Magyarország gyengébben teljesít
Ezt is mondhatta volna az Európai Bizottság a szerdán kiadott elemzéseiben: egyik dokumentum a makrogazdasági egyensúlytalanságokat vizsgálta, a másik a nyáron elfogadott országspecifikus ajánlásoknak való megfelelést elemezte.
A Bizottság négy területen lát problémát
Nem fogja a kalapjára tűzni sem Orbán Viktor, sem Matolcsy György az Európai Bizottságnak a magyar gazdaságról tegnap kiállított bizonyítványát. Az EB szerint a nettó nemzetközi pénzügyi pozíciónk kiemelkedően rossz. Az államadósság szintje, a munkanélküliségi rátánk, illetve az exportpiaci részesedésünk zsugorodásának mértéke is kiüti az uniós küszöbértékeket. Ezért a Bizottság úgy döntött, mélyebb elemzést végez a magyar gazdaságról, de ennek önmagában semmilyen következménye nincs. Ilyen mélyelemzést már tavaly is végzett a Bizottság, meg is állapította áprilisban, hogy súlyos egyensúlytalanságok vannak a magyar gazdaságban, de ez a megállapítás nem befolyásolta például a túlzottdeficit-eljárás sorsát.
A Bizottság szerint hiába keletkezik a folyó fizetési mérlegben külgazdasági többlet, a belső kereslet (lakossági fogyasztás és beruházás) csökken, és az export teljesítménye is romlik. Az Európai Bizottság jelentése kiemeli, hogy a szakpolitikai kiszámíthatatlanság és ezzel összefüggésben a vállalati hitelezés visszaesése miatt történelmi mélyponton van a befektetések szintje, ami ronthatja a növekedési lehetőségeinket. Ismét elmondják azt is, hogy a pénzügyi szektorra kivetett túlzó terhek (bankadó, tranzakciós illeték) visszavetik a banki hitelezést, ezáltal fékezik a növekedést. A magyar gazdaság sérülékeny helyzetét a Bizottság szerint az államadósság magas finanszírozási költsége is mutatja.
A Bizottság pozitívan értékeli a kis- és középvállalati szektornak kidolgozott MNB-hitelprogramot, de arra figyelmeztet, hogy a program középtávon jelentős költségvetési kiadásokkal járhat. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy lassabban növekszünk, mint a többi visegrádi ország. A lengyel, cseh és a szlovák gazdaság növekedése az értékelés szerint azért hagyta le a magyart, mert itthon a romló üzleti környezet és a kormányzati intézkedések kiszámíthatatlan gazdasági környezetet okoznak, extra terheket raknak a befektetők nyakába, továbbá rossz a vállalati adózás minősége. A munkanélküliség terén a fiatalok és a tartós munkanélküliek helyzetét látja különösen aggasztónak a Bizottság. Szerintük a közmunkaprogram esetében egyáltalán nem bizonyított, hogy az hosszú távon is javítja a foglalkoztatottságot.
A németeknek túl jól megy, költeniük kellene
A Bizottság Magyarországon kívül még 15 országot vizsgált az uniós tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolását szolgáló „európai szemeszter” keretében. A bizottsági elemzés célja, hogy megelőzze az uniós országok közötti jelentős gazdasági egyensúlytalanságok kialakulását. Például úgy, hogy a közösen megállapított mutatóknál rosszabban teljesítő országokat figyelmezteti, ahogy most Magyarország és tucatnyi más tagállam esetében történt. A Bizottság azonban nemcsak a gyengén teljesítő gazdaságok esetében ad ki figyelmeztetést, hanem akkor is, ha egy ország gazdasága túlteljesíti a szemeszter mutatóit. Ez történt Németország esetében, amelyet a Bizottság a folyó fizetési mérleg jelentős többlete miatt vett górcső alá. A brüsszeli értékelés szerint a német költségvetésnek olyan jól megy, hogy sokkal többet költhetne befektetésekre, és a munkabérek emelésén keresztül erősíthetné a belső keresletet. A német költekezés a Bizottság szerint jót tenne az eurózóna egészének, valamint javítaná a német külgazdasági partnerek, így Magyarország exportpozícióját is. A német bejelentés kapcsán egyébként mind Jose Manuel Barroso, az EB elnöke, mind Olli Rehn alelnök és „eurócár” többször elismételte: a reformokat nem a német versenyképesség rovására akarják végrehajtani.
