Vörös Szilárd / 24.hu
Az átlagjövedelem növekedésével együtt emelkedtek a politikusi fizetések is. Azonban egyik európai miniszterelnök sem keres olyan sokat az országa átlagbéréhez képest, mint Orbán Viktor – mondta az RTL Reggeli című műsorában Bucsky Péter, a G7 gazdasági portál munkatársa.
Immár bruttó 6,3 millió forintot keres Orbán Viktor miniszterelnök havonta, ez európai összevetésben is meglehetősen magas – erről Bucsky Péter, a G7 gazdasági portál munkatársa beszélt az RTL-nek.
A kormányfő eddig sem alacsony bére annak a néhány éve hozott jogszabálynak köszönhetően emelkedett tovább, amely minden évben az átlagbér szorzatában állapítja meg a parlamenti képviselők fizetését. Egy átlagos országgyűlési politikus esetében ez háromszoros szorzót jelent, ez a bruttó 571 ezer forintos átlagfizetés mellett havi bruttó 1 millió 713 ezer forint. Orbán Viktor azonban ezen felüli fizetésemelést kapott, azóta pedig a havonta neki járó összeg csak tovább gyarapszik – olvasható a Népszava szemléjében.
Mindez annak fényében is szembetűnő, hogy – amint arra a G7 munkatársa is utalt – az ország bérszínvonalának emelkedése távolról sem ilyen dinamikus. Ez abból is jól látszik, hogy az európai országok átlagbéreihez viszonyítva Orbán Viktor keres a legjobban a miniszterelnökök közül, vagyis
Tehát bár Olaf Scholz német kancellár fizetése kétszerese Orbán Viktorénak, a német átlagfizetés a háromszorosa a magyarénak, vagyis a különbség arányaiban jóval kisebb az ország vezetőjének a fizetése és az átlagbér között.
https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/08/orban-viktor-fizetes-kormanyfo-miniszterelnok-atlagber-fizetesemeles/
Magyarországon csökkent a legnagyobbat a fizetések vásárlóereje a régióban
A 17 százalékos infláció mellett a bérek csupán 11 százalékkal nőttek.
2023-ban a régió minden országában jellemző volt a megugró infláció – derül ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat friss adóbrosúrájából.
A kiadvány szerint Kelet-Közép-Európában a minimálbér és az átlagbér 10 százalékkal emelkedett, miközben a régió átlagos inflációs rátája 9 százalék körül mozgott. Az Európai Unió számos tagállamában a bérek növekedése meghaladta az infláció mértékét, ezért az életszínvonal szinten maradt vagy javult.
Ezzel ellentétben Magyarországon az infláció különösen magasra szökött:
a 17 százalékos infláció mellett a bérek csupán 11 százalékkal nőttek, ami 6,5 százalékos reálbércsökkenéssel járt.
A magánszektor átlagos bérszintje tehát a régióban átlagosan 10 százalékkal nőtt, de az országok közötti különbségek és az inflációs szint változása miatt a hatások különbözőek. Például Horvátországban, Szlovéniában, Bulgáriában és Lengyelországban az átlagos bérnövekedés meghaladta az inflációs rátát, míg Csehországban és Szlovákiában az inflációhoz igazított bérek a hazánkéhoz hasonló mértékben csökkentek.
Kelet-Közép-Európában Magyarországon volt a legnagyobb mértékű a reálbérek csökkenése, a vizsgált országok közül pedig csak Kazahsztánban és Üzbegisztánban romlott jobban a fizetések vásárlóértéke – mintegy 10 százalék körüli mértékben.
