Nem szoktam egy az egyben átvenni bejegyzéseket, de most megteszem. Olvassátok!
Gergely:
A helyzet az, hogy volt szerencsém 6 évet az Egyesült Államokban eltölteni, állampolgár lettem, meg tudtam alapozni az egzisztenciámat, 27 évesen saját lakást, kocsit tudtam venni, még pénz is maradt félretéve. Aztán visszajöttem Magyarországra.
Azt hittem minden, rendben lesz, megteremtettem a jövőmet... Ez 10 éve volt, családot alapítottam 3 gyerek, boldog család. Rá kellett jönnöm azóta, hogy akkor kicsit rózsaszínben láttam a világot.
Én nem meggazdagodni akartam és most se akarok, csak szeretném letenni az asztalra azt, amit egy 5 fős családnak kell. Egy fizetésből, és gyes, családi pótlékból ez sajnos lehetetlen.
A tartalék sajnos elfogyott, ebben az országban a 3 gyerekkel bitang nehéz megélni. Jövőt a gyerekeknek nem látok itt. Hazudnék, ha azt írnám, éhen halunk, de az ember megszokott egy bizonyos szintet, és itt nem azt kell érteni, hogy minden nap bélszínt ettünk libamájjal.
De egyszerűen nem vagyok hajlandó a gyermekeimnek gazdaságos fűrészporos virslit adni, mert csak azt engedhetjük meg. Ezért 37 évesen, családdal kell azon gondolkodnom, hogy el kell menni innen. Pedig nem akarjuk, jól érezzük magunkat itt. De kell. Muszáj.
Nem a több pénz miatt, hanem azért, mert nem tudunk megélni normálisan. Szóval ez van, ezt kell szeretni...
Forrás: http://uton.postr.hu/amerikabol-jottem-es-visszamennek
