Mindez nem tetszik a kínai kormánynak, de a mososok ellenállnak. Vajon meddig?

“Nem tartozom hozzád, nem tartozol hozzám!”
A mosos közösség nyelvjárásában máig nincs “papa” vagy “apa” szó, viszont a tradicionális “találkozás” szó (ami az éjszakai látogató fogadását jelenti) megmaradt... Bármilyen változások történtek is és történnek a földrésznyi Kínában, a mososok ugyanúgy élnek, mint elődeik. Magukat egyszerűen csak "Na"-nak nevezik, és ellentétben a többi kínaival, ők nem fiú születésére vágynak. A mosos nők inkább lányt szeretnének, aki majd tovább viszi a családi nevet, aki örökössé és egy napon majd családfővé válik.

A nagymama, mint a család feje
Kunnigból, Yunnan körzet fővárosából négy napos buszozással lehet eljutni a Lugu tóhoz, ahol a mososok élnek. Az út nagyon veszélyes, szakadékokon, rossz utakon kell áthaladni. A mintegy 50 négyzetkilométeres, édesvizű tó tele van kis, lakott szigetekkel. Errefelé 30 ezer mosos él, átellenben a 2800 méter magas tibeti hegycsúcsokkal.
A Lige szigeti tanyán két fiatal nő ősi eszközökkel babot ver. Eltávolítják a szemeket a héjától. A ház legnagyobb szobáját szúnyoghálófüggönnyel ellátott ágyak osztják két részre. Az egyik részben lakik unokáival a “családfő” nagymama. A szoba másik fele a vendégek fogadására szolgál. A szomszéd helyiség az ebédlő. Itt földön ülve étkeznek. A harmadik kis szobában található a családi házi oltár, ahol az étkezések előtt minden családtagnak imádkoznia kell.
Ertchidjema, a nagymama cigarettára gyújt. Mellette ül legfiatalabb fia, aki 23 éves. A nagymama irányítja a család életét. Hat gyermeke és két fiúunokája az ő családi nevét viseli. Egyikük sem tudja, ki volt a nemzőjük. Ertchidjema, aki nyolc szeretőt vall be, még mindig kokettál az ebédre betérő vendégekkel. Pedig bizonyos koron túl ezért megszólják a hölgyeket.
Lánya, a 33 éves Djema elmeséli, neki eddig kilenc szeretője volt. Vidám természetű, állandóan nevet és büszke életmódjára. Rámutat egyik húgára, aki 15 éves: “azt állítja, hogy még szűz, de én tudom, hogy volt már két szeretője. Ha így folytatja, az én koromban már a harmincadiknál fog tartani!” Djemának csak egy négyéves fia van, de egy újabb szüléshez már túl öregnek érzi magát. A család minden reménye Latse nevű húgában van, aki 21 éves, és egy kilenc hónapos kisfiú édesanyja. Ha kell, addig fog szülni, amíg kislánya nem születik. Latse, mint minden lány, 13 éves korában kapta meg a “felnőtt lelket”. Ez vallási ceremónia keretében történik, ahol első alkalommal veszik fel a mososok tradicionális ünnepi ruháját, a drágakövekkel ékesített fejdísszel együtt. Ekkor válik tudatossá a férfiakkal való kapcsolatuk, s innentől kezdve a játszótársaik szeretőikké válhatnak. Latse nagy figyelmet fordít szerelmi életére. Övé a földszinten lévő legnagyobb hálószoba, ahová könnyen bejuthatnak az éjszakai udvarlók. Szobájában egy nagy ágy található – természetesen szúnyoghálós függönnyel, baldachinnal és színes párnákkal.

