(Lemínősitésünk okait a nagy vihart kavart előzmények miatt érdemes figyelemmel kísérni és most idézni egy "libsi" és konzervatív lapból.                    Bocsánat az "erős" videóért, de bóvliország lettünk és ezért nem árt bővebben és hosszabban áttekinteni mi zajlik körülöttünk!)

A magyarok nem azt kapták, amire szavaztak

Nem tudnak betelni velünk Amerikában: Paul Krugman blogján egymást érik a bejegyzések a Fidesz alkotmányos ámokfutásáról. A Princeton Egyetem szakértője szerint Magyarországon a politikát egyszerűen eltérítették, úgy, ahogy a repülőket szokás.

"A 2008-ban Nobel-díjat kapott közgazdász blogján Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem kutatója folytatta a magyar politikai helyzetről szóló cikkét.

Scheppele az írásban elismeri, hogy a 2010-es választás „nyílt és tisztességes” volt, ám szerinte ez nem jelenti azt, hogy a magyarok meg is kapták azt, amire szavaztak. A Fidesz ugyanis nem tűzte kampányzászlajára, hogy megváltoztatja a teljes alkotmányos rendet, és ami az alkotmányos változásokat illeti, azok nem találkoznak a magyarok osztatlan támogatásával. A választások óta a Fidesz elveszítette szavazóinak felét, ami azt jelenti, hogy a népszerűsége most „a 20 százalékot sem éri el”.

Ám miközben a Fidesz népszerűsége zuhant – írja Scheppele –, választói szimpátiát nyerni  egyetlen más pártnak sem sikerült. A legnagyobb „politikai” párt Magyarországon a „bizonytalanoké”, illetve azoké, akiknek a válasza az: „Nem tudom”. A Fidesz még az parlamenti választásokon sem szerezte meg a társadalom többségének a támogatását, és csak azért győzött, mert a sok „Nem tudom” otthon maradt.

Szóval hogyan történhetett meg a Fidesz földcsuszamlásszerű 2010-es győzelme? – teszi fel a kérdést a szakértő.

„Magyarország, amelynek a kommunista időszakból örökölt adósságállománya a legnagyobb volt a szovjet csatlós államok között, azóta sem tudta rendbe rakni a pénzügyeit. Az előző szocialista kormány, amelyet 2002-ben megválasztottak, majd 2006-ban újraválasztottak, belefulladt a botrányokba, és rendkívül népszerűtlenné vált. Ám a gazdaság helyzete csak tovább rontott a dolgokon. Magyarországon is megjelent a lakáspiaci lufi, amelyet a magyarok által felvett euró- és svájcifrank-hitelek fújtak fel. A világgazdasági válság, az előző kormány rossz gazdálkodásával párosulva, a forint meredek zuhanását eredményezte. Így a magyarok jelzáloghitelei hirtelen megkétszereződtek, sőt megháromszorozódtak. A számok magukért beszélnek. A forint sérülékenysége arra kényszerítette az előző kormányt, hogy egy technokrata miniszterelnököt válasszon, aki gyorsan stabilizálta Magyarország pénzügyeit az IMF által nyújtott hitel segítségével. Ám a választók dühösek voltak, és az első adandó alkalommal a korábbi ellenzéki pártra, a Fideszre szavaztak” – ” – hangzik Scheppele elemzése.

A Fidesz mostani, alig 20 százalékos népszerűségével „tönkrevágja” a korábbi alkotmányos rendet, és az országban senki sem tudja megállítani. A Fidesz ellenzéke szervezetlen, és egyetlen más politikai párt sem tudja mozgósítani ezt az elégedetlenséget. Ráadásul a következő választások csak 2014-ben lesznek.

„Paul írása (amely Válság és demokrácia címmel másfél hete jelent meg a The New York Times hasábjain – a szerk.) heves reakciókat váltott ki Magyarországon” – írja Schepele. „És a Fidesz azzal válaszolt, hogy beterjesztett egy házszabály-módosítást, amely szerint nincs szükség általános vitára, ha egy törvényjavaslatot kétharmados többséggel terjesztenek be a parlamentben. Most aztán a Fidesz, a maga mozdíthatatlan kétharmadával, a saját politikai programját úgy tudja átverni a parlamenten, hogy még lehetősége sincs senkinek ellenvetést tenni.”

„Paulnak abban is igaza volt, hogy összefüggést látott a válság és a demokrácia között. A magyarok irtózatos gazdasági sokkot éltek át, amely korábban és mélyebben érintette őket, mint szomszédaik legtöbbjét. Ezzel magyarázható az éles jobbra fordulás, legalábbis politikai értelemben. Ám az a párt, amely a választásokon győzött, nem akar mást, mint bebetonozni magát a hatalomba a belátható jövőre. A magyarok nem akarják ezt, de képtelenek megakadályozni. Magyarországon a politikát egyszerűen eltérítették, ahogy a repülőket szokás” – zárja blogbejegyzését az egyetemi professzor."

forrás  http://nol.hu/kulfold/a_magyarok_nem_azt_kaptak__amire_szavaztak

(és még egy ...)

