Nagyon boldog szülinapot!
Isten éltesse a mi Donnánkat! :D
2012.12.30. 05:12 Marcellusca
5 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Puzsér Róbert: Orbán Viktor elgyengült, és rájött, hogy hülyékkel van körbevéve – Kultúrtáj
-
A novemberi infláció meghaladia az októberit
-
Aranyosi Péter: Aki jobban hisz Orbánnak, mint a szemének, azzal nem tudok vitatkozni – Kultúrtáj
-
Műemlékrombolás: Felálltam és azt mondtam, hogy köszönöm szépen, ebben nem kívánok részt venni
-
110 évvel ezelőtt írta: Lőwy Árpád 16+
A bejegyzés trackback címe:
https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr844987318
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Donna (Cara)mba 2013.01.05. 20:46:09
@guma: @miről van itt nagybasz0: @Horizont: Nem szabadkozok, hálátlan vagyok...
Nem néztem be ide már régóta.
Azért köszönöm, bár nem érdemlem a jókívánságokat.
Kóborlok, mint a jószél: nálam semmi sem állandó...
A köszöntésért egy dalt linkelek be, francia nyelvű. Ez maradt az utolsó kincsem, szerelmem: a francia nyelv, az irodalom, a zene...
Minden más elszállt, és én is állandóan elmenőben vagyok: még nem tudom, hová, nem tudom, mikor...
Nincs már mit írjak politikáról, barátságról, szerelemről: úgy érzem, elmondtam mindent. Mindent, ami nekem fontos volt és ami még fontos maradt az életemben.
Élek.
Ez ma, Magyarországon, 56 évesen, nem is akkora evidencia, mint gondolnánk...
Szinte már teljesítmény...
Íme, a dal:
youtu.be/LGslTn8r41w
Nem néztem be ide már régóta.
Azért köszönöm, bár nem érdemlem a jókívánságokat.
Kóborlok, mint a jószél: nálam semmi sem állandó...
A köszöntésért egy dalt linkelek be, francia nyelvű. Ez maradt az utolsó kincsem, szerelmem: a francia nyelv, az irodalom, a zene...
Minden más elszállt, és én is állandóan elmenőben vagyok: még nem tudom, hová, nem tudom, mikor...
Nincs már mit írjak politikáról, barátságról, szerelemről: úgy érzem, elmondtam mindent. Mindent, ami nekem fontos volt és ami még fontos maradt az életemben.
Élek.
Ez ma, Magyarországon, 56 évesen, nem is akkora evidencia, mint gondolnánk...
Szinte már teljesítmény...
Íme, a dal:
youtu.be/LGslTn8r41w
Donna (Cara)mba 2013.01.07. 18:48:29
Kedves Marcellusca: itt is megköszönöm Neked a hervadhatatlan, káprázatos vörösrózsákból összeállított csokrot!
A dal, amit belinkeltem: a Tied és mindannyiunké!
Talán a rózsa is azon dolgok közé tartozik, amelyek segítenek élni!
Jó kapni egy csokrot, nézni, és én azt is elképzelem, hogy belefúrom az orrom a csokorba és finom illat száll belőle!
A Facebook oldalam egyik dísze a Te csokrod!!!
Még mindig szeretlek, első nagy "blogos" Férfia életemnek! Emléxel? Hezitáltam, hogy Sedut, vagy Téged merjelek először megszólítani. Téged mertelek és ismerős-ismeretlenül sem bántam meg! Puszi Neked!!! A sok jó szóért, a sok nevetésért, néha a sírásért, az együtt-káromkodásért, hogy miért ilyen cefet ez az egyetlen, cudarul szépséges élet: szóval mindenért, mit még ez a virtuális lét is megadhat!
A dal, amit belinkeltem: a Tied és mindannyiunké!
Talán a rózsa is azon dolgok közé tartozik, amelyek segítenek élni!
Jó kapni egy csokrot, nézni, és én azt is elképzelem, hogy belefúrom az orrom a csokorba és finom illat száll belőle!
A Facebook oldalam egyik dísze a Te csokrod!!!
Még mindig szeretlek, első nagy "blogos" Férfia életemnek! Emléxel? Hezitáltam, hogy Sedut, vagy Téged merjelek először megszólítani. Téged mertelek és ismerős-ismeretlenül sem bántam meg! Puszi Neked!!! A sok jó szóért, a sok nevetésért, néha a sírásért, az együtt-káromkodásért, hogy miért ilyen cefet ez az egyetlen, cudarul szépséges élet: szóval mindenért, mit még ez a virtuális lét is megadhat!
