| 2009 | 2013 | Változás(%) | Változás (Mrd forint) |
|
| Gazdálkodó szervezetek befizetései | 1017,5 | 1152,8 | 13,3 | 135,3 |
| Társasági adó | 385,5 | 322,4 | -16,4 | -63,1 |
| Társas vállalkozások különadója | 156,8 | 0 | -100,0 | -156,8 |
| Energiaellátók jövedelemadója | 37,99 | 54,05 | 42,3 | 16,06 |
| Pénzügyi szervezetek különadója | 0 | 139,11 | - | 139,11 |
| Hitelintézeti járadék | 12,6 | 8,1 | -35,7 | -4,5 |
| Cégautóadó | 18,0 | 17,5 | -2,8 | -0,5 |
| Energiaellátók jövedelemadója | 37,99 | 46 | +21,1 | 8,01 |
| Egyszerűsített vállalkozói adó | 169,7 | 110,02 | -35,2 | -59,68 |
| Kisadózók tételes adója | 0 | 28,3 | - | 28,3 |
| Kisvállalati adó | 0 | 10,1 | - | 10,1 |
| Ökoadó | 10,7 | 6,1 | -43,0 | -4,6 |
| Bányajáradék | 26,6 | 30,9 | +16,2 | 4,3 |
| Közműadó | 0 | 54,9 | - | 54,9 |
| Játékadó | 66,73 | 63,1 | -5,4 | -3,63 |
| Fogyasztáshoz kapcsolt adók | 3070,8 | 4286,9 | +39,6 | 1216,1 |
| Általános forgalmi adó | 2168,4 | 2953,2 | +36,2 | 784,8 |
| Jövedéki adó | 868,8 | 947,1 | +9,0 | 78,3 |
| Regisztrációs adó | 33,55 | 14,0 | -58,3 | -19,55 |
| Távközlési adó | 0 | 15,6 | - | 15,6 |
| Pénzügyi tranzakciós illeték | 0 | 259,6 | - | 259,6 |
| Biztosítási adó | 0 | 26,1 | - | 26,1 |
| Lakosság befizetései | 2020,2 | 1654,3 | -18,1 | -365,9 |
| Szja | 1899,62 | 1504,59 | -20,8 | -395,03 |
| Illetékek | 112,17 | 107,4 | -4,3 | -4,77 |
| Összes költségvetési bevétel | 8321,1 | 10967,79 | +31,8 | 2646,69 |
| Forrás: NGM, PM | ||||
Adóemelés Magyarországon - így fizet többet a lakosság
Az Orbán-kormány 2010 május végi megalakulásakor zászlajára tűzte az adórendszer átalakítását, amelyet egykulcsos adó ötletével "adtak el". Az akkori szándékoknak megfelelően megszűnt a kétkulcsos személiy jövedelemadó (szja), helyette bevezették az egykulcsos, 16 százalékos verziót, az adóbevételek súlyát pedig a jövedelemadóktól a fogyasztási adók felé terelték az elmúlt négy évben. A 2009-2013 közötti költségvetési számok épp ezt tükrözik: a cégek befizetései stagnáltak, a lakossági jövedelemadók csökkentek, ám ennél jóval nagyobb mértékben emelkedettek a lakosság által megfizettet fogyasztáshoz kapcsolt adók.
A társasági adó kvázi kétkulcsos volt 2009-ben, hisz a 16 százalékos adó mellett még négy százalékos különadót is meg kellett fizetni a nyereség után. A társasági adózásban megmaradt a kétkulcsos jelleg, hisz az adó mértéke (2011-től) az 500 millió forintos nyereségig 10, afelett 19 százalék. Ugyanakkor jelentős mozgás következett be a különadóknál. Megszűnt a négy százalékos egységes különadó, ám jöttek sorban az ágazati különadók: a bankadó, a pénzintézetek különadója, a baleseti-, a biztosítási-, a távközlési-, a közműadó - nem számítva ide a tranzakciós illetéket, ugyanis az utóbbi a kormányzati statisztikákban a fogyasztást terhelők adók között jelenik meg. A cégek adóterhelése ennek ellenére érdemben nem nőtt, hisz a 2009-es 1017,5 milliárd forinttal szemben tavaly 1152,8 milliárd forint adót fizettek be, ami nominálisan 13,3 százalékos növekedés, ez némileg elmarad a 2010-2013 között bekövetkezett 16,2 százalékos inflációtól. A stagnálás mögött a gyenge - csökkenő stagnáló gazdasági teljesítmény áll. (Az összehasonlításban a kormányváltás előtti utolsó egész év, 2009 adatait vettük figyelembe.)
