Egy ország amit csodálok a hétköznapi emberek miatt is(a hírekben nem igen szerepel nálunk, olvasd el miért "cenzúrázzák")! Parlamentünk figyelmébe ajánlom, hogy fogalmul legyen róla, mi a nemzeti együttműködés! Ettől is megfosztották a nemzetet. A történelmi esély katarzisát is ellopták! Posványos, sunyi parancsuralmi hűbérrendszerben a gazda által kiosztott feladatok végrehajtásával akarják megmondani mi a jó, egyetlen út előtted.
Elzavarták politikusaikat a közéletből! Most nagy viták után "Kik is vagyunk és mit is akarunk?" kérdés megválaszolása van hátra, amit egynapos nemzeti konzultáció révén oldottak meg, melyen véletlen mintavétel módszerével kiválasztott csaknem ezer ember vett részt!
Ők így az izlandi társadalom egészét képviselték : nők-férfiak, heterók-melegek, fiatalok-idősek, vegák-nem vegák az ország legkülönbözőbb pontjairól. Az egynapos gyűlés célja az volt, hogy meghatározzák azokat az értékeket, amelyek az izlandiak számára igazán fontosak. A gyűlés eredményeként sikerült egy hatalmas szófelhőt felrajzolni, amely kiinduló alapul szolgált az alaptörvényt megszövegező Alkotmányozó Tanácsnak.
E huszonöt fős testületbe minden választókorú izlandi állampolgár jelöltethette magát, végül többnyire a tudományos élet különböző területeiről érkező, pártoktól független civilek nyertek mandátumot a választáson – azaz, nyertek volna: az izlandi Legfelsőbb Bíróság ugyanis – többek között az alacsony részvétel miatt – megsemmisítette a szavazás eredményét. Így, kisebb botrányok után az állampolgárok helyett végül a parlament adott megbízatást az Alkotmányozó Tanács tagjainak.
A Tanács 4 hónapon át dolgozott (azért csak 4 hónapig, mert az amerikai alkotmányt is ennyi idő készítették el) különböző bizottságokban, és végül egy 700 oldalas dokumentumot terjesztett a parlament elé.
A munkafolyamat azonban nyitottabb volt egy átlagos törvény-előkészítési eljárásnál.Minden egyes alfejezeten egy hétig dolgoztak, és bár a köztes munkaanyagokat nem hozták nyilvánosságra, mikor a bizottságon belül megszületett a konszenzus, a szöveget feltették az internetre. A netes felületen minden egyes paragrafust és bekezdést részletes magyarázattal és indoklással láttak el: ezekről minden állampolgár szabadon elmondhatta véleményét – és nem csak írásban, hanem akár egy YouTube-videóval, vagy fényképpel is. Több mint 3600 Facebook-komment és 300 levél érkezett. Külön konzulációs oldalt készítettek a fiataloknak, ahol játékos módon próbálták bevonni a 18 év alattiakat a folyamatba. Az ő véleményüket ugyanolyan komolyan mérlegelték, mint a "nagyok" oldalán megjelenőket.
Mindezek ellenére a tervezet körül korántsem olyan nagy az összhang, mint ahogyan azt a konzultációs folyamat nyitottságából gondolhatnánk. A parlament idén májusban szavazott arról, hogy egyáltalán a nép elé kerüljön-e a tavaly nyáron elkészült tervezet. Az ellenzéki Függetlenségi-, illetve a Progresszív Párt az alkotmányozási folyamat nyitottságát kritizálta. Szerintük nem előzte meg eléggé komoly és széleskörű vita a tervezet megalkotását, de a júliusban ötödszörre újraválasztott izlandi elnök, Ólafur Ragnar Grímsson is várna még az új alkotmány életbe léptetésével, mivel szerinte ehhez az izlandi társadalom egészének támogatása szükséges, amelyet a jelenlegi helyzetben – látva a heves parlamenti vitákat – nem érzékel. Az Izlandi Egyetem munkatársa, Skúli Magnússon szerint egy ország alkotmánya túl bonyolult, túl komplex ahhoz, hogy egydimenziós, igen-nem válaszokkal véleményt lehessen mondani róla, ezért jelenlegi formájában ő sem tartja népszavazásra alkalmasnak a kérdést.
Mégis, várhatóan végül októberben véleménynyilvánító népszavazásra kerül sor az alkotmánytervezettel kapcsolatban, amely megteremtené a lehetőséget a pénzügyi szektor feletti közösségi ellenőrzésre, és közkincsként tekintene Izland természeti erőforrásaira. Az új alkotmány a korábbinál szélesebb körben biztosítana lehetőséget népszavazás kiírására és megerősítenék az önkormányzatok szerepét is: a továbbiakban kötelező lenne egyeztetni a helyi közösségekkel minden őket érintő kérdésben.
Önmagában tehát a crowdsourcing módszerek sem akadályozzák meg azt, hogy politikai csatározások martalékává váljon egy közösségileg elkészített tevezet, hiszen a konzultációs sorozat végén a politikusoknak kell dönteniük: ők mondják ki az ítéletet az új alkotmányról. Az izlandi alkotmányozási folyamat mégis példaértékű, hiszen sikerült egy olyan tervezetet megszövegezni, amely teljesen a nyilvánosság bevonásával készült, és amelynek minden egyes betűje mögött részletes indoklást, érveket és ellenérveket találhatunk.
forrás ollózva : http://k.blog.hu/2012/08/07/nyiltan_csinaljak?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2012_08_08&utm_campaign=index
A tűz és a jég birodalma - Izland
Az Atlanti-óceán közepén, 4500 méter mélyen vulkanikus
hegylánc kanyarog. Itt húzódik a geológiai határ Európa és Amerika között, és itt találhatók a Föld legaktívabb tűzfészkei. A hátság egy helyen egészen a víz felszíne fölé emelkedik és a kutatók számára is hozzáférhetővé válik. Izland ez az apró sziget a geológusokon kívül turisták ezreit kápráztatja el látványos geotermikus jelenségeivel. Különleges vidék ez, ahol a Föld mélyéből feltörő gigászi erők és a
fagyos felszín vívják évezredek óta harcukat. Ugyancsak különlegesek a sziget zord klímájához alkalmazkodó növények, állatok és maguk a szigetlakók is, akik családfájukkal egészen a szigeten partraszálló viking hódítókig vezetik vissza. Otthonuk közel ezer éve már a messzi, ködbe burkolózó óceán közepi sziget: a jég földje, a tűzhányók bölcsője,a gejzírek otthona - Izland.
Lakossága alig több mint 320ezer fő 103ezer négyzetkilóméteren.
850-ben Naddoddur adta a szigetnek a Hóföld Snjórland nevet később egy másik hajós Flóki Vilgerðarson Íslandnak nevezte el.
874-ben Ingólfur Arnarson telepedett le a mai főváros helyén és nevezte el Reykjavíknak.
és az országimázs filmjük, ami egyszerűen frenetikus! :)
