A közérdekű adatokhoz való hozzáférés nehézségeiről volt szó az Átlátszó.hu második születésnapján tartott kerekasztal-beszélgetésen. A Cink.hu újságírója, Szily László elmondta: azért szereti az Átlátszót, mert mióta létezik, nem kell újságírói munkát végeznie, elég csak a blogjába átvenni „a nagyszerű tényfeltáró cuccokat”. Maróy Ákos, az Átlátszó.hu IT-felelőse úgy látta, az adatok digitálisan nem érhetőek el, ha pedig valaki adatot igényelne, akkor a számára legkevésbé kényelmes formátumban kap választ, ha egyáltalán ez megtörténik.

Ferenc Gábor, a Vastagbőr bloggere kiállt amellett, hogy „bármilyen szerződés kapcsán a dokumentum kerüljön fel az állami/önkormányzati szerv, cég honlapjára”. A Hír24 újságírója, Oroszi Babett úgy látta, intézményfüggő, mennyire adják ki az adatokat, a 444-es Erdélyi Péter pedig a Miniszterelnökséggel kapcsolatos pozitív élményeit osztotta meg a többiekkel. A TASZ jogásza, Hidvégi Fanny elmondta: volt, hogy azt válaszolták nekik, a romabírságolás kapcsán azért nem adják ki az adatokat, mert félnek, hogy a rendőrök rasszizmusára vonatkozó következtetéseket vonnának le.

Bátorfy Attila (Kreatív) elmondta: megnézték, és 2002 és 2010 között nem volt olyan aránytalan a médiavásárlásra költözz pénzek elosztása, mint a 2010-es kormányváltás után. Hozzátette: nem a Népszabadságon és a Magyar Nemzeten kell lovagolni, hanem tulajdonosi szerkezeteken, és szerinte a „Simicska és Nyerges érdekeltségi körébe tartozó cégeknél hetven százalékos az arány”. Az Átlátszó.hu főszerkesztője, Bodoky Tamás arról beszélt: az az érvelés, hogy a „visszaélésszerű adatigénylés” miatt van szükség az információszabadság korlátozására, egy évvel korábban már felmerült az Átlátszó kapcsán. Hozzátette: ezért nevezték el a törvényt lex Átlátszónak.

Hava Nikita, az Átlátszó Oktatás bloggere arról számolt be, hogy az állami egyetemek nagy általánosságban nem is válaszolnak az adatigénylésre, vagy pedig nem küldenek el minden adatot. Hozzátette azt is, hogy pénzt is szoktak kérni: például tőle a Miskolci Egyetem várt 110 ezer forintot szkennelésre. A Kétfarkú Kutyapárt elnöke, Kovács Gergő pedig kijelentette: jobb lenne, ha több száz oldalon válaszolnának egy egyszerű kérdésre, így „jól össze tudnák zavarni az oknyomozó újságírókat”.