Miért bohóckodnak? Miért tabu a politikus? Itt nem irigységről van szó amikor ezt megkérdezem. Erkölcsi ízlésem, felelősség, törvény előtti egyenlőség veti fel a kérdést : kire vonatkoznak hazánk törvényei? Mi ez a szemérmetlen gyarapodás miközben teljesítményük (országunk helyzete) kritikán aluli. Itt már nem nokiás dobozok játszanak és a hatóságok még sem lépnek? Nincs szíjon vezetés, előzetes letartoztatás? Ha egy pártvezető évértékelése az elkövetkező 20 évről szól, miközben megváltoztatja a törvényeket és mamelukok sokaságát nevezi ki több ciklusra - akkor beszélhetünk szabad választásról, ahol dönthet változásról a nép? Vagy a nép csak a most gyarapodó 10% további támogatásáról dönthet, de hogy milyen országot szeretne -arról nem? Kérdések sokasága. Semmi nem működik rendesen, de képviselőink, baráti körük, hozzátartozóik állami emlőkön vagyonosodnak. Hogyan? Ez kinek a felelőssége? Egy szoci képviselő visszafizette a károkozást mégis ül. Hol van börtön helyett a többi politikus (a másik oldalról is!) akik akár a párt, akár saját zsebük tömésére használták a közpénzt vagy az állam vagyonát?
Kormányhivatal a legnagyobb adósok között - itt a friss lista
A kórházak rendelőintézetek tartoznak a legtöbbel szállítóiknak, a közintézmények közműtartozása már hét milliárd forintra rúg - derül ki a kincstár adataiból. A legnagyobb adósok között van kormányhivatal is, de bajban vannak az egyetemek is.
Januárban tovább csökkent a költségvetési intézmények lejárt tartozása, a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint 62,2 milliárd forintra mérséklődött a történelmi csúcsnak mondható 74,1 milliárd forintról, ahol 2012 novemberében állt az állomány. Ugyanakkor egy év alatt bő 12 milliárd forinttal nőtt a számlaállomány, hisz 2012 januárjában még 49,8 milliárdos kifizetetlen és lejárt tartozásról adott számot a Magyar Államkincstár. A gyarapodás mögött egyszerre húzódik meg a költségvetési szervek számának növekedése - az önkormányzatoktól az elmúlt hónapokban számos, adóssággal küzdő intézet kerül a központi költségvetési körbe -, valamint a romló finanszírozási helyzet.
A MÁK adatai szerint 2012 decemberéhez mérve 4,4 milliárd forinttal csökkent az adósságállomány. Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás (pl: központosított bevétel, központi költségvetést, irányító szervet megillető bevétel, állammal szembeni adótartozás) 9,3 milliárd forint, amelynek legnagyobb hányada -, 6,8 milliárd forint - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál jelentkezik.
A szállítói tartozásállomány 52,8 milliárd forint: a MÁK most első ízben közölte ezen adatok bontását. Ezen belül az államháztartáson belülre fennálló tartozás 4,7 milliárd, amelyből 2,4 milliárd önkormányzati költségvetési szervvel, 1,9 milliárd központi költségvetési szervvel szemben keletkezett tartozás. Az államháztartáson kívüli tartozás 48,1 milliárdos összegéből meghatározó hányadot képvisel az áruszállítás kifizetetlen ellenértéke (35,2 milliárd forint), valamint a közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozás (7,2 milliárd). A 7,2 milliárd forintos közüzemi tartozás tizede a mintegy 70 milliárd forintos kifizetetlen közületi számláknak. A tartozás a 60 napon túli tartományban 21,7 milliárd forint A minősített adós intézetek száma a tárgyidőszak végén 66, ami csökkenést jelent az előző hónaphoz (83) képest.
Egyetemek, kórházak, kormányhivatalok
A tartozásállomány meghatározó része - 80,2 százaléka - az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetnél halmozódott fel 49,9 milliárd összegben. Ennek túlnyomó része (45 milliárd forint) államháztartáson kívüli szerv felé fennálló tartozás. A fejezet teljes tartozásállományából a gyógyító-megelőző ellátást végző szakintézeteké 30,5 milliárd, az egyetemek, főiskolák tartozása 15,2 milliárd ez utóbbin belül a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 7 milliárd forint. Ezek közül is még kiemelkedik a Pécsi Tudományegyetem - amelynek kálváriája immár egy évtizede húzódik. A hatalmas adósság itt is a klinika miatt alakult ki.
