Ady Endre: Sípja régi babonának   Csak magamban sírom sorsod, Vérem népe, magyar népem, Sátor-sarkon bort nyakalva Koldus-vásár közepében, Már menőben bús világgá, Fáradt lábbal útrakészen. Körös-körül kavarognak Béna árnyak, rongyos árnyak, Nótát…

(Régész, restaurátor "otthona" a múzeum a sok-sok érték mellett. Innen indulnak földet túrni és a leleteket ide mentik, dokumentálják és kezelik, rendszerezik, kiállításokat, ismeretbővítő előadásokat szerveznek de nem is folytatom sok rétű munkájuk…

A tegnapi megemlékezés Drezdáról, kényszerített arra, hogy ez a poszt itt legyen kocsmánkban…