Nehéz dolog "jól" szeretni!
Kinek ez a jó, kinek az!
A filmet még nem láttam:)

@Horizont: jó reggelt!

erre biztos azt mondod : "nem JÓ". :)
Udvaros Dorottya óriási benne, de a srác méltó partnere.

muszájjjjjjjjjjjjjj egy kis zenét beszórni...

csodálatos az idő és nagy a csend

@guma: Még régen olvastam a könyvet. Ha jól emlékszem, Bartis Attila, erdélyi fiatal író regénye.

A film alapvetően jó, az anya-fiú különös kapcsolatának ábrázolása is jól sikerült.

Azonban a szex jelenetek aránytalanul sokra sikeredett száma sajnos azt a képzetet sugallja, mintha nem lett volna elég mondanivaló, amivel a fiatal író kitöltse az időt:)
(Különösen feltűnő ez a regényben. Kár, mert oktondian ezzel sok elvész a mű üzenetéből.)
Így sajnos a kitűnő alaptéma egy kis egyensúlyvesztésben lévén, veszít drámaiságából és átsiklik az önmagáért való naturália fetisizálásába:(

A film mindenesetre sokkal-sokkal jobb, mint az alapregény:)

Ja, még valami: ez a kapcsolat anya és fia között nem szeretet, hanem a hajdani, anyját csodáló kisfiú sajnálata és alaptalan bűntadata a sikeres, karakteres anyja sorsa iránt, ezért nem bír elszakadni a rabságból.
Az anya életképtelen, ez az oka, hogy úgymond "szereti" a fiát. De ez sem szeretet.
Érzelmi vámpírság.

@Donna (Cara)mba: nekem is sokkal többet adott a film mint a könyv. :)

élveztem Dorottyát, de igazi meglepetés a srác volt!

az a fajta uralkodó szeretet ami sok nő sajátja nagyon durva, mert személyiség romboló.
itt a gyerek "vakságának" meghatározó pillanata amikor elveszti örökre a gyermek voltát, és lesz szolga...

ezt csak fokozza a lány lelépése mindkét félnél.

A másik film, az öreg miatt kedvencem lett és az intimen meg olyan jókat mosolyogtam...

@guma: Dotottya eccerűen utánozhatatlan:)))

Fantasztikusan játszotta a "dívánál" alább nem adom szerepet...

Olyan természetesen adta vissza a nő karakterét, hogy ha elítéli is az ember ezt a magatartást, mégis érthetővé válik a lelki mozgatórugója.
Persze attól még sajnálatos és bűnös is egyben. "Megöli" saját gyermekét.

Szóval Udvaros Dorottya nagy színésznővé nőtte ki magát.

@Donna (Cara)mba: szerintem is! :)))

tagadhatatlanul JUTALOMJÁTÉK lett számára, ez a nem óriási film.
elvitte a hátán, súly nélkül szárnyalt...

lemosta Dorkát és felemelte a srácot partnernek, játszótársnak.
nem nagy durranás a film, de mégis megfog alakításuk miatt.
hihető, durva élet felfogásba ad bepillantást...
a gyerek mellett önmagát is megöli fontossága tudatában.

nem "él" és élni sem enged senkit.

(és képzeld nem tudom hogyan de levélben kapom az indától a filmek tippjeit a blog.hu-val híreivel együtt. ma is jött egy : "Komédia a harmadik évezred farkát nyalogató Békásmegyer, gettómeleg panelgyönyöréből a zenebuziról és a szexőrült pornóíróról. Dyga Zsombor első játékfilmje".
még nem tudom, hogy beteszem-e majd valamikor. )

@guma: Á, Dorka labdába se rúg. Szerintem amúgy sem.
Nem színésznő-lélek. Hiába szerepek, neves papa-lánya, mégse.

Ezt vagy adja a Teremtés, ezt az adottságot, vagy se.
Festőnek is születni kell, és persze képezni magát élete végéig. De ha csak tanulja, akkor jó "festőművész-mesterember" lesz belőle:(

Sztem ilyen Gryllus Dorka is. Ebben a filmben említésre se méltó.

De Udvaros Dorottya: ő, ha a Sorsa is úgy akarja, a nagy magyar színésznők csarnokában foglal majd helyet. Kilökve onnan egy kecses kis csípőbiccentéssel az "odakacsingató" Eszenyit...

A mű - ahogy írod - Udvaros Dorottya jóvoltából lett igazándiból film. Egyáltalán nem rossz film. Bár ilyenek születnének a minőséget tekintve...

Az a nőies erő és lazaság egyben: lenyűgözött.
Ahogy ül az itallal a kezében, ahogy mozog, néz, átrakja egyik lábát a másikon:)

Vagy ahogy egy töredék-villanás nála az elhatározás: máris megszületik a cselekvés benne.
Előrángat egy fekete ruhát, a "többi" dámás kelléket, és ott áll a hibátlan öltözetű gyászoló anya, mert a helyzet úgy kívánja...
Ilyet Audrey Hepburntől láttam amikor mondjuk "barátját" látogatta a Sing-Singben, vagy Tiffanyhoz indult, hogy felvidámodjék...(Álom luxuskivitelben).

@Donna (Cara)mba: látod élményeink háttér anyagában és szóhasználatunkban különbözzünk csak. :)

meglátásain azonosak, kifejezésünk nem - csak a szellemi út ami érzelmet, empátiát éleszt közös.

én a nő személyiségén nem tudok úgy áradni mint te...
számomra az valahogy természetes, ha valódi nőről beszélünk! :)))
de a "kellék" használat lenyűgöz engem is, aminek dáma vagy démon lesz pillanatok alatt egy jó nő.

kíváncsi vagyok, ülnél-e szívesen az "öreg" mögé a tandemre? :)

kíváncsi vagyok rájössz-e melyik rész miatt tettem be a Bátor harcost - RÁD gondolva...

ehhhhh, ez nem is kérdés.
hiszen én is szeretném, ha valaki belevágna néha a vízbe... :) xD