Jégmadár

A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak rendjébe és a jégmadárfélék családjába tartozó faj. Európa, Ázsia és Afrika lakója. Kisebb folyók és patakok partján halászik.

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 34-46 gramm. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös, rövid, ujjai tövükön összenőve.

Tarka vércse

A tarka vércse (Falco sparverius) a madarak osztályának sólyomalakúak rendjéhez, azon belül a sólyomfélék családjához tartozó faj. Észak-Amerika, Közép-Amerika és Dél-Amerika jelentős területén honos.A tojó testthossza 23-28 centiméter, szárnyfesztávolsága 53-61 centiméter, testtömege 160-210 gramm, a hím testthossza 20-25 centiméter, szárnyfesztávolsága 51-56 centiméter, testtömege 110 gramm. A feje teteje, tarkója és arcának egy része kékesszürke. Szárnyai kékes szürkék, fekete mintázattal. Háta vörösesbarna. Farka vörösesbarna, farok vége fekete, fehér vízszintes csíkokkal díszített. A sólymok között a gyengébbek közé tartozik, ezért csak kisebb és gyengébb zsákmányra vadászik.

Bütykös hattyú

Európában és Nyugat-Ázsiában honos (kelet felé Mongóliáig).Egyike a legnagyobb röpképes madaraknak, testhossza 145–160 centiméter, szárnyának fesztávolsága 208–238 centiméter.A hím testtömege 9–14 kilogramm, a tojóé 7–11 kilogramm, ezzel az egyik legnagyobb testű röpképes madár. Tollazata tiszta fehér. Szeme barna, csőre vörös, nevét adó bütyke és kantárja fekete, lába barnásfekete vagy tiszta fekete, nagy széles úszóhártyával. A bütyök a hímnél jobban fejlett, mint a tojónál.

Szivárványlóri

Szivárványlóri vagy sokszínű lóri (Trichoglossus haematodus) a madarak osztályának a papagájalakúak rendjéhez, ezen belül a lórifélék (Loriidae) családjához tartozó faj. Gyakori madár Kelet-Ausztrália erdős vidékein. Ezenkívül megtalálható még Új-Guineában és a szomszédos csendes-óceáni szigeteken. A testhossza 25-28 centiméter és testtömege 100-157 gramm. A tollazata nagyon színes: háta zöld, feje kék, nyakán sárga csík fut. Melle narancsvörös, hasa sötét ibolyakék. Farka hosszú, hegyes és rikító zöld. Lábfején 4-4 hosszú ujja van, melyekből 2-2 előre, 2-2 pedig hátra mutat, így a madárnak biztos a tartása az ágak között és fára mászáskor. Hangja éles rikoltozás, melyet jobbára repülés közben hallat, evés közben inkább csicsereg.

Szürkenyakú koronásdaru

A szürkenyakú koronásdaru (Balearica regulorum) a madarak osztályának a darualakúak rendjébe és a darufélék családjába tartozó faj. Uganda nemzeti madara, az ország címerében is szerepel. Ugandától, Kenyán keresztül, Dél-Afrikáig honos. Mocsaras területek lakója.

Testhossza körülbelül 105 centiméter, és testtömege 3500 gramm. Fején jellegzetes tollkorona, nyakukon piros bőrlebeny található. Fehér szárnyfoltja és hosszú dísztollai vannak a nyakán és a mellén. Nászidején tánccal és kiáltozásokkal udvarolnak. A talajra, növényzet közé rejti nádból, sásból és fűből készített fészkét. Fészekalja 2-5 tojásból áll. A fiókákat még 58-100 napig gondozza.

Kardinálispinty

A kardinálispinty (Cardinalis cardinalis) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a kardinálispintyfélék családjába tartozó faj. Észak-Amerikában a Sziklás-hegységtől keletre költ, elterjedési területe Kanada déli részétől délre egészen Floridáig és Mexikóig húzódik.

