1. A tárgyban említett vad, a puna minden veszélyessége mellett kedves és becses állatka. Megkülönböztetünk vadász által hajszolt házipunát, és a bárki által szabadon vadászható vadpunát!

2. Mindkét puna forró égöv alatt, dombos, szakadékos helyen él. Fiatal korában egy kis forrás tövében lapul, és egyáltalán nem aktív. Később azonban bozót nő körülötte, ami jelzi aktivizálódását és vadászatra éretté válását!! A puna kifejlődési ideje 14-18 év. Vadászni csak ezután szabad rá, amit azonban akkor már el is vár!

3. Az érett puna az elhanyagolást nehezen tűri, ilyenkor gyakran megvadul, az első vadász elé odaveti magát, ami a házipuna esetén a tulajdonosra vadászberkekben rossz fényt vet!

4. Szőrméje különböző színű lehet : világos vagy sötét, szőke, barna, fekete, esetleg vörös, ritkább vagy sűrűbb. Sőt egyes példányok különböző módon nyírják is! Általában a fekete puna a legvérmesebb!

5. Az idős vadak prémje hullik, esztétikai és egyben vadászati értékük erősen csökken, ezért nemegyszer ők maguk próbálják kétségbeesetten fegyver elé vetni magukat. VIGYÁZAT! A magát önként fegyverünk elé vető punát, különösen saját házipunánkat mindig lőjük meg, mert könnyen bosszúállóvá válhat!

6. A kifejlett, ápolt punának sajátságos, a legtöbb vadász által kedvelt illata van. Ha a vadász megérzi, fegyverét azonnal lövésre alkalmas állapotba hozza és haladéktalanul megkezdi a vadászatot.

7. A kifejlett punák időnként vért köpnek, ilyenkor vadászati tilalom van rájuk !

8. A punára szegény és gazdag vadász egyforma hévvel vadászik. A szegények anyagi helyzetüknél fogva gyakran csak házipunát tartanak.
Akiknek arra sem telik, azok alkalomadtán külön erre a célra berendezett punalövöldébe járnak.

9. Hozzáértő , gyakorlott vadászok szerint a legélvezetesebb a vadpuna és a más tulajdonában lévő házipuna szabad területen történő becserkészése,vadászata és végül meglövése.

10. Vadászberkekben különösen sokra tartják a fiatal, de már kifejlett példány első meglövését. Az ilyen vad ritkaságából, tapasztalatlanságából, valamint őrzéséből adódó becserkészési nehézségei miatt.

11. Nagy vadászok állítása szerint nincs két egyforma puna a világon.
Némelyik a hosszú becserkészést, hajtást szereti. Van amelyikre csak nagy fegyverrel érdemes menni, és van amelyik a mozgékony gyorstüzelőket szereti.

12. A szakirodalomban feljegyeztek eseteket olyan punákról, amelyiktől hosszabb ideig megvonták a megfelelő mennyiségű húst, azaz nem vadásztak rá. Az ilyen állatok kényszerből rendszerint valamilyen műfegyverrel próbálták meglőni magukat.

13. A punavadászat ismeretlen vad esetén veszélyes lehet, ezért az óvatos vadászok gumipáncéllal védekeznek, ami azonban mértékadó szakértői vélemény szerint csökkenti a vadászat élvezetét, viszont kifejezetten ajánlott nem teljesen egészséges, fertőzött vagy túl sok vadász által által rendszeresen lőtt vadak használata esetén.

14. A punának egy-két lövés meg se kottyan, sőt élvezettel tűri. A fegyver láttán nem menekül el, azt bevárja lefexik előtte, nedves lesz és megnyílik. Általában különösen kedveli a nagy kaliberű lőfegyvert és a hosszan tartó vadászatot.

15. Fiatal vadászok egy vadászat alkalmával több lövést is leadnak, nem ritka egy alkalommal a három-négy lövés sem. Míg az idősebb vadászok már egy, maximum két lövéssel is beérik.

16. Az elöregedett vadászok már annyira megbarátkoztak a punával, hogy - gyakran a megfelelő fegyver hiányában - nem is lőnek rá, csak cirógatják, nyalogatják.