A második helyen viszont a Pest Megyei Kormányhivatal található: a kormányhivatalok közül minden második ma már kisebb-nagyobb (jellemzően néhány száz millió forintos) adóssággal küzd. A Pest Megyei Önkormányzat tavaly gyakorlatilag csődbe jutott, így nem meglepő, hogy a nemfizető intézmények listáján a megyei intézmények is szerepelnek egyre nagyobb adóssággal: most új szereplő a kincstár listáján a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, amely 679 millió forintnyi lejárt számlát nem fizetett ki a beszállítóinak.
A milliárdos adósságot felhalmozó intézmények közé ugyan nem kerültek fel, de több egyetem és főiskola komoly adósságot görget maga előtt: a budapesti Corvinus Egyetem 773 milliós lejárt adóssággal, a Dunaújvárosi Főiskola pedig 853 millióval, de nyíregyházi főiskola és a Kaposvári Egyetem is tartósan alulfinanszírozott hisz hónapról hónapra szerepel az adósok listáján. A listáról viszont teljesen eltűntek a rendőrségek - köszönhetően azok konszolidálásának.
| Pécsi Tudományegyetem | 4476 |
| Pest Megyei Kormányhivatal | 2603 |
| Jávorszky Ödön Városi Kórház | 2556 |
| Péterfy Sándor Utcai Kórház-Baleseti Központ | 2437 |
| Fejér Megyei Szent György Kórház | 2173 |
| Budapest Fõváros Kormányhivatala | 2146 |
| Zala Megyei Kórház | 2116 |
| Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyõr | 1615 |
| Heim Pál Gyermekkórház | 1278 |
| Tolna Megyei Balassa János Kórház | 1226 |
| Károlyi Sándor Kórház | 1200 |
| Gróf Tisza István Kórház | 1163 |
| Forrás: MÁK | |
Eközben:
pl : http://vastagbor.blog.hu/2013/02/26/zsiga_kozlegeny_megmentese#more5105458
Rejtélyes milliókkal ugrott meg egyesek vagyona
Jó évet zárt decemberben Szijjártó Péter: miközben „csak” 9,7 milliót keresett, több mint 12,5 millió forintot tudott félretenni. A tehetős családból származó miniszterelnökségi államtitkár jelentős vagyont halmozott fel 2002 óta, amióta politikusnak állt: megtakarításai 5,3 millióról 62,7 millióra növekedtek. Nem ő az egyetlen politikus, akinek vagyonnyilatkozatából nem derül ki, honnan származtak a pluszbevételei.
Több mint 12,5 millió forinttal, 50,23 millióról 62,75 millióra nőtt Szijjártó Péter megtakarítása 2011-ről 2012-re – derül ki a Miniszterelnökség külügyi államtitkárának február elsején nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatából. A félretett összeg megugrását sem az államtitkár fizetése, sem pedig a befektetések hozama nem indokolja. Szijjártó több mint tízszeresével növelte befektetéseit azóta, hogy országos politikusnak állt.
Szijjártó a Miniszterelnökségen bruttó 997 200 forintot keres, amihez még jön havi 231 900 forint képviselői tiszteletdíj. Ebből összesen havonta 815 ezer forintot visz haza, ami éves összesítésben nettó 9,78 millió forint (a nettober.com kalkulátora szerint). Tehát ha minden fillért félretenne, akkor sem gyűjthetett össze 12,5 milliót. 2011 elején még képviselői költségtérítésben is részesült, de azzal átütötte azt a kétmilliós plafont, amit még Orbán Viktor határozott meg a 2010-ben az első akcióterv keretében. Ekkor Szijjártó egy olyan törvényt nyújtott be a parlamentnek, amely előírta, hogy az egyes kormányzati posztokat betöltő képviselőknek csak az alapdíj jár – így saját képviselői tiszteletdíját is csökkentette.
 |
|
Szijjártó Péter - megéri politikai pályára lépni Fotó: Stiller Ákos |
Az államtitkár óvatos befektető. Megtakarításait 2011-ben olyasmibe helyezte, ami nem jár túl nagy kockázattal: életbiztosítás, takarékbetét, tőkevédett alap, egyszerű bankszámla. Ám ezek a kockázatkerülő befektetési formák nem is hoznak túl sok pénzt a konyhára. Még ha kiugró 7-8 százalékos kamattal számolunk, akkor is legfeljebb 4 milliós többletről lehet szó, nem 12,5 millióról. Ugyanakkor hitelt nem vett fel, ami igazolná a vagyonnövekedést.