Ki nem hagyott alkalmak
Jelenleg Latse csak Djepitsu, gyermeke apja iránt érdeklődik, aki egy jóképű 28 éves fiatalember. A mososoknál a szépség nagyon fontos minőségi kritérium, akárcsak a nagylelkűség, a gyengédség és a munkaszeretet. Djepitsu régóta Latse szeretője, gyakran jön át három kilométerre fekvő falujából, hogy együtt vacsorázhasson szerelmével és “anyósával”. Talán ő lesz a következő gyermek apja is, de az is lehet, hogy valaki más. Ennek nincs semmi jelentősége. Ha Latse találkozik egy másik szép férfival, annak is nyitva fogja hagyni az ajtót. Senki, még Djepitsu sem talál ebben semmi kivetni valót. Ő sem hagy ki egyetlen adandó alkalmat sem. A mososoknál a féltékenység fogalma ismeretlen. Ezek a “futónak” mondott kapcsolatok nagyon gyakoriak, de igen diszkréten bonyolódnak le. A család úgy tesz, mintha nem látna, nem hallana, és soha nem tesznek fel egymásnak tapintatlan kérdéseket. Otthon a nők sosem beszélnek szexuális kapcsolataikról. Ez rendkívül illetlen lenne a testvérek és a nagybácsik jelenlétében.

Udvarlás a moziban
A család legidősebb fia, Sonapitsu is futó szeretőként funkcionál. Barátnője a tó másik oldalán, egy kis félszigeten lévő faluban lakik. “Két gyermekem van tőle, de én nem élek velük, ritkán látom őket. Több időt töltök az unokatestvéreimmel, mint a gyermekeimmel.” A mozi az igazi udvarlás, az új találkozások színhelye. Itt van remény rá, hogy új arcokkal találkozhatnak, mert a mososok biciklivel, csónakkal vagy kocsival a tó összes falvából eljárnak a hatalmas befogadóképességű moziba. A kínai nyelven feliratozott amerikai akció- és kalandfilmeket alig nézik. Sok mosos egyáltalán nem ismeri az igazi kínai nyelvet. Ráadásul utálják az erőszakos jeleneteket. A fiatalok inkább egymást figyelik, és ha megtetszenek egymásnak, hamar kialakulnak a párok. Nyíltan vállalják a flörtöt, és általában a film után egymás karjaiban töltik az éjszakát. Errefelé, ha egy szerető azt látja, hogy szíve hölgye más iránt érdeklődik, probléma nélkül átadja a helyét. Itt nem létezik versenyszellem. Csak a vágy és a szerelem beteljesülése számít. Ezt egy másik ember “jótéteményének tekintik”.

Negyven fölött csak a háztartás marad
Djema fájó szívvel nézi a mai fiatalok gondtalan, felszabadultabb életét.
Nosztalgiával gondol volt szeretőire. “Szerettem volna találni egy gazdagot” – sóhajt fel. És próbál leltárt készíteni életéről. “Ahogy a szomszédasszonyom, Lota tette. Szeretője egy turizmussal foglalkozó gazdag férfi, a körzet déli részén hatalmas házat építtetett neki. De hát én vagyok a legidősebb lány a családban, és egy napon, anyám távozása után nekem kell átvennem a család irányítását. Nem hagyhatom el a falut, a családi fészket. ” Úgy fog tenni, mint anyja, Ertchidjema, aki vigyáz a családi tűzhelyre és gondoskodik az egész családról.
Negyvenéves koruktól a hölgyeknek tradicionális ruhát kell hordaniuk: hosszú szürke szoknyát, rózsaszín övvel és turbánszerű fejfedővel. Ertchidjema az unokáját, Latse kilenc hónapos kisfiát reggeltől estig a hátán cipeli, naponta többször vizet hord a tóból és feltölti a víztartályokat. Ellátja a disznókat és a malacokat, majd nekilát vacsorát készíteni. Ez általában valamilyen zöldségféléből készült leves és kukoricakása vagy kukoricából készült tésztaétel. A disznótartás a gazdagság szimbóluma. Disznóhúst kizárólag temetések után fogyasztanak, a halotti tor alkalmával. A húst hosszú időre nagy adagokban besózva tárolják, de csereeszközként is használják, pénz helyett. Egy napon ez vár Djemára is. Akárcsak az anyja, ő is zöldségtermesztéssel és sertéstartással fog foglalkozni a ház körüli konyhakertben. Talán egy nap, amikor már öregasszony lesz, eszébe jut majd a régi mosos mondás: áldott legyen a férfi spermája, amely megtermékenyíti a nőt. Ez olyan, akár az áldott égi eső, melytől kicsiráznak a magok.


(nana)