A The Wall Street Journal című amerikai, valamint a Financial Times című brit lap is írást közölt az EU és az IMF Magyarországgal szembeni figyelmeztetéséről, míg a The New York Times blogjában Kim Lane Scheppele a korábbi cikkére írott olvasói levelekre reagál.

"Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap nyomást gyakorol Magyarországra abból a célból, hogy halassza el a tervezett jegybanktörvény és a költségvetés-politikai törvény megalkotását, ha meg akar velük állapodni egy pénzügyi biztonsági hitelcsomagról, amely megvédené az eladósodott országot, amíg tart az európai pénzügyi válság - jelentette szerdán a The Wall Street Journal amerikai pénzügyi lap.

Ezenkívül Brüsszel és az IMF figyelmezette Orbán Viktor miniszterelnök kormányát, hogy pénzügyi támogatásuknak szigorú feltételei lesznek - közölték a helyzetet jól ismerő források. Éppen az esetleges szigorú feltételekről mondta korábban Orbán és kormánytisztviselők, hogy nincs rájuk szükség, és Budapest nem fogadja őket szívesen.

Elemzők szerint ha Magyarországnak nem sikerül megállapodnia az EU-val és az IMF-fel egy biztonsági keretszerződésről, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a forint gyengül, és ezzel párhuzamosan nőnek Magyarország hitelfelvételi költségei - olvasható a lapban. Ebben az esetben Magyarország nehezebben tudná finanszírozni magát a piacról, és rákényszerülhet arra, hogy egy mentő hitelcsomagot kérjen vagy bejelentse fizetésképtelenségét. Ha nagyon rosszra fordul a helyzet, „akkor a piacok rá fogják kényszeríteni Magyarországot arra, hogy bármik legyenek is a feltételek, kérje az IMF segítségét" - mondta Neil Shearing, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó térségi főközgazdásza. Az EU és az IMF azért kifogásolja az adó- és adósságpolitikát meghatározó, tervezett pénzügyi stabilitási törvényt, mert az korlátozhatja a kormány mozgásterét a hitelszerződésről szóló tárgyalásokon.

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász a The New York Times blogjában közölte Kim Lane Scheppele egy újabb írását, amelyben a Princeton Egyetem professzora a Magyarországról szóló előző cikkére (Magyarország alkotmányos forradalma) írt olvasói levelekre reagál. Igazat ad az egyik olvasónak abban, hogy a 2010-es parlamenti választások szabadok és igazságosak voltak, de szerinte ez nem jelenti azt, hogy magyarok azt kapták volna, amire szavaztak. Mint írja, a Fidesz nem közölte kampányában, hogy megváltoztatja az egész alkotmányos rendszert, és a magyarok nem értenek egyet a Fidesz alkotmányos változtatásaival, de szemmel láthatóan nincs senki az országban, aki meg tudná állítani a pártot ebben. „Paul (Krugmannak) igaza van abban, hogy Magyarországon a válság összefügg a demokrácia állapotával.... A magyarok politikailag élesen jobbra fordultak. De az általuk megválasztott párt a belátható jövő idejére be akarja magát betonozni a hatalomba. A magyarok nem akarják ezt, de nem tudnak ellene tenni semmit. A magyar politikát (erőszakkal) eltérítették" - jelenti ki Scheppele.

A Financial Times londoni gazdasági napilap szerint az IMF és az EU figyelmeztette Magyarországot, hogy nem térnek vissza az országba az új hitelkeretről szóló tárgyalásokra, ha Budapest nem vállal kötelezettséget két vitatott törvénytervezet módosítására. A lapnak „egy személy, aki ismeri a helyzetet", azt mondta: a tárgyalóküldöttségek teljesen egyértelművé tették aggályaikat a jegybanki és a pénzügyi stabilitási törvénytervezettel kapcsolatban a kormánynak a tárgyalások előtt. A forrás szerint a kérés az volt, hogy ezekről a törvényjavaslatokról „normális ütemben" döntsenek, időt hagyva a tárgyalásokra, de a kormány még az idén el akarja fogadtatni ezeket a javaslatokat. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a jövő hónapban visszatérő tárgyalókat kész tények fogadják. A Financial Times szerint José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök Orbán Viktor kormányfőnek küldött levele „szokatlanul nyers hangvételű" volt.

A lap szerint mindez kérdésessé teszi Magyarország esélyeit egy új IMF/EU-megállapodás megkötésére, és azt is, hogy Magyarország komolyan gondolta-e, amikor a múlt hónapban - politikai fordulatot végrehajtva - támogatást kért.

A Financial Times beszámol az előző napi 50 bázispontos MNB-kamatemelésről is, annak a véleményének hangot adva, hogy esetleg ez a szigorítás sem lesz elegendő, tekintettel Magyarország külső pénzügyi támogatási igényére és kormány, valamint az IMF és az EU közötti vitára."

forrás : http://hetivalasz.hu/uzlet/a-magyarok-nem-akarjak-ezt-de-nem-tudnak-ellene-tenni-semmit-44224/

Valamint egy összefoglaló pénzügyi oldalról:

Az utóbbi hetekben megszaporodtak az államcsőddel foglalkozó írások és megszólalások. Mindenki tudja, hogy valami nagyon rossz dologról van szó, ám arról kevés szó esik, hogy konkrétan mi történik államcsőd idején, illetve azt követően.

