Még hogy nincs idegen hódítás? - Kiknek szánják az angol nyelven is ismertetett lakóingatlanokat?

A pénzintézetek összesen 5050 hitelfedezetként szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, az idén március végéig a tavaly júniusban elfogadott törvény alapján. Ez az információ egy statisztika formájában; "Statisztika a kényszerértékesítésre kijelölt lakóingatlanokról a PSZÁF honlapján" címmel, természetesen felkerült a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a honlapjára is, ami a jelen körülmények között számunkra ha el nem is fogadható, de a részükről érthető és logikus. (Lásd az erről készült fotóinkat!)

Ám a dologban ott kezdődik a furcsaság, hogy ez a statisztika a kényszerértékesítésre kerülő ingatlanokról nemcsak magyar nyelven, hanem angolul is felkerült a PSZÁF honlapjára, ami számunkra azért 3 kérdést is felvet:

1. Miért? Miért került fel a magyar emberek elárverezendő otthonairól készült statisztika idegen nyelven, a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapjára?

2. Kiknek szánják ezeket az angol nyelven is ismertetett ingatlanokat?

És most akkor tovább megyünk...

3. Hogyan merészelnek idegeneket ültetni a magyaroktól elvett ingatlanokba?

De nézzünk szét egy kicsit jobban ebben a gyalázatos témában!

A Pénzügyi Felügyelet adatai szerint a jogszabály október 1-ei hatálybalépését követően, a tavalyi utolsó negyedév 2098, és az idei első negyedév kvótájába tartozó, további 2952, hitelét nem fizető adós lakóingatlanát jelölték ki kényszerértékesítésre - 2012 márciusa, vagyis az első negyedév végéig. Így jön ki az a bizonyos 5050-es szám.

Ezek közül a legtöbb Budapesten és Pest megyében található.

A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány azért vezette be - a bankokkal egyeztetve -, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben piacra.

(Vagyis a kormány nem az elszegényedett adósokat védi, hanem megint az üzleti világot, a bankokat, a lakáspiacot.)

A több mint 90 napos fizetési késedelemmel érintett, jelzáloggal terhelt lakóingatlanok száma országosan meghaladta a 100 ezret. Ez a szám már önmagában is ijesztő, hát még ha elkezdünk számolni! A 100 ezer ingatlan minimum 300 ezer embert jelent, ha nem 400 ezer embert, de lehet, hogy számuk megközelíti a fél milliót! Ehhez hozzájön még az eddig ki tudja miért is nem nyilvántartott, számlaadósok egyre növekvő tömege, legalább ekkora számban. Ha nem a duplájában.

Mindenesetre a majd 500 ezer 90 napon túli tartozással, és ezért az otthonvesztés rémével küszködő hiteladós, és a legalább ugyanennyi, ha nem a duplája mennyiségű számlaadós; majd 1 millió otthonvesztő embert jelent! Ha nem többet. És ezek után ne merje senki azt mondani, hogy a kilakoltatásokkal szemben kibontakozó népi ellenállásnak nincsen létjogosultsága!

De menjünk tovább a szikár számok világában.

A kvóta alapját képező több mint 100 ezer ingatlan közül a legtöbb Budapesten és Pest megyében található. A fővárosban az érintett lakóingatlanok száma megközelíti a 13 ezret, Pest megyében pedig meghaladja a 14 ezret. A többi megye közül a legtöbb bedőlt hitelű ingatlan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, számuk több mint 8 ezer, de Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben is nagy számban találhatók problémás ingatlanok, az előbbiben közel 6.800, az utóbbiban csaknem 5.800, a legkevesebb pedig Vas megyében található, mintegy 1.700.

A kormány hivatalos kommunikációja szerint: kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok egy része a Nemzeti Eszközkezelőhöz kerül, és így az adós bérlőként benne maradhat, más részüket pedig a bankok vagy követeléskezelőknek adják el, vagy maguk próbálják értékesíteni. A Nemzeti Eszközkezelő csak azokat az ingatlanokat vásárolja meg, amelyek megfelelnek a vonatkozó törvényi feltételeknek. - Vagyis nagyon kevés ingatlant. Mert kevesen felelnek meg ezeknek a törvényi követelményeknek, eleve így hozták már meg ezeket a törvényeket.