Adják-veszik a magyar állampolgárságot Szerbiában

Szeged - Már nem titok Szabadkán és egész Szerbiában, hogy visszaélések vannak az egyszerűsített honosítási eljárással, a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatban. Több száz euróért cserébe kapnak magyar állampolgárságot azok, akik egyáltalán nem beszélik a magyar nyelvet.

– Tudomásom szerint Szabadkán, Újvidéken és Belgrádban indítanak kurzusszerűen magyar nyelvtanfolyamokat az iskolák: aki nem ezekben a városokban él, az Skype-on keresztül csatlakozik. Információim szerint vannak olyan magyar községek is, ahol meg lehet beszélni a kérdéseket a hivatalnokokkal. Nem tudom, ez hol történik, és hányan foglalkoznak ezzel, de ahogy hallom, vannak, akik ebből üzletet csináltak. Az viszont egyértelműen kiderült, hogy a kettős állampolgárság nem csak a magyarság megvallásának kérdése: nagyon sokan, többen egész családjukkal az állampolgárság megszerzése után az Európai Unió különböző tagállamaiba vándoroltak ki – mondta lapunknak Aleksandra Isakov, a belgrádi Politika című napilap újságírónője.

Korábban megírtuk: számos szerb sajtóorgánum cikkez több hónapja arról, hogy visszaélések vannak a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatban. A Politikában nem olyan régen Tanuljunk magyarul, hogy bejussunk az Európai Unióba címmel jelent meg írás, amelyben többek között az áll, hogy egyes szerb nyelviskolák úgy hirdetik meg a tanfolyamaikat, hogy az ott elsajátított tudás csak a magyar állampolgárság felvételéhez elegendő, semmi máshoz. Korábban korrupt magyar hivatalnokokról is írtak, akik igazolták a kettős állampolgárság egyik feltételének számító magyar nyelvtudást akkor is, ha valakinek ez nem volt meg. Szintén megírtuk: az egyszerűsített honosítási kérelmeket idén március 1-jétől már nem lehet benyújtani a magyar önkormányzatoknál, azt csak a fővárosi és a megyei kormányhivatalok járási hivatalainál, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál és a kormányablakokban lehet személyesen kérvényezni.

Csábítóan leng a magyar mellet az uniós zászló a szabadkai magyar konzultuson. Aki állapolgárságot vásárol, annak főleg az uniós kivándorlás a célja. Fotó: Schmidt Andrea

A fényképészek nem értik

Az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos visszaélésekről legelőször a Magyar Remény Mozgalom délvidéki magyar kisebbségi politikai párt hallatta hangját. A párt szabadkai központi irodájában László Bálint elnök lapunknak elmondta: az első jelzések a visszaélésekkel kapcsolatban tavaly decemberben jutottak el hozzájuk azoktól a vajdasági magyaroktól, akik megkapták a kettős állampolgárságot.

– Eleinte elvétve voltak ilyen esetek, amelyeket továbbítottunk a Délhír portálnak, amely intenzíven kezdett foglalkozni a témával. Kis időn belül számos olvasói levél futott be hozzájuk, megerősítve a visszaélések tényét.

Mi is nyomozásba kezdtünk: elég volt végigsétálni Szabadka főutcáin, és betérni a fényképészekhez. Mindenhol azt mondták, hogy olyanok járnak hozzájuk magyar útlevélhez vagy állampolgársági kérelemhez igazolványképet készíttetni, akik semmit nem tudnak magyarul. Januárban forrósodott fel az ügy, amire a szabadkai magyar főkonzulátus is felfigyelt. Korsós Tamás főkonzul adott is egy interjút februárban, amelyben elismerte, hogy nem a főkonzulátuson, de Szerbiában igenis vannak visszaélések a magyar állampolgársággal kapcsolatban. Kezdetben 300-500 euróért intézték el az erre szakosodott nyelviskolák, hivatalnokok és üzletemberek a magyarul nem beszélő, de magyar felmenőkkel rendelkezők állampolgárságát. Ezért a pénzért összeállították a kérelmező önéletrajzát, elszállították az átvevőhelyre, más interjúzott helyettük, és megkapták az állampolgársághoz szükséges kérdéssort – mesélte László Bálint. Az elnök szerint egyértelmű, hogy a Magyarországon bevezetett március 1-jei szigorítás a visszaélések tényét erősíti meg.

