Advent?

"Sokan kérdezhetjük mi is az az Advent?
Eredetileg az 'ad-ventus'-ból származik, ami annyit tesz, hogy az 'eljövetelig'.
Minek az eljöveteléig? - tehetjük fel a kérdést.

Az eljövetel alapvetően várakozást és izgalmat jelent.

A keresztény hagyomány ezt 'patientia'-nak nevezi, vagyis türelemnek, amit minden erények királynőjének neveznek (hagyjuk most azt a kérdést, hogy mi az erények királya... ...valószínűleg a pontosság, aminek mindnyájan híján vagyunk, talán egyedül a bankok, a közszolgáltatók és az adósságbehajtók nem).

A türelem az izgalom felismerése.

Valami nincs itt, ami pedig igen jó lenne. Ahogy a nyár nem jó és az őszre vágyunk, mert meleg van. Télen hideg van, ezért a tavaszt reméljük. Összetett dolog ez, mert valaki a telet, van pedig, aki a nyarat nem szereti.
Ezt teszik páciensek is az orvosoknál. Türelmetlen türelemmel várnak a sorukra. Arra, hogy bejussanak, a másik fele pedig a kijutásra vár. Várakoznak az egészségre...

Olykor úgy tűnik, hogy az egész élet várakozás. Várakozás az egészségre, a nagy Ő-re, arra, hogy majd kisüt a nap. Várunk a vonatra, a buszra, várunk arra, hogy sorsunk jobbra forduljon, várunk a pénztárnál, várunk a fizetésre, a gyesre, a segélyre, a jobb időre, arra, hogy elálljon az eső. Valamint várunk a megszületendő gyermekre.

Akit tudunk, hogy világra jön, negyven hét alatt folyamatosan fejlődik, egyre több terhet jelentve az őt kihordó anyának. Édes nehézség, vállalt fájdalom.
Amikor várakozunk a már meglévőre, de még nem tudjuk milyen lesz, mily arcot hordoz, hogyan mosolyog és hogyan sír, addig reménykedünk.

Amikor pedig megérkezik a várakozás gyümölcse, legyen az akár egészség, vagy egy vonat, akkor megnyugszunk. Mert tudjuk, hogy célba jutunk hamarosan. Valami ilyesmi az Advent is. Várunk a megnyugvásra, a csendességre, amikor az izgatottság hangjai elhalkulnak, a feszültség megoldódik, a türelmetlenségünk kihuny.

Talán így lehetne az Adventet is leírni. Várunk a kisdedre, a békességre, a célba érésre.
De. Az Advent, a keresztények várakozása Krisztusra, nem egészen ezt jelenti, hanem az Úr visszajövetelét. Hatalommal és erővel, ítélettel és igazsággal. Várunk az ítéletre.
Csoda, hogy izgulunk?"

 

 

Jó kis szöveg, mi? Valahol találtam az út mentén. Figyelni kell arra, ami van. Szerintem valami ilyesmit akart a szerzője mondani. Minden pillanat nyereség és veszteség egyszerre. "Ahogy megkapod, elveszíted." - mondta volt egy barátom a nőkkel kapcsolatban. Érdekes? Nem. Hasznos.