A Der Tagesspiegel című német liberális lap az új alkotmányról közölt rövid beszámolót hétvégi számában, vasárnap a dpa német hírügynökség az ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt (SPD) külpolitikai szakértőjével közölt interjút a jogszabályról, míg Szapáry György washingtoni magyar nagykövetnek a The New York Timesban közölt levelére válaszolt Kim Lane Scheppele professzor az amerikai napilapban, Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában.

 "A Der Tagesspiegelben megjelent, a "Magyarország új alkotmányt ad magának" című írás bevezetőjében megjegyzik, hogy a bírálók szerint a jogszabály veszélyezteti a demokráciát. Az új alkotmányt megszavazó Fidesz a kétharmados többség révén "elvileg mindent megtehet, amit csak akar" - írta a lap, hozzátéve, hogy "nem volt valódi vita a nacionalista irányzatú új alkotmányról". A bírálók szerint a jogszabály "megpecsételi a demokrácia lebontásának folyamatát, amelyet Orbán indított el.   .........

A lap szerint "már az ékesszólás is furcsának tűnik. Preambulum helyett ’Nemzeti hitvallás’ van a magyar alaptörvényben", amely "a rohamtempóban elfogadott kiegészítésekkel megnehezítheti egy jövendő kormány munkáját"."

 A dpa hírügynökség vasárnap Rolf Mützenich szociáldemokrata parlamenti képviselővel, az SPD-frakció külpolitikai szakértőjével közölt rövid interjút, amelyben a politikus kifejtette: úgy véli, az új magyar alkotmány "szakítást jelent a demokratikus hagyományokkal és az európai jogi normákkal". Rolf Mützenich hozzátette: "az Alkotmánybíróság jogainak megkerülése, a többségi döntések megkérdőjelezése és a kisebbségi jogok semmibe vétele botrányos."

"Szapáry György washingtoni magyar nagykövetnek a The New York Timesban közölt levelére válaszolt Kim Lane Scheppele professzor az amerikai napilapban, Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában. A Princeton egyetem professzora a választási törvényre vonatkozó korábbi bírálatára történt nagyköveti reagálására válaszolva megjegyezte: nem létezik másik olyan választási rendszer, ahol a választókerületek határának átszabásához kétharmados többségre legyen szükség, és ne legyen olyan független testület, amely megállíthatná, hogy ezeket a határokat igazságosan szabták-e meg.

 Az új alkotmánnyal kapcsolatban az amerikai professzor megjegyzi: a Fidesz nem kampányolt az új alkotmány ígéretével. Kifogásolja, hogy az új alaptörvényt az ellenzéki pártok részvétele nélkül dolgozták ki, illetve nem erősítették meg népszavazáson, hogy valóban mit is akar a közvélemény.

A magyar nagykövetnek a bírói függetlenséggel kapcsolatos korábbi bírálatára adott válaszára reagálva Kim Lane Scheppele ezt a véleményét a lefektetett kritériumok és eljárások hiányával indokolja. A független intézmények - Országos Bírói Tanács, Állami Számvevőszék, Költségvetési Tanács, a főügyészség, médiahatóság - élére történt kinevezések kapcsán a Princeton egyetem professzora elismeri, hogy más demokráciákban is töltenek be vezetőik a választási ciklusnál hosszabb mandátumot, de a megválasztásuk többpárti megállapodás vagy jóváhagyás alapján történik."

forrás : http://hvg.hu/itthon/20120101_alaptorveny_reakciok#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2012_1_1

A helyettes államtitkár szétalázza a Nemzeti Együttműködés külpolitikáját

"Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár szerint szinte mindent másképp kellene, mint ahogy jelenleg csinálják.

Nem lehet könnyű lojálisnak lenni Orbán Viktorhoz és józanul gondolkodni egyszerre, ez időnként az amúgy a nevetségességig kormányhű lapokból is kibukik néha. Ha a december 30-i Magyar Nemzet első pár oldalának hűségnyilatkozatait és ellenzék-kesergőit átlapozzuk, akkor ennek ismét szép példányára bukkanhatunk: Stier Gábor interjújában Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár, volt berlini nagykövet egy amerikai diplomáciai levél udvariasságával mond kemény bírálatot a NER külfölddel szembeni viselkedéséről.

Prőhle negatívan vélekedik a fejjel a falnak rohanó kurucos hévről, és olyan érdekek fontosságáról beszél, melyekkel a kormány éppen ellentétben cselekszik. A helyettes államtitkár szerint a nemzeti szimbolikus politizálást is úgy kellene folytatni, hogy közben "egy regionális és globális felelősség is tudatosuljon".

Prőhle szerint "hibás elképzelés, hogy az egész világ ellenünk fordult, folyamatosan csak bántani és támadni akar bennünket", nem szabad megfeledkeznünk például a rengeteg uniós fejlesztési támogatásról. "Másrészt, az ellenségkép erősítése gátol minket a saját felelősségünk tisztázásában is." "Ennek a hiánya pedig a posztkommunista Magyarország legnagyobb átka" - mondja a külügy egyik vezetője abban a lapban, melyben karácsony előtt a miniszterelnök kifejtette, hogy lezárták a posztkommunizmus korszakát.

