Budapest – Alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg Ángyán József a rá kirótt bírsággal kapcsolatban, mellyel a Fidesz frakció vezetése azt torolta meg, hogy a volt államtitkár a termőfölddel kapcsolatos alaptörvény-módosításról a frakció ellenében szavazott.
A szakpolitikus a frakció igazgatónak ma írt levelében annak a véleményének adott hangot, hogy a Fidesz által megalkotott Alaptörvénybe ütközik, amennyiben a párt megtiltja, hogy egy képviselő a lelkiismerete szerint szavazzon, akár a frakció ellenében.
Az alábbiakban közöljük Ángyán József levelét.
Balla György
frakcióigazgató
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Országgyűlési Képviselőcsoportja
Tisztelt Frakcióigazgató Úr! Kedves Képviselőtársam!
A tegnapi nap folyamán e-mailben továbbított levelét, melyben a frakcióvezetés engem elmarasztaló döntéséről tájékoztat, ma volt módomban elolvasni. Ebben a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoport Alapszabályának 4.§ (5) bekezdés e) pontjában, valamint az Etikai Szabályzat 11.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra hivatkozva 250.000 Forint büntetés megfizetésére szólít fel. Ennek indokaként azt hozza fel, hogy a 2012. december 17-i ülésnapon, Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9400) elfogadásakor a frakció döntésével ellentétes módon szavaztam. Mint írja, a hétfő délelőtti frakcióülésen a Képviselőcsoport határozott arról, hogy a termőfölddel kapcsolatos alaptörvény-módosítást a parlamenti szavazás során kötelező lesz támogatni, én azonban ennek ellenére – megfogalmazása szerint “tudatosan” – nem támogattam a termőfölddel összefüggő módosítás parlamenti elfogadását. Ez vonja maga után a fenti szankciót.
Kérem, engedje meg, hogy a frakcióvezetés fenti értékelését és döntését illetően alkotmányossági aggályaimat fogalmazzam meg, és mielőtt bármit tennék, az alábbi megjegyzéseimmel kapcsolatban állásfoglalásukat kérjem.
Szeretném a T. Frakcióvezetés szíves figyelmét felhívni arra, hogy Magyarország általunk megalkotott és elfogadott hatályos Alaptörvénye Országgyűléssel foglalkozó fejezetének 4. cikke (1) bekezdése kimondja “Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.” Kimondja továbbá azt is, hogy „a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak” („Szabadság és felelősség”, VIII. cikk, (3) bekezdés), valamint azt is rögzíti, hogy „a közhatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.”
(„Alapvetés”, B cikk, (3) – (4) bekezdés). A nép hatalma tehát a képviselő személyében illetve eljárása során, nem pedig egy párt, vagy frakció tevékenységének keretében ölt alakot.
Mindezek alapján határozott véleményem az, hogy amennyiben a frakció megtiltja képviselője számára a legjobb szakmai meggyőződése és lelkiismerete szerinti álláspont kialakítását és képviseletét, úgy éppen a szó szoros értelmében vett népképviseletet, illetve végső soron saját működésének jogalapját, azaz az Alaptörvényt kérdőjelezi meg.