| Szijjártó Péter reakciója - a hvg.hu érszrevételei |
|
„A cikk írója alábecsüli a befektetések hozamát, államtitkár úr tavalyi befektetési döntései jobban sikerültek, mint ahogyan az a cikkben szerepel” – reagált a cikkünkben foglaltakra Szijjártó Péter sajtósa hétfőn késő délután. Az államtitkár nem részletezte, pontosan melyik befektetése mekkora hasznot hozott. (Az ügyben pénteken és hétfőn is kerestük a Miniszterelnökségen keresztül Szijjártó Pétert is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.) A hvg.hu a piacon kiugrónak számító 8 százalékos kamattal számolt, amikor azt állította, a 2011-es 50 milliós befektetésnek megközelítőleg, átlagosan 4 milliós hozama lehetett. Ha a 12,5 milliós növekmény kamatokból, hozamokból keletkezett, akkor ez azt jelenti, hogy Szijjártó talált egy olyan befektetési formát, amely egyik évről a másikra 25 százalékos hozamot hajtott. Csakhogy – mint írtuk –, az államtitkár megtakarításait 2011-ben olyasmibe helyezte, ami nem jár túl nagy kockázattal, de nem is hajtanak kiugró hasznot: életbiztosítás, takarékbetét, tőkevédett alap, egyszerű bankszámla. A legnagyobb összegeket életbiztosításban - 16,67 milliót –, illetve takarékbetétben – 16,65 milliót – tartotta. 2012-es vagyonnyilatkozatában már azt írta, hogy a félretett pénzéből 29,3 millió K&H értékpapírokban van. A bank oldalán nem találtunk olyan befektetési formát, ami 25 százalékos hozamot hozna, sőt a kockázati alapok (melyek például részvényeket tartalmaznak) közül több mínuszra áll. |
Kevés fizetésből nagy vagyon
Nem most először ugrottak meg Szijjártó megtakarításai, amióta 2002-ben bekerült az Országgyűlésbe. 2005-ről 2007-re vagyonnyilatkozatai szerint 17,3 millió forint nőttek, 2007-ről 2008-ra (a válság kirobbanásának évében) 6,3 millióval. Bár 2008-ról 2009-re közel 20 millióval csökkentek a megtakarításai, a kormányváltás évére ismét megugrott a befektetése: 6, 3 millióval növekedett. Pedig az államtitkár soha nem tartozott a legjobban kereső képviselők közé – még azzal az összeggel együtt sem, amit győri önkormányzati képviselőként keresett 2010-ig (ez bruttó 150-190 ezer forint körül mozgott). 2007-ben csak 189., 2012-ben pedig 198. volt a képviselők jövedelmi toplistáján, melyet a HVG állított össze a bevallások alapján.
Már akkor sem volt „szegénynek” tekinthető, amikor 24 évesen bejutott a parlamentben, hiszen volt 5,3 millió forintnyi megtakarítása, és két lakás is volt a nevén. Győrben övé volt egy 371 négyzetméteres családi ház 3/5-e, illetve a fővárosi nyolcadik kerületben egy 69 négyzetméteres lakás. Vélhetően családja vette neki az ingatlanokat, hiszen a győri 16 éves korában, a józsefvárosi 19 éves korában került a nevére. Ebben az időszakban gimnazista, majd egyetemista volt – életrajza szerint nem folytatott kereső tevékenységet.
Parlamentbe való bekerülése után, 2003 végére úgy tudta közel 10 millió forinttal növelni a félretett pénzét, hogy közben Dunakeszin vett egy 140 négyzetméteres garázzsal is rendelkező házat magának. 2009-2010-ben – amikor növekedtek a megtakarításai – újabb ingatlanokat vásárolt: Balatonedericsen vett zártkertet, üdülőt és szőlőt. A budapesti lakás 2011-ben viszont már nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában – ez akár magyarázhatná, hogy 2010-hez képest 2011-re miért nőtt 14,2 millióval a félretett pénze.