Péter Ferenc magyar édesapja katonai dokumentumaival. Ő már nem érte meg, amikor fia tavaly megkapta az állampolgárságot. Fotó: Schmidt Andrea

Nem gyógyultak be a sebek

– Azt gondoltuk, hogy a 2004. decemberi, a határon túli magyarok számára kedvezményes állampolgárság megadásáról szóló népszavazás elbukása után a kettős állampolgárság megadása begyógyítja a sebeket, amire őseink évtizedekig vártak. Hogy ilyen visszaélések vannak vele kapcsolatban, ez nem sikerült teljesen. Semmi kétségünk afelől, hogy a magyar kormány a kettős állampolgárság bevezetésekor nem számolt azzal, hogy visszaélések lesznek, de a balkáni népek nagyon leleményesek. Egyetlen megoldást látunk: a magyar kormánynak döntenie kell a magyar állampolgárságot megkapók újbóli rövid interjúztatásáról – magyarázta László Bálint.

Az egyszerűsített honosítási kérelmekkel való visszaéléseket a szabadkai Strossmayer utca egyik fotósüzletében dolgozó Tamara is megerősítette, akihez találomra tértünk be érdeklődni. A fiatal nő nem lepődött meg a kérdésünkön. – Néhány órával ezelőtt jött be hozzám egy illető, és a magyar okmányok elkészítéséhez kért szabványfotót: semmit sem tudott magyarul. Múlt héten pedig egy egész család járt nálam fotózáson, akik Belgrádból utaztak Szabadkára a honosítás miatt. Nem is tagadták előttem, hogy azért Szabadkán intézik a kérelmet, mert bizonyos ellenszolgáltatás fejében itt elintézik nekik az egészet. Rossz érzéssel fotózom le ezeket az embereket: engem sok szerb megszól, hogy magyarul beszélek, és a gyerekeimet magyar iskolába járatom Szabadkán. Ezek az emberek most a kettős állampolgárságukat arra használják ki, hogy utazzanak vele a világban, vagy kivándoroljanak az Európai Unió tagállamaiba. Ez a fajta visszaélés nagyon fáj a vajdasági magyaroknak – mondta szomorúan a fiatal családanya.

László Bálint szerint egyértelmű, hogy a Magyarországon bevezetett március 1-jei szigorítás a visszaélések tényét erősíti meg. Fotó: Schmidt Andrea

250 euró az ár?

A 42 éves, Szabadkán élő Péter Ferenc színész-rendező tavaly kapta vissza magyar állampolgárságát. – Nagyapám és apám Kishegyesen született. Apám egész életében arra várt, hogy visszaadják magyar állampolgárságát. Megérte a 2004. december 5-i sikertelen népszavazást, amely után megtört benne valami: egy évvel később meghalt. Emlékére az ő katonaigazolványával, amelybe bele volt írva, hogy magyar nemzetiségű, igazoltam magyarságomat a konzulátuson. Ezután kedélyesen elbeszélgettem az ügyintézővel, bár igazából nem is akart nagyon kérdezni, miután megnézte apám iratait. Magam láttam, hogy egy férfi előttem szerbül ordítozott a hivatalnokkal, amikor hiánypótlásra szólították fel kérelmének benyújtásakor. Személyesen is találkoztam olyan szerb emberekkel, akik elmondták, hogy 250 euróért vettek magyar állampolgárságot Szabadkán: ez már egyáltalán nem titok Szerbiában – mesélte a férfi.

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/adjak-veszik_a_magyar_allampolgarsagot_szerbiaban/2350791/