Testhossza 21-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-31 centiméter, testtömege 42-48 gramm. A hím tiszta vörös, fekete arccal, hegyes bóbitával és erős vörös csőrrel. A tojó kevésbé feltűnő. Tollazata barna, vörös bóbitával és csőrrel. Dallamos énekét szinte egész évben hallatja.

Lunda

A lunda (Fratercula arctica) a madarak osztályának a lilealakúak rendjébe, ezen belül az alkafélék családjába tartozó faj. Az Atlanti-óceán északi részén levő szigeteken él. Hossza 30 centiméter, szárnyfesztávolsága 47-63 centiméter, testtömege a hímnél 345-488 gramm, míg a tojónál 310-345 gramm.

Tollazata a hátán fekete, a hasán illetve a begyén és az arcán fehér. A csőre a párzási idénykor harsogóan színes (piros, sárga és kék), míg télen ezek a színek eltompulnak. A téli hónapokban egyedül vagy párokban vándorol, a kotlás időszakában kolóniákban fészkel. A szabadban 10-15 évig él.

 Narancstrupiál

A narancstrupiál (Icterus galbula) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe, azon belül a csirögefélék családjába tartozó faj. Észak-Amerika keleti államaiban költ, Kanadától kezdve Texasig, nyugaton a Sziklás-hegység-ig.

Testhossza 17-19 centiméter, szárnyfesztávolsága 23-30 centiméter, testtömege 30-40 gramm. A feje, nyaka, torka, dolmánya, válla, szárnya és két középső farktolla teljesen fekete; a felső szárnyfedők, a farcsík, a fark felső fedőtollai és az alsótest alsó többi része tüzes narancsszínűek. A kormánytollak a két középső kivételével narancssárgák.

Páva

A páva nem rendszertani kategória, több nembe tartozó fajnak is ez a magyar neve. A gyönyörű kék páva, a leggyakoribb pávafajta, Indiából származik. Az indiai páva, más néven kék páva, vagy közönséges páva, Indiában és Sri Lankában őshonos madárfaj, India nemzeti jelképe. Legendás szépsége miatt már több mint 2000 éve megszelídítették, azóta számtalan országba betelepítették.

A gyönyörű, legyezőfarkú madár a pávakakas, a tojót pávatyúknak, a fiókákat pedig csibéknek nevezzük.  A pávák a fácánfélék családjába tartoznak, akárcsak a fajdok, fürjek, tyúkok és pulykák. A madarak táplálkozása viszonylag egyszerű: a pávák rovarokkal, magvakkal, palántákkal, gyümölccsel és apró hüllőkkel táplálkoznak. A pávák körülbelül kétéves korukra válnak ivaréretté, de a csodálatos, legyező alakú farktollaik hatéves korukig növekednek.

Sárgaszárnyú ara

A sárgaszárnyú ara vagy arakanga (Ara macao) a madarak osztályának papagájalakúak rendjébe és a papagájfélék családjába és az Ara nembe tartozó faj. Honduras nemzeti madara. Élőhelye Mexikótól Közép-Amerikán keresztül Kolumbiáig, valamint Perun keresztül Bolíviáig terjed. Hossza 85-90 centiméter. Alapszíne skarlátvörös, hátának alsó része és farcsíkja világoskék.

Szárnya 40 centiméter hosszú, középső és nagy szárnyfedői aranysárgák, zöld csúcsi résszel, az evezők külső zászlói kékek, alsó felületük, és az alsó szárnyfedők vörösek. A farkfedők halványkékek, farka 51 centiméter hosszú, felső felülete skarlátvörös. Jobbára síkvidéki esőerdők és szavannák lakója.

Pápapinty

A pápapinty (Passerina ciris) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a kardinálispintyfélék családjába tartozó faj. Az Egyesült Államok délkeleti részén és Mexikóban költ. Közép-Amerikában, Kubában és a Bahamákon telel.

A hím Észak-Amerika egyik legszínpompásabb madara. Feje kék, a szárnyak zöldek, testalja pedig rózsaszínű. A tojó kevésbé feltűnő barnás és sárgás színárnyalatokkal. Bokorra, vagy kisebb fára, gallyakból és fűből készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll.