A komáromi erődrendszer az Öreg- és Új-Várból, a Vág- és Nádor Vonalból, a Vág túlpartján lévő, sáncaiban megmarad Vág-Hídfőből (Szlovákia), és a magyarországi sáncrendszerből állanak.

A magyarországi sáncrendszer (erődök) részei: a Csillagerőd, az Igmándi erőd és a Monostori erőd. Jelenleg a Monostori erődben láthatóak a régmúlt idők eseményeit felidéző kiállítások, a Csillagerődben raktárak találhatók, az Igmándi erődben pedig a római korból feltárt kőfaragványokat tekinthetjük meg. Az erőd 1850-1871 közötti épült, egyetlen összefüggő épületegyüttes, melyben 14 épületrész különíthető el kb. 640 helyiséggel. Közép-Európa legnagyobb újkori erődje 1850-1871 között épült a Bécset, a Dunántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer egyik utolsó tagjaként. Korának legfejlettebb technikájával valósították meg. A két világháború között a Magyar Királyi Honvédség laktanyaként és kiképzőközpontként használta. 1945-től 1991-ig a szovjet csapatok legnagyobb fegyverraktára volt. Ma már katonai szerepe megszűnt.

A Monostori erőd egyik állandó kiállítása a Kenyérmúzeum (hivatalos nevén: Sütőipari Emléktár). Ezt az egyedülálló ipartörténeti gyűjteményt az erődnek abban a szárnyában helyezték el, ahol egykor a pékségek voltak. A 19. századi kemence helyreállítása után az egykori „komiszkenyeret” is megízlelhetik a múzeum látogatói. Ezenkívül látható a Várak, korok katonák című állandó kiállítás is. A kiállítás egyedülálló a maga nemében. Bemutatja az itt szolgálatot teljesített katonák mindennapi életét, kiképzését és a haditechnika fejlődését. A Csillagerőd a várost délről övező sáncrendszer tagja. Kívülről vizesárok veszi körül. A komáromi erődrendszer két kisebb tagja, a Csillagerőd és az Igmándi erőd, kevésbé ismert a nagyközönség előtt.

Forrás:wikipedia.hu