Az alábbiakban ezért megpróbálom számba venni, milyen következményekkel – előnyökkel, hátrányokkal – járhat, ha egy ország egyoldalúan, tehát a hitelezőkkel nem egyeztetett módon felfüggeszti államadósságának törlesztését.

1. Lehetséges előnyök

Az államcsőd lehetőséget ad arra, hogy az illető ország – a külső hitelezőkkel előbb-utóbb megállapodva – megszabaduljon külső devizaadóssága egy részétől. Másrészt a szükségképpen bekövetkező infláció révén az állam a hazai devizában denominált adóssága egy részétől is megszabadulhat.

Előnynek tekinthető az is, hogy a kormány jelentős mértékben megszabadul attól a kontrolltól (IMF, stb.) amit a külső hitelezők írnak elő számára önkéntes adósság megújítás ellenében.

Ezek nem elhanyagolható előnyök. Ám ingyenebéd természetesen nincs.

2. Mekkora árat kell ezért fizetni?

Nem kicsit. A hitelezőkkel történő megállapodás létrehozásáig viszonylag hosszú idő telik el. Ez idő alatt – mindennemű kapaszkodó hiányában - a piac katasztrófa-forgatókönyveket áraz be, amely az ország pénznemének aránytalanul nagyméretű leértékelődésében, a belföldi infláció és kamatok megugrásában nyilvánul meg.

Ennek következtében a gazdasági tevékenység is visszaesik, növekszik a munkanélküliség, csökken a fogyasztás.

A kormány adóbevételei csökkennek, így az állam szokásos kötelezettségeinek (nyugdíjak, közalkalmazotti fizetések, közigazgatás, rendészet, honvédelem) egyre kevésbé, vagy csak az infláció felpörgetése útján tud eleget tenni.

A bizalom általános csökkenésének jeleként a lakosság készpénzt halmoz fel, ami veszélyezteti a bankrendszer működőképességét.

Megáll a külföldi tőke beáramlása, ami tovább gyengíti a gazdasági tevékenységet.

A válság és az infláció leértékeli a belföldi eszközöket (részvények, ingatlanok, föld) és elsősorban a középosztály vagyonát.

Szükség lehet a tőkemozgások korlátozására, ami az adott deviza konvertibilitásának korlátozását, vagy megszüntetését jelenti. Ennek mértékétől függően fekete árfolyam, illetve feketepiac jön létre.

A kormány igénybe veheti a jegybank és a lakosság erőforrásait a helyzet menedzselésére: előbbit a devizatartalékok felélése illetve pénzteremtés révén, utóbbit pedig úgy, hogy kisajátítja a lakossági betéteket és egyéb megtakarításokat.

Növekszik a társadalmi elégedetlenség.

Mindez ördögi körré alakulva évtizedekre visszavetheti az illető ország fejlődését, a lakosság életszínvonalát és életminőségét.

Vendégünk...

az utolsó idézet halmaz innen - onnan:

"Lehet haragudni a Moody’s-ra és a Standard & Poor’s-ra, mondhatja a megalázó helyzetbe hozott kormányszóvivő, hogy hát ezeknek a hitelminősítőknek nincs is joguk minket minősítgetni, ez az égvilágon semmit nem segít, sőt, csak tovább ront a megítélésünkön. Akkor is így lenne ez, ha a két nagy hitelminősítő tévedne, de sajnos be kell látnunk, igazuk van. Ők csak a dolgukat teszik, felmérik egy ország helyzetét és közlik a befektetőkkel, mennyire kockázatos oda vinni a zsét. Előfordulhat néha, hogy tévednek, de ez most bizonyára nem az az eset.

Azzal, hogy ma a Moody’s után a Standard & Poor’s is bóvli kategóriába sorolta a magyar állampapírokat, nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. Ráadásul a kiszivárgott hírek szerint ugyanerre készül a harmadik nagy hitelminősítő, a Fitch is. Annak, hogy már ketten mondják azt, hogy ide nem érdemes befektetni, súlyosabb következményei lesznek, mint az elsőként leminősítő Moody’s döntésének. Sok nagy befektetési alapnál ugyanis az a szabály, hogy olyan kötvényeket nem vehetnek, amelyeket már két hitelminősítő kockázatosnak tart. Sőt a meglévőktől is lehetőleg szabadulniuk kell. Ez magyarul azt jelenti: a piac nem fogja finanszírozni a magyar hiányt. Nem kapunk hitelt.

Marad a kipaterolt, ellenségnek kikiáltott Valutalap…

Kíváncsi lennék, Dajcstomi erre most mit csipog a Twitteren? Bazmeg!"

"Valutatartalék mozgósítás" Elemzők szerint veszélyes lépés Orbánék terve