Szijjártó úgy tudta növelni évek alatt a vagyonát, hogy közben nincs hitele.
|
Vagyonos család |
|
Szijjártó Péter szülei tehetős győri vállalkozók. Mindketten évekig tulajdonosok voltak az előző kormányzati ciklusban jelentős közbeszerzési tendereken induló Vasútépítők Kft.-ben. A Gazdasági Versenyhivatal 2010-ben 7 milliárdra büntetett négy vasútépítő céget, mert 2004-2005-ben megállapodtak a szakasz-felújítási tenderek egymás közötti felosztásáról. A tenderek összértéke 24 milliárd forint volt. A vállalkozások elsődleges célja az volt, hogy a fenti közbeszerzési eljárások nyertesei közülük kerüljenek ki. A megállapodás része volt, hogy az abban részt vevő többi tagot alvállalkozóként vonják be a projekt megvalósítása során vagy egy másik közbeszerzési eljárást nyerjenek meg. Ebben érintett volt a Vasútépítők Kft. is, de Szijjártó István cégét a GVH nem büntette meg, mert ez a cég volt az, amely az egész vizsgálatot elindította, bizonyítékokat szolgáltatott a Versenyhivatalnak a kartellezésről. Ma Szijjártó szülei a 2011-ben alapított, 15 millió forintos alaptőkéjű SZI-GEO Mérnöki Tanácsadó Kft. tulajdonosai. Szijjártó félretett pénzének növekedése azért is megmagyarázhatatlan a vagyonnyilatkozat alapján, mert ha családi kölcsönből növelte befektetéseit, akkor ennek meg kellene jellenie a "tartozások" menüpont alatt. Ha ajándékról van szó, akkor is bele kellett volna írni a bevallásba. Ugyanis a képviselők jogállását szabályozó törvény szerint minden olyan ajándékról kötelesek kimutatást készíteni, melynek értéke eléri a tiszteletdíjuk 1/12-ed részét, ami Szijjártó esetében 19 ezer forintot jelent. Az sem lehetséges, hogy eladott valamilyen értéktárgyat, hiszen arra is van külön űrlap, de az évek óta üres az államtitkárnál. Cégekben pedig soha nem volt érdekeltsége. |
40 milliós ház, 20 milliós Merci
Nem Szijjártó Péter az egyetlen, akinek úgy nőtt a vagyona, hogy vagyonnyilatkozata alapján erre sem elég forrása, sem elég jövedelme nem volt. A Blikk február 11-én kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást a miskolci fideszes képviselő, Zsiga Marcell ellen, aki messze erején felül, 40 millióért vásárolt házat feleségével együtt. Zsiga határidőre elküldte válaszát az Országgyűlés mentelmi bizottságához, a vizsgálat még tart. A hvg.hu-nak adott nyilatkozatában Zsiga azt mondta, ő csak a lakás felét birtokolja, de érdemi választ arra a kérdésre, honnan lett rá pénze, nem adott.
 |
|
Zsiga Marcell - kis fizetés, nagy lakás Fotó: Stiller Ákos |
Szintén a Blikk derítette ki, hogy Papcsák Ferenc zuglói polgármester nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában a listaáron 20 millió forintba kerülő új Mercedes-Benzét. Az autóhoz meg nem erősített hírek szerint 2012. júliusban jutott Papcsák ügyvédi irodáján keresztül.
Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős miniszter vagyona is nőtt 2011-hez képest. Varga tavaly júniusi és év végi vagyonnyilatkozatát összehasonlítva az derül ki, hogy a miniszter alig fél év alatt nettó 6 millió forintot keresett, de vagyona 6,5 millió forinttal nőtt, főleg azért, mert jelentősen csökkent a tartozása. Varga a Blikknek azt mondta, a felesége 1,5 milliót örökölt, így az 5 milliós hitelt együtt törlesztették.
A HVG múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy Szili Katalin is tévesen töltötte ki bevallását, az osztalékjövedelméről pedig nem számolt be. Ezt a független – volt MSZP-s politikus – a hetilap cikke nyomán pénteken javította: beleírta utólag, hogy 2012. júniusában az OTP-részvényei után 85,4 ezer forint osztalékot kapott.
Mint a hvg.hu korábban megírta, a nyilatkozatok sokszor nem tükrözik a politikusok valós anyagi helyzetét, minden évben botrányt okoznak azok a képviselők, akik ezt-azt „kifelejtenek” a bevallásból. A kitöltésre vonatkozó szabályok hézagosak, a parlament illetékes bizottsága pedig csak akkor indít vizsgálatot, ha bejelentést kap és a bejelentő bizonyítani tudja, hogy a politikus „tévedett” vagy „lódított”.
http://hvg.hu/itthon/20130225_Szijjarto_12millio_vagyonnyilatkozat
