGT). A programok finanszírozásának mintegy 97%-át Norvégia biztosítja. Magyarország az Alapok legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik. A jelenlegi időszakban (2009-2014) 153,3 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) lehívására jogosult, melyből eddig csaknem 12 millió euró kifizetése történt meg" − áll a közleményben.

Péntek délután Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára azt mondta az MTI-nek, hogy a kormány kéri, a felfüggesztést a három, civil szervezeteket támogató alapra is függesszék fel. Jelenleg ez a forrás Magyarországra az Ökotárs Alapítványon keresztül érkezik, amely az államtitkár szerint

Csepreghy arról is biztosította az MTI-t, hogy a norvégoknak minden biztosítékot megadnak arra, hogy valóban a programokban megjelölt célokra költik el a pénzt. A kormány nevében azt a kérést is megfogalmazta, hogy tárgyalják újra a Norvég Alap teljes programstruktúráját. Csephregy elárulta, hogy már most folynak megbeszélések, szakértői egyeztetések, és egy-másfél hónap alatt végére lehet jutni az ügynek.