Láss csodát : a legnagyobb hullám sem temet el + egy kis víz alatti "vadászat"...
2010.12.04. 17:03 guma
8 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr332492980
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Donna (Cara)mba 2010.12.05. 22:46:49
@guma: Ez kimaradt:(
Megnézem, mert különben lelkiismeretfurdalásom lesz...
És kösziiiiii:)
Akkor éppen nem néztem rögtön meg, elmentem a géptől, utána meg kiment a "látómezőből".
Bocs.
Megnézem, mert különben lelkiismeretfurdalásom lesz...
És kösziiiiii:)
Akkor éppen nem néztem rögtön meg, elmentem a géptől, utána meg kiment a "látómezőből".
Bocs.
guma 2010.12.05. 22:50:31
@Donna (Cara)mba: na azért! :)))
Irgum-burgu:)
Kedélyjavító óriás hullámvölgy - neked! Mert mindenből ki lehet jönni előbb-utóbb :)
Irgum-burgu:)
Kedélyjavító óriás hullámvölgy - neked! Mert mindenből ki lehet jönni előbb-utóbb :)
Donna (Cara)mba 2010.12.05. 22:56:49
@guma: Majd elmesélem egyszerű, prózai történetemet a hullámmal...
Nem szörföztem, semmi, csak úgy levert a lábamról egy ennél nagyságrendileg kisebb tömegű víz, hogy azt hittem, ott maradok.
Pedig a hullám jött, kifutott a partra, engem levert, mázsányi víz fölöttem, és egyszer csak volt-nincs hullám.
Azt az élményt, az elemi természeti erők hatalmát, azt megérezni: az emberbe belefagy a vér...
Vonzódom azóta is a tengerhez, de valahogy másképp nézek a nyugodt, irdatlan víztömegre is azóta...
Gyönyörű felvétel, a fickó meg: hát nem semmi, ahogy megúszta...
A másik is. A cápa nem tud mit kezdeni a sok, apró kis halakkal: mert az egy dinamikusan mozgó, de egybefüggő tömeget alkot...
Köszi a filmet, az üzenetet, és jóéjt:)
Nem szörföztem, semmi, csak úgy levert a lábamról egy ennél nagyságrendileg kisebb tömegű víz, hogy azt hittem, ott maradok.
Pedig a hullám jött, kifutott a partra, engem levert, mázsányi víz fölöttem, és egyszer csak volt-nincs hullám.
Azt az élményt, az elemi természeti erők hatalmát, azt megérezni: az emberbe belefagy a vér...
Vonzódom azóta is a tengerhez, de valahogy másképp nézek a nyugodt, irdatlan víztömegre is azóta...
Gyönyörű felvétel, a fickó meg: hát nem semmi, ahogy megúszta...
A másik is. A cápa nem tud mit kezdeni a sok, apró kis halakkal: mert az egy dinamikusan mozgó, de egybefüggő tömeget alkot...
Köszi a filmet, az üzenetet, és jóéjt:)