Hiába ígért karcsú és hatékony kormányzást a miniszterelnök, megállíthatatlanul nő a vezetők száma: miniszterből csak tíz van ugyan, de a helyettes államtitkárokat lassan megszámolni is nehéz, és szinte mindenre van megbízott is. A kormányfő szűk kabinetjéből jelentős hivatallá hízott a Miniszterelnökség is, amelynek a költségvetése is megsokszorozódott az elmúlt években.

Az új kormányzati rendszerbe „sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem fér bele” – jelentette ki határozottan Orbán Viktor Fidesz-elnök 2010. április 29-én, négy nappal a pártja kétharmados győzelmét hozó választások második fordulója után. Orbán a korábbi kormányokénál gyorsabb és hatékonyabb munkát ígért, és külön kiemelte, hogy saját hivatala, a Miniszterelnökség feleakkora lesz, mint a korábbi, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon alatti Miniszterelnöki Hivatal.

A második Orbán-kormány szakított azzal a gyakorlattal, amelyben minden nagyobb szakterületnek saját minisztériuma volt, és a korábbi 15 helyett nyolc tárcát szerveztek. A nagyobbaknál a miniszter irányítása alatt államtitkárok felügyelik az egyes területeket, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kormány szakított volna a „rangkórsággal”, hiszen a vezetői posztok száma nem csökkent, sőt 2010 óta folyamatosan növekszik.

Egyre többen vannak

A Bajnai-kormány leköszönésekor a miniszterelnök mellett 15 miniszter és 20 államtitkár volt hivatalban, akik alatt 49 úgynevezett szakállamtitkár dolgozott, vagyis a legfelsőbb szinten 85 vezetője volt a kormányzatnak. Az új rendszerben 2010-ben csak 9 miniszter lépett hivatalba (a nyolc minisztérium élén, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesként, tárca nélkül), de őket 8 közigazgatási államtitkár, 34 államtitkár, és 56 helyettes államtitkár segítette, vagyis a kormány vezetőinek létszáma 108 főre nőtt.

Államtitkárok kinevezése 2010-ben - egyre többen vannak Fotó: MTI / Kovács Attila

A növekedést eleinte lehetett azzal magyarázni, hogy a kabinet visszaállította a szakmai garanciákat jelentő közigazgatási államtitkárságokat – melyeket még Gyurcsány szüntetett meg –, a vezetők száma azonban azóta is csak növekszik. Újabb tárca nélküli miniszterrel gyarapodott a kormány, miután tavaly decemberben a fejlesztési minisztérium éléről távozva a Nemzetközi Valutaalappal egyezkedés felelőse lett Fellegi Tamás (jelenleg Varga Mihály felel miniszteri rangban az IMF-tárgyalásokért), illetve újabb államtitkárságok és helyettes államtitkárságok jöttek létre. Ma már 10 miniszter, 34 államtitkár és 78 helyettes államtitkár van hivatalban, vagyis a közigazgatási államtitkárokkal együtt 133-ra nőtt a kormányzati vezetők száma, ami másfélszerese a Bajnai-kormányénak, de ötödével meghaladja a második Orbán-kormány induló létszámát is.

Mindenre kell egy helyettes államtitkár

A helyettes államtitkári pozíciók gyarapodása megállíthatatlannak látszik. Szeptemberben például Mányai Zoltánt, a Belügyminisztérium korábbi sajtófőnökét nevezték ki a kormányzati internetes kommunikációért felelős helyettes államtitkárrá, október 1-től pedig Kiss Norbert, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök hivatalvezetője lett sportügyi helyettes államtitkár. A kormányzati honlap szerint így már ketten vannak ebben a rangban a sportügyi államtitkárságon (a Fideszben is sokat kritizált Kiss pályájáról itt olvashat részletesebben).

A vezetői szinteken és a munkatársak tekintetében is nagyot nőtt a Miniszterelnökség, amely az induláskor még csak a kormányfő szűkebb kabinetjét jelentette, de mára nagy hivatallá nőtte ki magát. Egy éve még csak 134 fő volt az engedélyezett létszám, amit jövőre már 275 főre emelnek. Korábban csak egy államtitkár volt a Miniszterelnökségen, ma már hárman vannak (Lázár János mellett  Győri Tibor és Szijjártó Péter), plusz kilenc helyettes államtitkár is dolgozik itt (Lázár stábjának kulisszatitkairól itt olvashat részletesebben).