Szeretnék ugyanakkor arra is rámutatni, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoport Alapszabálya 4. § (5) bekezdésének f) pontja – meglátásom szerint Alaptörvényünk betűjével és szellemével összhangban – rendelkezik arról az eshetőségről, (és ezzel mintegy elismeri annak létjogosultságát,) amelyben a Frakció képviselője valamely határozathozatal során a Szövetség, a Képviselőcsoport, vagy a Frakcióvezetés döntésével ellentétesen kíván szavazni. Az Alapszabály szerint ilyen helyzetben a képviselőnek kötelessége erről a Frakcióvezetést előzetesen tájékoztatnia. Amint azt Ön is tudja, e feladatomnak maradéktalanul eleget tettem, hiszen:
• a december 7-ei beterjesztést követő legelső alkalommal, a december 10-ei, hétfő délelőtti frakcióülésen a teljes Képviselőcsoportot tájékoztattam a termőfölddel kapcsolatos alaptörvény-módosítással szemben fennálló súlyos aggályaimról,
• ezt követően az aznap délutáni mezőgazdasági bizottsági ülésen ugyancsak részletesen kifejtettem fenntartásaimat, és az indítványt beterjesztett formájában elutasítottam,
• módosító indítványt terjesztettem elő, melyben a programunktól teljességgel idegen “integrált mezőgazdasági termelésszervezés” ködös, meghatározatlan tartalmú fogalma helyett a – márciusban kormányhatározattal megerősített Nemzeti Vidékstratégiában rögzített – “családi gazdálkodás” és “szövetkezés” beemelését javasoltam az Alaptörvénybe a földforgalom és üzemszabályozás mellé,
• az ugyancsak aznapi általános plenáris vitában – az első Orbán-kormánytól kezdve következetesen képviselt és hirdetett néppárti agrár- és vidékpolitikánkból levezetve – mutattam be és indokoltam a Kormány által beterjesztett indítvány módosításának szükségességét,
• a másnap délelőtti – a módosító indítványokkal foglalkozó – bizottsági ülésen majd az esti részletes plenáris vitában hosszasan érveltem módosító indítványom saját programunkhoz illeszkedő volta és elfogadásának szükségessége mellett,
• a végszavazást megelőző, december 17-ei, hétfő délelőtti frakcióülésen érveimet – mások mellett én is – összefoglaltam, megismételtem, és határozott formában kifejeztem, hogy az Alaptörvény harmadik módosítását változatlan formában elfogadhatatlannak tartom, az a nagytőke által uralt dél-amerikanizálódó vidékhez és agráriumhoz vezet, ráadásul ellentétes mindazzal, amit hirdettünk, és amire megítélésem szerint a soha korábban nem tapasztalt felhatalmazást kaptuk a magyar társadalomtól,
• miután mindezek ellenére a parlamenti szavazás során a kormánypárti frakciók (számomra megdöbbentő módon az utódpárt MSZP-vel teljes egyetértésben!) módosító indítványomat – két Fideszes képviselőtársam kivételével – elvetették, ezzel a családi gazdasági és szövetkezeti modell helyett a nagytőkés integrációs modellt választották, ezért az emberektől kapott felhatalmazás birtokában jó lelkiismerettel mást nem tehettem, mint hogy az Alaptörvényben rögzített önálló mandátumra vonatkozó jogosultságommal élve nemmel szavaztam az Alaptörvény harmadik módosítására vonatkozó törvényjavaslatra.
Úgy gondolom tehát, hogy a fentiekkel a Frakcióvezetés tájékoztatásával kapcsolatos, Alapszabályban rögzített kötelességemnek teljes mértékben eleget tettem. Minderre való tekintettel kérem, hogy kerüljön sor a terhemre rótt cselekmény miatti elmarasztalás Alaptörvénnyel összeegyeztethető voltának alkotmányossági vizsgálatára. Az ennek eredményei alapján kialakított frakcióvezetési álláspontról írásbeli tájékoztatást kérek.
Megjegyzem továbbá, hogy miután a frakcióvezetés a döntéséről szóló levelet nekem, mint érintetnek csak jóval azt követően küldte meg, hogy annak tartalmáról és a büntetés mértékéről a sajtót informálta, a közvélemény tényszerű tájékoztatása érdekében jelen levelemet és az arra érkező remélt választ szükségképpen a nyilvánosság elé kell tárnom.
Tisztelt Frakcióigazgató Úr!
Alkotmányossági felvetéseimmel kapcsolatos mielőbbi válaszát – az azokban megfogalmazott kérdések és kételyek súlyára és általános érdeklődésre számot tartó jellegére is tekintettel – várom, ám megértem és elfogadom, hogy erre természetesen csak a közelgő ünnepek elmúltával kerülhet sor.
Éppen ezért most mindenek előtt áldott, kegyelemben gazdag, békés Karácsonyt, és egy sokkal jobb, boldogabb új esztendőt kívánok Önnek, családjának és mindannyiunknak.
A nyilvánosság és a jó szándékú, tisztességes emberek szövetségének, összefogásának erejében, valamint a „Világ fölött őrködő Rendben” változatlanul bízva, üdvözlettel:
Gödöllő, 2012. 12. 21.
Ángyán József
http://mandiner.hu/cikk/20121222_angyan_jozsef_level_a_frakciovezetesnek
