Ez a mű annyira teccett hajdanán:) Hogy miképp hat majd holnap reggel, napvilágnál, a kocsmában: nem tudom...de most már mindegy, vállalom:)
CYRANO
(szemeit néhány másodpercre lehunyta)
Egy rímet még!... Így... Kezdhetjük, ha tetszik!
(Sorra megteszi azt, amit mond)
Először is tova lebben
Lenge bájjal kalapom,
Majd köpenykém, tán még szebben
És a szablyát megkapom,
Vígan kelt föl a napom
S úgy is száll le vígan, békén,
Mert előre mondhatom:
Megdöflek a versem végén!
(Első összecsapás)
Kis pulykám, légy biztos ebben:
Fölnyársal vasdarabom!
Nemsokára véred cseppen,
Készen áll már a csapom!
Melleden vagy hasadon
Fúrjalak ki? Nem tom' még én,
Ámde szentül fogadom:
Megdöflek a versem végén!
Jaj, hogy állsz ott? Fehérebben
Mint patyolat a napon!
A szemecskéd félve rebben...
No, ne félj! Nem harapom
Le az orrod, aranyom,
Sem az arcod ékességén
Nem esik baj... Csak nagyon
Megdöflek a versem végén!
(Ünnepélyesen kijelenti:)
Ajánlás
Hívd a gyóntató papom!
Vár az Isten trónja-székén!
Egy-kettő...
(Odaszúr)
Topp! Angyalom!
(A vicomte tántorog. Cyrano könnyedén meghajtja magát)
Megdöftem a versem végén!
