Ezek az intézkedések megbuktak: a gyógyszer, amelynek gyógyítania kellett volna a beteget, megölte a pácienst. (Korábban hasonló következtetésekre jutott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO is, erről ide kattintva olvashat bővebben - a szerk.) Nem engedhető meg, hogy ez megismétlődjön, ezért az Oxfam arra szólítja fel Európa kormányait, hogy a megszorító intézkedésektől inkább forduljanak az inkluzív növekedés felé, amelynek az emberek, a közösségek és a környezet számára is jobb kimenetelt biztosítanának. A szervezet szerint egy radikálisan új tevet kell elfogadni. Ennek keretében progresszív adózást, a beruházások növelését javasolja, valamint azt, hogy az olyan fontos közszolgáltatások, mint az egészségügyet és az oktatást óvják meg a kiadáscsökkentő intézkedésektől.

A növekedés még várat magára

Az Oxfam tanulmánya is kritikával illeti a megszorításokon alapuló gazdaságpolitikát, ami elsősorban a költségvetési hiány csökkentésére összpontosít a piaci bizalom visszaállítása érdekében és a végén munkahelyteremtéshez, gazdasági növekedéshez és alacsonyabb adósságszinthez vezet. Az intézkedések majd három éves végrehajtása azonban az eredetileg meghatározott célok elérése ellen hat: az óriási, egyenetlenül megosztott humán költségek mellett több országban a hiány növekedéséhez és az adósságszintek emelkedéséhez vezettek. Vagyis az erős növekedés ígérete a legtöbb országban még várat magára.

A tanulmány megjegyzi, hogy az alacsony GDP-arányos államadósság és költségvetési hiányszintek nem feltétlen előjelei a növekedésnek. Az Oxfam szerint a megszorításokon át történő adósságcsökkentésre való elvakult összpontosítás figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy relatíve magas adósság mellett is lehetséges növekedés (erre példaként az Egyesült Királyságot említi, ahol 1949-66 között a GDP-arányos államadósság jóval 90 százalék felett állt), ugyanakkor elismeri, hogy van az a pont, ahonnan az adósság fenntarthatatlanná válik és más lehetőségeket is számba kell venni.

A megszorításoknak egyedül a leggazdagabb 10 százalék látja hasznát, akiknek a vagyona növekedett ez alatt az időszak alatt, míg a szegények még szegényebbek lettek - idézi Max Lawson, az Oxfam érdekképviseleti vezetőjét a Guardian. Görögország, Írország, Olaszország Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság, azaz azok az országok, ahol a legagresszívebb költségcsökkentést hajtották végre, hamarosan a világ legegyenlőtlenebb társadalmai közé lépnek a világon. Az Oxfam szerint a gazdagok és szegények közötti szakadék Dél-Szudánhoz vagy Paraguayhoz hasonló méretűvé szélesedhet.

4500 milliárd vs. 200 millió euró

A szervezet tanulmánya megjegyzi azt is, hogy miközben az Európai Bizottság a 2008-2011 között 4,5 ezer milliárd eurónyi (az EU GDP-jének 36,7 százaléka) pénzügyi segítséget szavazott meg az olyan nagybankoknak, amelyek között olyanok vannak, mint a brit Lloyds TSB vagy a német BayernLB - amelyből közvetve, állami segítségekkel egyebek mellett a Barclays, a Deutsche Bank és a Santander is részesedett -, miközben a 2008-10 közötti időszakban a gazdaságösztönzésre fordított intézkedések mindössze 200 milliárd eurót (az EU GDP-jének 1,5 százalékát) tettek ki. A kumulálódott államadósság nagy része pedig főként a bankmentéseknek volt a következménye - teszi hozzá a tanulmány.

Aggasztó munkanélküliség, csökkenő reálbérek

Európában a munkanélküliség, a tartós munkanélküliség és az állástalan fiatalok aránya 2000 óta a legmagasabb szinten áll - Spanyolországban és Görögországban 2007 és 2013 között majdnem megháromszorozódott az állás nélküliek aránya. Írországban, Görögországban és Spanyolországban a tartós munkanélküliség 2008 és 2012 közöt megnégyszereződött, Európában pedig a tartós munkanélkülieknek több mint a felének már két éve nincs munkája, ami komoly aggályokat vet fel a fiatalok munkanélkülisége mellett, aminek aránya Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban több mint duplájára emelkedett a 2008-as szinthez képest - sorolják a tanulmány készítői. (A pénteken közölt uniós foglalkoztatási adatok ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy a foglalkoztatottság negyedéves összevetésben az eurózónában 0,1 százalékkal csökkent, míg az EU egészében stagnált, éves összevetésben pedig mind az eurózónában, mind az EU-ban csökkent, 1 illetve 0,4 százalékkal, 2013 második negyedévében.)

Az Oxfam szerint Spanyolországban a jelzáloghitelezésre vonatkozó szabályozások alapján a bankok mintegy 115 családtól veszik el az otthonát minden munkanapon. Eközben majdnem minden tizedik háztartás él már a szegénységben és a trend egyre rosszabb irányba halad - jegyzi meg a tanulmány. Ráadásul a gyerekszegénység is emelkedik, azok akik dolgoznak, gyakran nem kapnak elég fizetést ahhoz, hogy a családjukat eltartsák.

Az Egyesült Királyságban és Portugáliában a reálbérek 3,2 százalékkal estek 2010-2012 között. Az Egyesült Királyságban a bérek reálértéke jelenleg a 2003-as szinten van - állapítja meg a tanulmány. Olaszországban, Spanyolországban és Írországban szintén estek a reálbérek ebben az időszakban, Görögországban pedig több mint 10 százalékos zuhanást regisztráltak.

Ha ez folytatódik...

Az elmúlt évek adatai alapján 2025-re akár 25 millió szegény is lehet, ha a megszorításokra alapozott intézkedések folytatódnak, ami Hollandia és Ausztria népessége összesen. 2011-ben 121 millió ember volt kitéve a szegénység kockázatának az EU-ban, ami a teljes népesség 24,3 százalékát teszi ki. Ez azt is jelenti az Oxfam szerint, hogy ha az EU-ban a 2025-ig terjedő következő 12 évben három százalékos növekedés következne be, akkor az 14,9 millióval, míg egy 5 százalékos emelkedés 24,9 millióval növelné a szegénységi kockázatnak kitett emberek számát. A tanulmány szerint ráadásul ez a nőket érintheti a leginkább.