Szociális ellátás: ahol 18 százalékkal kevesebb nettót kapnak
Az adatok alapján úgy tűnik, hogy az elmúlt időszak legjobban a szociális ellátásban dolgozókat sújtotta, mivel drasztikusan csökkent a nettó keresetünk 2010 és 2013 novembere között.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikájának segítségével megpróbáltuk felmérni, hogy mely ágazatban dolgozókat viselhették meg legkevésbé az elmúlt időszak munkaerőpiaci viszontagságai. Ezúttal a legegyszerűbb mércét, a három évvel ezelőtti állapothoz történő viszonyítást választottuk, mely szerintünk a legjobban szemlélteti a bekövetkezett változásokat.
Voltak igen szép gyarapodások
Nemzetgazdasági szinten a tavaly novemberi 162,5 forintos átlagos hazavitt összeg 17,8 százalékkal haladja meg a 2010 azonos havi adatát. Ez egyben azt is jelenti, hogy mivel 11,7 százalékosra tehető a vizsgált időszak pénzromlási üteme, reálszinten is többet ér az átlagfizetése. A magasabb fizetésekkel jellemezhető versenyszférában 21,4, a közszférában pedig 10,2 százalékkal vihettek haza többet a dolgozók tavaly novemberben mint 2010-ben. Ahogy az látható, a közszférában bekövetkezett növekedés elmarad az infláció mértékétől, ez azonban inkább összetétel-hatásnak köszönhető, mivel a megnövekedett közmunka a bérek átlagát lehúzza.
Érdekesebb azonban a fizetések ágazatok szerinti lebontása. A legnagyobb mértékben a bányászat, kőfejtés területén növekedtek a hazavitt összegek a vizsgált időszak alatt. A 2013 novemberi 216 869 forint ugyanis 36 százalékkal haladja meg a három évvel korábbi szintet, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén dolgozók 335 472 forintos fizetése pedig 35 százalékos gyarapodás eredménye. Szintén majdnem 30 százalékos volt a nettó bér növekedésének mértéke az információ, kommunikáció ágazatában dolgozók esetében is.
Meglepő: van, ahol kevesebbet keresnek, mint 2010-ben
Amellett ugyanis, hogy voltak kiemelkedő bérnövekedések is, találtunk olyan területet is, ahol bizony kevesebbet visznek haza az alkalmazottak, mint 2010 év végén tették. A humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban dolgozók átlagos 93 930 forintos nettó fizetése ugyanis 7,1 százalékkal kevesebb a 2010-esnél, amikor is 101 078 forinttal gyarapíthatták a családi költségvetést. Mivel a terül két nagyobb részre bomlik, melyekre szintén közöl adatot a KSH, ki is derül, hogy ez a csökkenés a szociális ellátás területén dolgozók bércsökkenéséből fakad. Itt ugyanis "mindössze" 67 742 forint a nettó fizetés, ami 18,6 százalékkal kevesebb a 2010 novemberinél. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy tavaly a minimálbér után 64 190 forintot kaptak kézhez az érintettek, vagyis a szóban forgó ágazatban dolgozók bére alig haladta meg a minimálbért.
Nem is csoda hát, hogy az ezen a területen dolgozók mielőbbi egyeztetést sürgettek a kormánnyal (a szociális életpályamodellről egyébként hamarosan elkezdődhetnek a tárgyalások), és a szakszervezetek az egészségügyi bérrendezés szociális ellátásra történő kiterjesztését szerették volna elérni korábban.
Ezzel szemben egyébként a humán-egészségügy területén jobb volt a helyzet, hiszen az átlagos 145 142 forintos nettó fizetés 19 százalékkal több a 2010-esnél.
Van trükk?
Mivel ismerjük a statisztika lélektanát, így érdemesebb kicsit jobban a számok mögé nézni. Az átlagos nettó fizetés ugyanis nemcsak a tényleges béremelésnek köszönhetően növekedhet, de segítheti a jobb statisztikát az is, ha a területen létszámcsökkenés következtében az alacsonyabb béren foglalkoztatottak bocsátják el, és vica versa.