A növekedés meglátszik a költségvetésen is: 2010-ben – a költségvetési zárszámadás alapján – még elég volt 62 millió forint a Miniszterelnökség költségeire, 2011-ben viszont már 2,6 milliárd forintba került, 2012-ben 3,1 milliárd van betervezve, 2013-ra pedig 3,9 milliárdot irányoz elő a büdzsé tervezete. Ebben természetesen nincs benne a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatal, amelyet szintén a Miniszterelnökség alá soroltak.

Film, bicikli és alaptörvény

Bár nem mindenki kap fizetést, a „rangkórság” meglátszik a kormánybiztosok, miniszterelnöki megbízottak és miniszterelnöki biztosok hadán is. Öt olyan kormánybiztos van, aki nem tölt be egyéb kormányzati posztot, köztük például Andy Vajna filmproducer, aki „a nemzeti filmipar megújításáért” felel, de kormánybiztos felügyeli az EU Duna-stratégiájával kapcsolatos feladatokat (Medgyesy Balázs) vagy a budai Várnegyed felújítását (Zumbok Ferenc) is.

A hat miniszterelnöki megbízott közt van, aki a bányák újranyitási lehetőségeinek feltérképezéséért (Kasó Attila), más pedig a természetjáró és kerékpáros turizmusért (Garancsi István) felel. Miniszterelnöki megbízott lett Szőcs Géza korábbi kulturális államtitkár, és ebben a rangban népszerűsíti az alaptörvényt Kerényi Imre színházi rendező is. Miniszterelnöki biztosból csak kettő van: Halasi Tibor a kormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzéséért felelős, míg Giró-Szász András kormányszóvivőként dolgozik.

Kiszervezett kormányzás

A Miniszterelnökség a létszámnövekedés ellenére sem győzi a munkát, ezért több feladatot – mint a minisztériumok közötti kapcsolattartás – külső szervezetre bíztak: a Századvég Politikai Iskola Alapítványból, a Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommunikációs Tanácsadó Kft.-ből és a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-ből álló csoport tavaly novemberben egyedüli indulóként nyerte el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kiírt, a ciklus végéig tartó milliárdos pályázatot.

Ezt a szerződését februárban kiegészítette az NFM, így a Századvég már jogszabály-előkészítést is végez, illetve a többi minisztériumnak is dolgozik. A kormányszóvivő (aki korábban tulajdonosa volt a Strategopolis Kft.-nek) februárban azt mondta: a Századvég-csoporttól "a központi közigazgatás valamennyi intézményi szereplője igényelhet" információkat. Egy magas rangú kormányzati forrás úgy értékelte: a Századvég látja el azon tükörreferatúrák szerepét, amelyek 1998 és 2002 között még átláthatóan a Miniszterelnöki Hivatalban működtek.

Az Origo szeptember végi információi szerint az NFM olyan javaslattal állt elő, amely kötelezte volna a minisztériumokat, hogy vizsgálják felül saját, illetve háttérintézményeik tevékenységét. A felülvizsgálat célja az lett volna, hogy ne végezzenek olyan feladatokat, amelyekkel korábban a Századvéget is megbízták. A párhuzamosságok felszámolása a gyakorlatban azt jelentené, hogy a minisztériumi szakértők munkájának zömét a jövőben csak a Századvég végezhetné el.

Az Eötvös Károly Intézet – a TASZ-szal együttműködésben – közérdekű adatok megismerése iránt indított pert az NFM-mel szemben, hogy megismerjék a szerződés teljesítésével összefüggő adatokat. A per még nem ért véget, azonban az első tárgyaláson a minisztérium jogi képviselője által átadott irat szerint a szerződés szerint elszámolható keretösszeg 99,67 százalékát (közel egymilliárd forintot) felhasználta.

forrás : http://hvg.hu/itthon/20121016_rangkorsag_egyre_tobb_vezeto_kormanyban

A tudományos fideszizmus hősei

Szerző: Gomperz Tamás

A banki elemzők szívesebben keménykednek pár százezer nyomorgó éhezővel, mint az Első Szurkolóval.

Jó lett a kormány legújabb megszorító csomagja - mondják a banki elemzők, ami egyáltalán nem meglepő, mert egy ideje erős versenyben vannak a politológusokkal a melyik a legirritálóbb szakma címért folytatott küzdelemben.

A politológusok általában tudják, hogy nem értenek semmihez, értelmes kérdésekkel deklaráltan nem foglakoznak, ehelyett azokat a politikai beszédeket elemezgetik kedélyesen, amelyeket többnyire ők írnak, szóval nem sok vizet zavarnak. A banki elemzők viszont simán nyilatkoznak az egészségügyi rendszertől kezdve az oktatáson át az önkormányzatokig bármiről, hiszen vettek már állampapírt és adtak el forintot, tehát értenek az államigazgatáshoz, a költségvetés-készítéshez és a szerkezeti reformokhoz is. Mivel kereskedtek már légitársaságok részvényeivel, repülőgépet is tudnak vezetni.