Az ágazati különadók a versenyszférában jókora különbségeket okoztak, mind az ágazatok között, de még egy-egy ágazaton belül is - elég csak az árbevétellel szerint súlyozott kiskereskedelemre kivetett ágazati különadót említeni. Ez utóbbi a jogalkotó szándék szerint a magyar láncokat nem, csak a külföldi tulajdonban levő nagy multikat sújtotta. Hasonlóan a nagy cégek fizetik a közműadó többségét, de ilyen érvel merültek fel a reklámadó kapcsán is - igaz, az utóbbi lekerült a napirendről.
Csökkent a lakosság adóterhelése vagy mégsem?
A kormány gazdaságpolitikájának fő tézise volt 2010-ben, hogy a felső jövedelemkategóriákban csökkenteni kell az adóterhelést, mondván: az elit az így felszabaduló jövedelem jelentős részét fogyasztásra fordítja, amely lökést adhat a gazdasági növekedésnek. A kormány ennek megfelelően megszüntette a kétkulcsos jövedelemadót, ezzel mintegy évi 400 milliárd forintról mondott le, ugyanakkor a tétel nem vagy alig látszik működni, ugyanis a gazdasági növekedés 2013 második felében kezdett csak élénkülni, ám ez csak részben köszönhető a fogyasztás növekedésének. A szja felső 36 százalékos kulcsának eltörlésével párhuzamosan megszüntették az adójóváírást, ami az alsóbb jövedelmeket érintette - itt nőtt az adóterhelés.
A felső kulcs eltörlése nyomán látványosan csökkentek a szja-bevételek: 2013-ban 366 milliárd forinttal kevesebbet fizetett e címen a lakosság, pontosabban annak felső rétege. A családi adókedvezmény kiterjesztése sem az alacsonyabb jövedelműeknél is csökkentette az adóterhelést - a statisztikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a családi adókedvezmény jelentős része a magasabb jövedelmű családoknál csapódott le. Ez utóbbi helyzet aránytalanságán javít a 2014 januárjában életbe lépett intézkedés, amely családi adókedvezményt kiterjeszti az egyéni tb-járulékokra az átlag alatti jövedelmeknél.
Ám amit az egyik kezével adott az állam, a másikkal többszörösen visszaszedte: ugyanezen időszak alatt 1216 milliárd forinttal nőttek fogyasztáshoz kapcsolat adóbevételek. Az áfabevételek 36 százalékkal emelkedtek, ez jelentős részben a ciklus eleji 2 százalékpontos adóemelés következmények. A jelenleg 27 százalékos áfa-kulcs világrekordnak számít - ennél magasabb általános hozzáadott értékadó kulcsot nem alkalmaznak sehol. (Többek között ez az okozója a nagy összegű határon átívelő áfa-csalásoknak.)
Marginalizálódó adók
A fogyasztási adókhoz köthető ugyanakkor a különadók egy része, mint a távközlési vagy a biztosítási adó, ám mindezek közül kiemelkedik a pénzügyi tranzakciós illeték. Elvileg a "sárgacsekkadót" a bankok, pénzintézetek nem háríthatnák át a lakosságra, ám a KSH adatai egészen mást tükröznek, ugyanakkor azt nem lehet állítani, hogy a tranzakciós adó teljes egészét a lakosságra terhelték volna a bankok - hisz eközben csökkent a bankrendszer jövedelmezősége is. Amennyiben a lakosság által fizetett jövedelmi és fogyasztási adókat tekintjük, az NGM adataiból is világosan kitetszik, hogy a lakosság adóterhelése 2009 és 2014 között 16,7 százalékkal, mintegy 850 milliárd forinttal nőtt.
