Ne hagyd ki! Érdekes és szórakoztató séták lesznek a Gellért Fürdő körül, hiszen június 11-én, július 2-án, július 23-án, augusztus 13-án és szeptember 3-án is lesz Szecessziós Hullám. Gyülekező minden alkalommal 9.45-kor a Gellért Szálló előtti szökőkútnál!
Ha Barcelonában járunk, ámulva bámuljuk Gaudí csodálatos építészetét, ha Brüsszelben, akkor Horta szecessziós remekeiben gyönyörködünk, de vajon észrevesszük-e ebben a káprázatos építészeti stílusban felhúzott, Budapesten álló épületeket? Felfigyelünk-e azokra a szépségekre, amelyek mellett naponta elrobogunk a Kiskörúton, a Gellért téren vagy bárhol a városban? Talán igen, de ismerjük-e ezeknek az épületeknek a történetét, titkait?
Átélhető művészettörténet
A Budapest Underguide szervezésében jött létre az a hat alkalomból álló Szecessziós Hullám 
elnevezésű másfél órás séta, melyet a Gellért Fürdő és Szálloda épületébe, az alatta található folyosórendszerébe és a „karfiol barlangba” vezetett. Az első séta egy verőfényes szombat délelőttön volt, egy tucat külföldi turista és kétszer ennyi magyar, művészettörténetet és korabeli pletykákat kedvelő ember gyűlt össze. A Gellért Szálló előtti szökőkútnál egy rövid bevezetőt hallgathattunk meg a szecesszióról, mint arról a művészeti ágról, amely elfordult az akadémikus művészettől, amit külföldön art novoként ismernek. Tisztán és világosan kirajzolódott előttünk az a törekvés, ami a századforduló művészeit is magával rántotta.
Szexuális tanácsadás a Gellértben
A fürdő történeteit hallgatva egyre-másra értek minket a meglepetések. A „Szüzek Fürdője” elnevezésről sokan hallhattunk már, talán volt is egyfajta elképzelésünk arról, hogy miért épp az érintetlen nőkről nevezték el a létesítményt: nyilvánvalóan ennek is a török hódoltsághoz volt köze és a törököket olyannyira jellemző bohém életvitelhez. Meglepve hallgattuk azonban, hogy erről szó sincs. A legenda szerint élt egy szerzetes a Gellért barlangjában, akihez fiatal lányok, kisasszonyok jártak életvezetési – főként szexuális -és morális kérdéseket taglaló – tanácsokért. Ezért nevezték el a Gellértet a szüzekről.
Bulvár, pletyka, sztárhegyek
Mint azt megtudtuk, van a szállodának még egy dolgozója, aki már fél évszázada figyeli a Gellért körül zajló eseményeket. Tud az 1930-as években jellemző virágkorról, romantikus történeteket mesél arról, hogy a visszacsatolás után a bárók, a nemesek hogyan verték el a pénzüket itt; a háborúk alatt zajló visszásságokról is vannak történetei, így az idegenvezetők azt is elmesélték, hogy náci megszállás alatt, majd a kommunista hatalomátvétel, hogyan alakította át a szálloda prominens vendégeinek a körét.
Le a rasszizmussal!
Talán a legérdekesebb történet, pont a Gellért fénykorából, a 30-as évekből származik, amikor már a bőven túl volt Magyarország a Numerus Claususon, az első zsidótörvényen, mégis olyan lépést tett a fürdő vezetősége, amely a mai napig szép példája az antirasszizmusnak. Egy magas rangú, színes bőrű férfi volt a szálló vendége, amikor egyik délután lement a fürdőbe, és ott angol lordok, úriemberek társaságában szintén megmártózott a Gellért gyógyvizében. A britek felháborodva rajzottak ki a vízből, és vonultak a szálló vezetősége elé, hogy azonnal utasítsák ki a színes bőrű férfit abból a fürdővízből, amelyben ők a fehér testüket áztatják! A fürdő vezetősége a kor szellemiségéhez képest, egy meglepően liberális határozatot hozott: „a Gellért Fürdőben mindenki élvezheti a gyógyvíz áldásos hatásait, bőrszínre való tekintet nélkül!” Az 1990-es években ennek a férfinak az özvegye Budapestre látogatott, külön köszönetet mondva a Gellért Szálló vezetőségének, hogy annak idején kiálltak a férje mellett. 
forrás : otvenentul.hu képek : internet, fürdő ismertetők
