Nincs mese, csórók vagyunk
Egyre mélyebbre csúszik Magyarország az európai ranglistán az átlagos elkölthető jövedelem – azaz a vásárlóerő – alapján. A magyarok havonta átlagosan 417 euróból, azaz 122 ezer forintból élnek, ami alig több, mint az európai átlag harmada. Most már nemcsak a balti országok, hanem balkániak is megelőznek minket: Horvátország és Törökország előttünk, rögtön utánunk pedig Montenegró következik. De óriásiak a különbségek Magyarországon belül is – derült ki a GfK kutatásából.
Európa tíz legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem az európai átlag egytizedét sem éri el. A GfK vásárlóerő-paritás indexe szerint Magyarországon alig több mint harmadannyi pénzt költhetnek el az átlagemberek, mint az egész kontinens átlagában.
Az Európa 42 országában élő 670 millió ember összesen 8,6 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 12 890 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él. Ez a legjobban a spanyol átlaghoz áll közel, de az alábbi térképen látszik, hogy az országokon belül hatalmasak a különbségek.
Észrevehető a térképen a klasszikus európai gazdaságtörténeti alakzat, a „Kék Banán” is, ami Hollandiától a Ruhr-vidéken át Elzászon és Svájcon keresztül Észak-Olaszországig tart. (Annyiban viszont csalóka a térkép, hogy ez nem az egy főre jutó vásárlóerőt, hanem a teljes elkölthető pénztömeget mutatja a kistérségekben. Így hiába lehetnek az ukrán földművesekhez képest gazdagok a lappföldi rénszarvaspásztorok, összesen mégsem koncentrálódik a térségükben olyan nagy vásárlóerő.)
Ennyire azért nem kellene hátul lennünk
Az országok listáját nézve feltűnő, hogy mekkora a különbség az egy főre jutó vásárlóerő tekintetében a két szélsőség, Svájc (évi 36 ezer euró) és Moldova (1284 euró), több, mint 28-szor több pénzük van az átlag svájciaknak.
Magyarország a tavalyi listához hasonlóan továbbra is a 31. helyen áll az európai országok között, amivel Montenegrót és Romániát éppenhogy megelőzi, viszont a balti és a visegrádi országok mellett most már két balkáni ország is előttünk van. Horvátországban és Törökországban átlagosan már több elkölthető jövedelem áll az állampolgárok rendelkezésérére, mint nálunk.
A 2000-es évek elején azt gondoltuk, hogy 2015-re meglesz az európai átlag 75 százaléka, 2020-30-ra pedig sikerül felzárkózni – mondta Kozák Ákos, a GfK piackutató vezetője. A jóslat nem jött be, hacsak nem duplázódik meg két év alatt a magyar vásárlóerő. Ráadásul a '90-es években még a balti országok, Lengyelország és az egész Balkán is jóval Magyarország mögött volt.
Ordító az országos szakadék
Az egy főre jutó országos vásárlóerő 5009 euró, ami a 9,9 millió fős magyar összlakosságra vetítve összesen 50 milliárd eurónyi pénzösszeget jelent. Havonta tehát 417 eurót költhetünk el, ami a mostani árfolyam mellett 122 ezer forint. Az évi húszezer eurós német átlag alig negyede, de a szlovákok 7473 eurójánál is sokkal kevesebb. És még ez is, mint az alábbi térkép mutatja, egészen egyenlőtlenül oszlik el az országon belül (itt a 100-as érték nem az európai, hanem a magyar átlagot mutatja).
A 25 leggazdagabb magyar járásból 19 budapesti kerület – csak a VIII. nem fért bele –, és a hat vidéki járásból is négy a fővárosi agglomerációhoz tartozik (Budakeszi, Dunakeszi, Szentendre és Pilisvörösvár). Csak Székesfehérvár és Dunaú
