The Shoes of the Fisherman [1968]: 1964-ben hivatalosan halottá nyilvánították a történelmi filmeposz műfaját, miután a “Kleopátra” és “A Római Birodalom bukása” két céget is csődközeli helyzetbe hozott. Már nem érte meg hatalmas pénzekért ókori csatákat filmre vinni, de a közönségnek valamilyen szinten hiányoztak az epikus méretű filmek. A ’60-as évek végének egyik válasza erre a fájó hiányra “A halász cipője” című film, ami a pápaválasztást állította a középpontba, ezzel a filmkészítők megspórolták a drága történelmi események rekonstruálásához szükséges költségeket, de ugyanakkor próbálták visszaadni a korai filmek miszticizmusát.

(Tartalom:) Miután a Lvovi katolikus püspök, Kiril Lakota húsz év után szabadul a gulágról, első útja Rómába vezet, ahol a pápa audiencián fogadja, majd kinevezi kardinálissá. Az ukrán származású Lakota először megtiszteltetésnek érzi a kitüntetést, de a pápa hamarosan meghal. A hidegháborús helyzet miatt a Bíborosok Tanácsa úgy dönt, hogy a katolikus érdekeket jól érvényesíthetné egy keleti blokkból választott pápa, de az egyetlen ilyen kardinális az éppen most kinevezett Lakota, akit lassan pápává választanak. Ezalatt egy tévériporter dokumentumfilmbe illő részletességgel elmagyarázza a nézőknek, hogy mi is zajlik.

szereplő(k): 
Anthony Quinn (Kiril Lakota), Sir Laurence Olivier (Piotr Ilyich Kamenev), Oskar Werner (Fr. David Telemond), David Janssen (George Faber), Vittorio de Sica (Rinaldi kardinális)