Ennek megfelelően a bércsökkenést "elszenvedő" szociális ellátás ágazatban a 3 évvel ezelőttinél majdnem 20 százalékkal alacsonyabb nettó bér mellett 55 százalékkal lett több az alkalmazottak száma. Míg 2010 novemberében közel 150 ezren dolgoztak a területen, 2013 tizenegyedik hónapjában 233 volt ez a szám. A létszámváltozás ebben az esetben statisztikailag akkor húzhatja le ilyen mértékben a nettó béreket, ha főként alacsonyabb bérért alkalmazott dolgozók kerültek az ágazatba.
A bérek változási rangsorának másik végén a bányászat, kőfejtés áll, ahol az alkalmazotti létszámot tekintve 9,4 százalékos csökkenés következett be. Vagyis az átlagos nettó növekedésében statisztikailag segítségre lehetett az alacsonyabb bérű dolgozók leépítése is. És nagymértékben akár ugyanennek a folyamatnak köszönhető az amúgy rezsicsökkentéssel leginkább sújtott villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén dolgozók 35 százalékos átlagos bérnövekedése is.
Egy területre még kitérnénk a cikkünk végén, mégpedig a már korábban is említett információ, kommunikációra, mivel itt a közel 30 százalékos nettó növekedés 7,7 százalékkal több alkalmazott mellett valósult meg. Ez növekvő munkaerőigényre utal, az új alkalmazottakat pedig a korábbi átlagnál magasabb bérért veszik fel a cégek.
Székely Sarolta
mfor.hu
http://www.mfor.hu/cikkek/A_szocialis_agazatban_dolgozok_a_nagy_vesztesei_az_elmult_3_evnek.html
Használhatatlan adatbázis rejti a politikavezérelt közbeszerzéseket
A Közbeszerzési Hatóság adatbázisa lényegében használhatatlan az elemzés számára – mondja Tóth István János közgazdász, az MTA tudományos főmunkatársa. Az viszont nem lehet, hogy ne lehessen mérni, miképp bánik az állam a magyar és uniós állampolgárok pénzével. Interjú.
Az elmúlt héten hárman háromféle eredményre jutottak a Közgép tavalyi közbeszerzési eredménye kapcsán. Az eredmények nagyjából 430 és 350 milliárd között szóródtak. Ön szerint mi lehet a magyarázata ennek a kirívóan nagy eltérésnek?
http://atlatszo.hu/2014/01/24/hasznalhatatlan-adatbazis-rejti-a-politikavezerelt-kozbeszerzeseket/
Kisöpörve: szinte üres lehetett a kincstár január első felében
Izgalmas lehetett az év eleje az államadósság kezelőnél. Ha számításaink nem csalnak, akkor az év elején igencsak szükség lehetett minden fillérre.
http://www.mfor.hu/cikkek/Kisoporve___szinte_ures_kincstarral_indithattuk_az_evet.html
Jogerős: a Vagyonkezelőnek ki kell adnia az EoN-ügylet előkészítő anyagait
A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, így most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 15 napon belül köteles nekünk kiadni az Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlésére az EoN földgázcégeinek megvásárlásához készített előterjesztést minden mellékletével együtt. Ezzel fontos pert nyertünk: ha az MNV végrehajtja a jogerős ítéletet, akkor megtudhatjuk végre, hogy milyen piaci és gazdaságossági elemzések, milyen kockázatbecslések alapján született döntés a 300 milliárdnyi közpénzt érintő, a paksi bővítés szerződésének aláírása után immár csak az utóbbi évek második legnagyobbjának mondható ügyletről.
A "pálinka szabadságharc" bukása?
Az Orbán-kormány hivatalba lépését követő első és legfontosabb "hangulatjavító" intézkedések egyike volt a gyümölcstulajdonosok által saját fogyasztásra készített, 50 liter 86 fokos (vagy 100 liter 43 fokos, vagy 86 liter 50 fokos) pálinka jövedéki adómentességének bevezetése, azaz a "pálinka szabadságharc".
http://tenytar.blog.hu/2014/01/21/a_palinka_szabadsagharc_bukasa
Paks: Mi a bajunk Oroszországgal?