A fogyasztási adón belül láthatóan stagnált, illetve jelentősen csökkent a jövedéki adóbevételek, illetve a regisztrációs adóbevételek mértéke. A jövedékiadó-csökkenésben egyszer szerepet játszott a benzinkutak forgalmának csökkenése, de itt csapódik le a pálinkafőzés legalizálása, illetve nemzeti trafikrendszer felállítása. A regisztrációs adó csökkenése nem meglepő, hisz a 2008-as válság kitörése óta a magyar újautópiac nem tért magához, olyannyira, hogy a regisztrációs adó költségvetési szempontól az utóbbi években marginális szerepet játszik. A válság előtti utolsó évben 2007-ben még 93,4 milliárd forintos bevétel származott ebből a forrásból, szemben a tavalyi 14 milliárd forinttal. Még ennél is kisebb bevétel származik a környezetterhelési díjakból, hisz ebből tavaly 6 milliárd forint folyt be, de nem lett átütő siker az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) utódjául szánt kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók tételes adója (kata) sem - legalább is egyelőre. Egyes vélemények szerint ezen adóformák lehetnek egy következő adóreform "áldozatai", bár ennek ellentmond némileg, hogy az Orbán-kormány adóreformjának egyfajta jelképeként is tekinthető ez két adónem.
Így áll össze paksi atomokból a kormányzati kommunikáció
Nagy György és Garancsi István is részesülnek az offshore gázbizniszből
A fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István, és az exwallisos Nagy György is szerepelnek a feltehetően a magyar állam jóvoltából is rendkívül nyereséges energiakereskedőcéget tulajdonló offshore céghálóban.
http://atlatszo.hu/2014/01/28/nagy-gyorgy-es-garancsi-istvan-is-reszesulnek-a-gazbizniszbol/
Felcsút szállodát és repülőteret kap
Felcsút tovább fejlődik, az önkormányzat szerint a szakhatóságok engedélyezték egy repülőtér kialakítását, fejlesztését is. A hatóság ezt még nem egészen így tudja.
Heti Mutyimondó: indul az Országos Pénzszivattyú Bajnokság
Ki tud percenként több közpénzt kiszivattyúzni a rendszerből, Mészáros Lőrinc vagy Kálomista Gábor? Melyik a leghatásosabb, leginnovatívabb szerkezet: az úthenger, a második és a harmadik paksi atomblokk, vagy egy tévécsatorna? Nézze meg, ki hogyan készül az első Országos Pénzszivattyú Bajnokságra! Heti lapszemle Mong Attilától.
http://atlatszo.blog.hu/2014/01/27/heti_mutyimondo_indul_az_orszagos_penzszivattyu_bajnoksag
Repülőtér épülhet Felcsúton
Nincs megállás Felcsúton: a szakhatóságok engedélyezték egy repülőtér kialakítását is a nem egészen kétezer fős településen, írja a Nol.hu. Mivel a légügyi hatósági és a környezetvédelmi felügyelőség is hozzájárult, így napirenden van egy IV. osztályú, saját használatú repülőtér le- és felszállópályájának kialakítása. Persze egyelőre nem valamelyik fapados légitársaság tervez ide járatot: a repülőtér közforgalmon kívüli lesz, és csak mezőgazdasági gép használja majd.
A lap a felcsúti önkormányzat településszerkezeti tervére hivatkozva azt írja, hogy a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia terjeszkedése miatt további mezőgazdasági területeket vonnak ki a termelés alól. A Lévai Anikó háza alatti hathektáros szántó például rekreációs terület lett. A Népszabadság szerint ez azt jelentheti, hogy a tervben megnevezett szállodaépítés a szántó fölött elhelyezkedő négy házzal van összefüggésben, amelyek Lévai Anikó, Orbán Viktor, Orbán Győző és Mészáros Lőrinc tulajdonában vannak.
Orbán Viktor szeptemberben vásárolta meg a jelenlegivel szomszédos házat. Akkor azt mondta, családi célra kell. Orbán Győző a 2010. évi választások után, Mészáros Lőrinc pedig 2013-ban vette az ingatlant.
http://index.hu/belfold/2014/01/27/repuloter_es_szalloda_epulhet_felcsuton/