Prőhle kifejti azt is, hogy a külügyi apparátus nagyon komolyan veszi azt a feladatát, hogy a hazai politikai elitet tájékoztassa arról, hogy mik azok a külföldi kritikák, amikkel fölösleges túl sokat foglalkozni, vagy mik azok a magyar lépések, amik összeférhetetlenek az uniós jogrenddel. Csakhogy, mint Prőhle mondja, a hazai elitre továbbra is jellemző az "extra Hungariam" mentalitás és a belpolitikai hozzáállás, miközben "balgaság azt hinni, hogy a külpolitikai összefüggések elvesztették a jelentőségüket." A teljes interjú a papír Magyar Nemzetben olvasható."

----------------------

"Orbán Viktorról és a Fidesz-frakcióról közöl értékelő írásokat a londoni The Times, illetve a The Economist. Német és olasz lapok szintén foglalkoztak Magyarországgal.

EU legzsarnokibb vezetőjévé alakult át". Orbán Viktor egypárti állammá akarja visszaalakítani Magyarországot, ahol az ő pártja van hatalmon. Miközben az európai vezetők a pénzügyi válságra összpontosítanak, ő kétharmados parlamenti többségét olyan törvények elfogadtatásra használta, amelyek demokratikus válságot okozhatnak Európában.

Victor Sebestyen szerint „Orbán Magyarországa a maga módján ugyanakkora próba elé állítja az EU-t, mint Görögország". Az európai vezetőknek van lehetőségük szankciókra. Máris reális kilátás van arra, hogy nem lesz újabb pénzügyi segítség az EU és az IMF részéről, és tekintettel a GDP 80 százaléka feletti adósságállományra, felsejlik a csőd lehetősége.

A The Economist című folyóirat kelet-európai blogrovatának Fidesz-nyáj című, iróniával átszőtt írása szerint a Fidesz parlamenti képviselői olyan engedelmesek, hogy sokan közülük éppen most szavazták ki magukat saját állásukból, miután a parlament jóváhagyta a képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényt. „Bennfentes diplomáciai források" szerint ugyanakkor mindazoknak, akik jó eséllyel elveszítik képviselői helyüket, kényelmes állásokat ajánlottak fel az államigazgatásban.

......A Die Zeit című német hetilap Orbán úrnak problémája akadt címmel közölt beszámolót évzáró számában a magyar belpolitikai helyzetről. A cikk alcímében a szerző, Alice Bota azt írta, hogy miközben Magyarország pénzügyi válságba csúszik, erősödik a demokratikus tiltakozás a miniszterelnökkel szemben. Az írás bevezetőjében Bota megjegyezte: „egymás után érkeznek az aggódó levelek a budapesti minisztériumokba."

A Die Welt című konzervatív német napilap pénteki számát a 2012-es kilátások elemzésének szentelte. A lap vizsgálta egyebek között a tőzsdén várható folyamatokat, és ezzel összefüggésben felvázolta azt a lehetőséget is, hogy Magyarország fizetésképtelenné válik. A magyar csődtől a DAX szárnyalásáig című írásában a Die Welt megjegyezte: az euróövezeten kívül is akadnak országok, amelyek „benne vannak a slamasztikában", és „mindenekelőtt Magyarország veszélyeztetett". A Die Welt röviden ismertette az állampapír-piaci helyzetet és megjegyezte, hogy a svájci UBS bank úgymond felvette a magyar csődöt a 2012-ben lehetséges meglepetések listájára.

Az új Magyarország, mely aggasztja Európát címmel közölt címoldalas cikket a legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera brüsszeli tudósítójától, aki szerint az európai parlamentben Magyarország választási jogának felfüggesztését vizsgálják.

A külpolitikai rovatban Tapasz a sajtónak, képviselők bilincsben, Orbán Magyarországa megijeszti Európát címmel folytatódó cikk alcíme hangsúlyozta, hogy „Clinton is szembeszállt a kormányfő önkényuralmi sodrásával". A cikket Giorgio Pressburger író Szegény ország, mely elárulja történelmét című kommentárja egészíti ki.

„Budapest napok óta feszült város" - írta a Corriere, amely Gurmai Zita európai képviselőt idézte, „mintha visszatértünk volna az ötvenes évekbe". Gurmai úgy nyilatkozott, hogy „ezekkel a törvényekkel és ezzel a vezetéssel ma Magyarországot nem fogadnák be az Európai Unióba, mivel nem tesz eleget többé a koppenhágai kritériumoknak".

A Corriere szerint „Budapest önkényuralmi sodródása... az utóbbi 8-10 év általános mélaságából is ered. Nem csak Görögországnak, Gyurcsány szocialista kormánynak is megengedtetett például, hogy a költségvetéssel játsszon". Szerinte „az Európai Parlamentben elkezdték vizsgálni a Lisszaboni Szerződés hetedik cikke által előírt eljárást: el annak a szavazati jogával, aki nem tartja tiszteletben az unió alapvető jogait".

forrás : http://hetivalasz.hu/uzlet/a-legrosszabb-verzio-is-tervben-van-mar-44484

A legfrissebb komoly összefoglalót itt találod  :

"Egy hazárdjátékos Budapesten" - Külföldi össztűz Magyarországra

http://vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/egy-hazardjatekos-budapesten-kulfoldi-ossztuz-magyarorszagra-365931