A paksi bővítés nem csak azért korbácsolt fel sok érzelmet, mert egy maroknyi ember az elvárható gondosság és átláthatóság nélkül döntött 10 milliárd euró hitel felvételéről. Hanem azért is, mert ez az összeg és az abból megépítendő atomreaktor, továbbá a megállapodás részeként még inkább felgyorsítani hivatott Déli Áramlat vezeték ismételten Oroszországhoz köti hazánkat. Ez pedig joggal háborít fel minden, hazája iránt elkötelezett magyart és Magyarország minden külföldi barátját.
Amióta világ a világ, aki pénzt ad, az azért cserébe feltételeket szabhat.
http://velemenyvezer.444.hu/2014/01/27/paks-mi-a-bajunk-oroszorszaggal/
Paks, avagy a csúcsrajáratott hazugságcunami
A paksi bővítéssel és az ügyben tapasztalható kormányzati pálfordulással a napokban temérdek médium foglalkozott. Ha nem csupán személyek, de ügyek is kaphatnának Pinokkió-díjat, a paksi atomügy nálunk biztosan megkapná az elismerő címet.
Mivel azonban ilyet nem tehetünk, mostani hantablogunkkal kívánunk emlékoszlopot állítani minden idők legdrágább magyar projektjének, a teljes GDP 10 százalékát meghaladó paksi bővítésnek. Az ügy körüli anomáliák azért is fontosak, mert a mostani döntések az elkövetkező 80 évre állítanak minket kényszerpályára, határozzák meg sorsunkat. Mégis, - vagy pont ezért - sosem látott hazugságcunamit indított útjára a kormány.
http://tenytar.blog.hu/2014/01/20/paks_avagy_a_csucsrajaratott_hazugsagcunami
Offshore cégeknél landoltak a rezsimilliárdok
A távhősök támogatásának árnyékában offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az állami MVM kereskedőcége, a szálak kajmán-szigeteki, ciprusi, svájci cégekhez vezetnek. Hogy levigye az árakat, a kormány rátenyerelt a nyugati irányból érkező olcsó gázforrásra, azt ígérve, hogy abból majd közintézményeket, megszorult távhőtermelőket segít. Ezzel egy időben viszont helyzetbe hozott egy homályos tulajdoni hátterű magáncéget is, amelynek egy év alatt elképesztő mértékben, tízmilliárdokkal ugrott meg a nyeresége. A szerződések felkerültek az internetre.
http://index.hu/gazdasag/2014/01/27/mol/
VASMŰ TÉR, VÉGÁLLOMÁS
http://vs.hu/mega/dunaferr-dunaujvaros-katasztrofa-riport/
ISD Dunaferr: "komoly vételi ajánlat"
“Rohadtul nem érdekel, hova mennek az ukránok és az oroszok – mi itt maradunk”; kemény szavak körítésével adott tájékoztatást a közgyűlésben az ISD Dunaferr Zrt. jövőjét befolyásoló kormányzati tervekről Cserna Gábor polgármester. Részletek a post.factory-n!
http://postfactory.hu/2014/01/23/isd-dunaferr-komoly-veteli-ajanlat/
Egymillió új munkahely helyett több százezernyi gazdasági menekült
A Világbank adatai alapján tavaly októberig 2043 millió dollárt küldtek haza az itthon maradtakhoz a külföldön dolgozó magyarok. Az összeg forintban 530 milliárd, ami magyar GDP 1,8 százaléka (összehasonlításképpen ez több mint a fele a teljes mezőgazdasági szektor GDP-hez való hozzájárulásának). A hazautalás a kelet-közép-európai országokban a második legnagyobb külső pénzügyi forrást jelenti. Csehországban az arány 1 százalék, Lengyelországban 1,4, valamint Romániában és Szlovákiában 1,8.
http://tenytar.blog.hu/2014/01/17/egymillio_uj_munkahely_helyett_tobb_szazezernyi_gazdasagi_menekult
