Szóval ha szerelem, akkor ideje egy virtuális sétát tenni Lágymányoson...
A 2010.11.28.-i poszt frissítése
Virtuális séta a Lágymányosi Bizáncban
Konstantinápoly pontos Duna-parti másának felépítéséből és bazárbevételeiből szeretett volna milliomos lenni Somossy Károly revüigazgató, életművész. Az uzsorahitelekből felépített lágymányosi török város azonban a rendszeres szúnyogtámadások miatt fél év alatt csődbe ment. A budai Aja Szófia dzsámi helyén ma a Schönherz Zoltán Kollégium áll. 
A lágymányosi Déli Kikötő korabeli terve (Fotó: Vasárnapi Újság)
Konstantinápoly Budapesten
Lényegében ennek a vadregényes közegnek köszönhette a terület másodvirágzását. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készülő főváros ugyanis a sokat hangoztatott Lágymányos, Gellérthegy, Margitsziget, Lóversenytér, Pékliget és Népliget helyett, az 1885-ös országos kiállítás egykori helyén - a Városligetben - építette meg rendezvényépületeit, a mai Vidámpark helyére pedig a korábbi világkiállítások mintájára (Alt-Wien, Vieux-Paris) egy középkori hangulatú tornyokkal, bástyákkal, sőt még egy dzsámival is gazdagított Ős Budavára névre keresztelt Patyomkin falut építtetett. Somossy Károly a Nagymező utcai Orfeum (a jelenlegi Operettszínház helyén) anyagilag sikeres tulajdonosa látván a városligeti építkezés „egyszerűségét” döntötte el, hogy Ős Budaváránál egy dekoratívabb, nívósabb, egzotikusabb és egy sokkal nagyobb vigalmi negyedet fog felépíteni a Gellérthegy tövében, az egykori Déli Kikötő helyén. A lágymányosi város mintaképének Konstantinápolyt szemelte ki (a két földrészen elnyúló város 1923-ig volt Törökország fővárosa, és csak 1928-ban kapta meg hivatalosan az Isztambul elnevezést).
Konstantinápoly Budapesten - korabeli képeslap (Fotó: Darabanth.hu)
Nem is oly rég itt volt ez a központ.
Annyira érdekes az összeállítás, hogy megakartam itt is menteni és ismertetni ezt a velünk élő történelmet... Fantasztikus összeállítást olvashatsz erről a Falanszter blogon nagyon jó felvételekkel illusztrálva Jamrik Levente írásában.
Ismerd meg ezt is Budapestről, ha nem hallottál még róla...
A kormány először 1870-ben 14 millió forint kölcsönből kezdte el szabályozni a főváros Duna szakaszát, amelynek több mint a felét (7,7 millió forint) tette ki a két száraz és két vizes dokknak is helyet adó öbölszerű promontori Duna-ág kialakítása.
Az török áfium elleni orvosság: a végjáték
Bár Ráth Károly főpolgármester kilátásba helyezte, hogy villamossal is megközelíthető lesz a lágymányosi Konstantinápoly vigalmi negyed az Erzsébet híd 1898-ban esedékes felavatása után, ám ezt az ígéretét sohasem kellett betartania. A folyamatos rossz időjárás, és az elszaporodó szúnyoginváziók miatt a főváros lakóit ugyanis már nem érdekelte a dél-budai díszletváros nyújtotta szórakozási lehetőségek-, így a vállalkozás a nyitástól számított fél év elteltével csődbe ment. A kegyelemdöfést végül is Vareille Teofil hitelező adta meg, aki egy francia szerencsejáték (petit chevaux) meghonosítása érdekében korábban 50 ezer forintot fektetett be Somossy vállalkozásába, ám annak sikertelen magyarországi meghonosítása miatt perre vitte követelését. A céget hivatalosan 1896. október elsején számolta fel Ney Aladár királyi ítélőtáblai bíró. Somossy rövid időn belül véglegesen tönkrement. 1902. szeptember 19-én teljesen elszegényedve halt meg Nagymező utcai egykori Orfeumával szemközti bérlakásában.
A lágymányosi tó (promontori Duna-ág) a József Műegyetemmel 1910 körül (Fotó: bme.hu)
A promontori Duna-ágat az állam 1903-ban vette vissza a Somossynak kölcsönt adó uzsorásoktól, hogy további feltöltések után 1904-1909 között itt építhesse fel Hauszmann Alajos, Czigler Győző és Petz Samu tervei alapján a József Műegyetemet. A megmaradt lágymányosi tó északi részének teljes feltöltésére a Horthy Miklós híd megépüléséig kellett várnia a budapestieknek. A feltöltéshez az öböl déli részéből kikotort iszap adta az anyagot, ami így az ottani téli kikötő (Kopaszi gát) használhatóságát is javította. Miután a II. világháborút követő fővárosi romeltakarításokból származó sitt nagy részét is ide kezdték el hordani, az egyre masszívabb alapoknak köszönhetően 1960-tól elkezdhették építeni a műegyetem többi tanulmányi épületét is.
(Bocsánatot kérek a szerzőtől, hogy önkényesen ragadtam ki 1, 1 fejezetet, képet!)