Most például arra jutottak, hogy ez a megszorító csomag, amely nekünk, hozzá nem értőknek egyszerre tűnik pénzügyileg elhibázottnak és erkölcstelennek, csupán azért marad el a várakozásaiktól, mert nem csökkenti még jobban a szociális kiadásokat. Suppan Gergely szakértő megfogalmazásában: "a segélyplafontól várt 8-10 milliárd forintnál nagyobb megtakarítást is el lehetett volna érni, ha alacsonyabb összegnél húzzák meg ezt a plafont". Nem rossz gondolat, ha nem lenne az az aprócska probléma, hogy a kormány alig költ szociális kiadásokra, egészen konkrétan a közmédiára is többet költ. Így hát, ha nem csökkentenék, hanem egyenesen megszüntetnék az összes segélyt, akkor is olyan messze volnánk az elérendő hiánycéltól, mint a magyar gazdaság a hétszázalékos növekedéstől.

Az persze érdekes, hogy miért nem amiatt fejezik ki csalódottságukat a banki elemzők, hogy a kormány nem vonja meg a köztévé és közrádió finanszírozását (70 mrd), ha már itt tartunk. Egy nap alatt megszavazható, társadalmi költsége nulla, és hétszer akkora az egyenlegjavító hatása, mint a segélyplafonnak. Aztán ott van a profi futball (értsd: Felcsút) támogatása (20 mrd), ami legalább két segélyplafonnyi kiesést okoz a költségvetésnek, és ebben a stadionépítés benne sincs, ám a banki elemzőknek ez a számtani összefüggés vagy nem ismert, vagy szívesebben keménykednek pár százezer nyomorgó éhezővel, mint az Első Szurkolóval.

A TEK bezárása is jelentene akkora megtakarítást (10 mrd), mint amennyit a szociális kiadások tervezett lefaragása, igaz, akkor meg kellene fosztani a miniszterelnököt másik kedvenc játékszerétől, ennyire pedig egy banki elemző nem szőrösszívű. Ahogy magával szemben sem, mert még egyetlen nagy tudású yuppie sem állt elő azzal, hogy a nehéz helyzetre tekintettel vezessenek be inkább ingatlanadót (150 mrd), vagy második kulcsot a magasabb jövedelmekre (250 mrd), valahogy mindig a segélyek jutnak eszükbe. Ez éppúgy a szakmai identitás része, mint az adriai vitorlázás és a squash bérlet.

Ezért annyira nem is furcsa, hogy a tudományos fideszizmusnak, azaz a nem matematika alapú közgazdaságtannak vannak még hívei, bár egy ideig úgy tűnt, mintha Bayer Zsolt lenne az utolsó megmaradt rajongó. De nem. Előbb Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke fejezte ki a kormány gazdaságpolitikája iránti csodálatát, majd Barcza György bizonyította a Matolcsy-féle új közgazdaságtan iskolateremtő erejét: "Lehet azt gondolni, hogy a valutaalap biztonsági hitelkeretével könnyebb lenne, és akkor is megmaradhatna a gazdaságpolitika önállósága, meg lehet azt gondolni, hogy nem, akkor mondjuk gyorsabban ki kellene vezetni a különadókat, és más intézkedésekkel kellene helyettesíteni. Mivel ez a kormány arra kapott felhatalmazást, hogy a háztartásokat érintő megszorításokat ne vállalja, ezért ez nem lenne a mostani kormány szempontjából járható út."

Ezt persze egy banki elemzőnek nem kell tudnia, de az elmúlt két évben a következő megszorítások érintették a háztartásokat, a teljesség igénye nélkül: áfaemelés, mindenféle hatósági díjak emelése, az autópálya-használati díjának emelése, iskolai étkezési díjak emelése, jövedelemcsökkenés a lakosság jelentős részénél az "adócsökkentés" és a felpörgetett infláció miatt, a segélyek összegének csökkentése, a fizetős felsőoktatás kiterjesztése, a gyógyszerkassza megfelezése, pénzkivonás az oktatásból, a banki költségek emelkedése a különféle adók miatt satöbbi, satöbbi.

Akkor inkább napi három Török Gábor.

http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20121016_tudomanyos_fideszizmus_hosei

ez a téma itt is : http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20121016_tudomanyos_fideszizmus_hosei

http://varanus.blog.hu/2012/10/17/orban_1_milliardos_g_pontja