"Tessék mondani, a szerb határra emelt szögesdrót, mennyiben fog különbözni a palesztinokat gettóba záró izraeli faltól?" (innen)
Értem én, hogy nagy a baj, pont ezért nem kell a politikusok halandzsája ami még szítja is táplálja a tűzet. Felelősségük, hogy találjanak emberi és normális megoldás, mert ez így is úgy is tragédiát okoz mindenhol mindenkinek! Nézd meg az alábbi videót amit bolgár kamionos rögzített, aki a magyar kamion után haladt...
Mi történt eddig? Tavaly, saját erőből 481 millió Ft-ot költöttünk a menekültekre (ehhez jöttek még EU-s források). A menekültek ellen, propagandára pedig felhasználtunk nemzeti konzultációra egymilliárd Ft-ot valamint a 300 millióba kerülő plakátkampányt. Most ha a bolgár példát vesszük ahol 80km-es szakasz épült, ami kb 18 millióba kóstál kilométerenként, akkor a nálunk tervezett 175km 3,2 milliárdból kijönne? A fenntarátás költségeit még nem is számoltuk és már közelíti az összeg az 5 milliárdot...
Tessék mondani ezt az irgalmatlan mennyiségű pénzt nem lehetne normálisabban elkölteni úgy, hogy ne véres és kezelhetetlen tragédiákat okozzon továbbra is.
"Az embertelenség kerítése" – a magyar vasfüggönyről írnak a külföldi lapok
Nem maradt nyom nélkül a magyar kormány szerdai bejelentése, amely szerint a szerb határ mentén a menekülteket távol tartó kerítést emelnének. A lapok jobbára arra szorítkoznak, hogy tényszerűen idézik Szijjártó Péter nyilatkozatát és a magyar menekültszámokat, de azért beidézik mellé a kritikus hangokat is.
A német és osztrák lapok előszeretettel foglalkoznak a magyar kormány szerdai bejelentésével. A Die Zeit Az embertelenség kerítése címmel jelentetett meg kommentárt, mely szerint a kerítés terve éppen beleillik Orbán "brutális politikájába", de az unióéba is. Megjegyzik, a magyar kormányfő már régóta bevándorlóellenes politikát folytat. A szerző, Ludwig Greven szerint a magyarok is meg fogják tapasztalni, hogy a kerítéseket át lehet hágni. A Spiegel online kiadása úgy fogalmaz: Magyarország drasztikus lépéssel igyekszik megakadályozni, hogy a Szerbia felől érkező menekültek bejussanak az országba.
A Der Standard osztrák lap online kiadásának címlapján szinte csak a bevándorlással és a menekültekkel foglalkozó cikkeket találunk, természetesen a magyar kerítésről is beszámolnak. Az ORF osztrák közmédia is beszámol a 175 km hosszú kerítés tervéről, és arról is ír, hogy a tervet bevándorlóellenes plakátkampány előzte meg. Megemlítik, hogy július elejére szerb–magyar csúcsot terveznek, ahol a részletekről egyeztetnek.
A Euronews internetes oldalán azt írják, hogy az ENSZ Menekültügyi Szervezete is szót emelt a kerítés terve ellen. "Minden fal, minden kerítés akadály a menekültek számára, az embereknek joguk van menedéket kérni, ez pedig a magyar alkotmányban is szerepel, ez egy elidegeníthetetlen jog. Szeretnénk biztosak lenni abban, hogy Magyarország nyitva hagyja a határait, és továbbra is ad menedékjogot" – mondta Kitty McKinsey, a szervezet szóvivője.
Az EU Observer a tények ismertetése után beszámol arról is, hogy a kerítésépítés része Orbán Viktor széles körű bevándorlóellenes kampányának. Mint írják, a migránsokat megszólító állami plakátokat sok helyen letépkedték, és ellenplakátkampányt is indított a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Az európai bevándorlóellenes intézkedések sorozata az egyik fő téma lesz a jövő heti EU-csúcson – olvasható a cikkben.
Kerítés Észak-Korea és Dél-Korea határán
A Financial Times sem ment el a téma mellett, tényszerű anyagukban megemlítik az orbáni menekültpolitikát, legalábbis azt, ami eddig a nemzeti konzultációs plakátkampány és nyilatkozatok szintjén jelentkezett. A BBC idézi az Európai Bizottság emberi jogi biztosának, Nils Muiznieksnek a Twitter-bejegyzését, amely szerint a kerítésötlet meggondolatlan.
Az olasz Corriere della Sera hírportálja szerdán vezető anyagban foglalkozott Szijjártó bejelentésével. Ez azért is kerülhetett előkelő helyre, mert aznap az olaszországi látogatáson lévő brit kormányfő, David Cameron is kitért a migránsokra, pénzt és humán segítséget ígérve az olaszoknak a földközi-tengeri menekülthelyzet kezelésére.
A Corriere.it cikke a kormányzati bejelentés tálalásán túl azt is megjegyzi, hogy az Orbán-kormány többször állt viták középpontjában amiatt, ahogyan a menekültek kérdéséhez közelít, például úgy, hogy őrültségnek nevezte az EU bevándorlók országonkénti befogadására és a kvótarendszerre vonatkozó ötletét. A Corriere még inforgrafikát is készített, amelyen bemutatja a magyar–szerb határt. A lap idézi a szerb kormányfőt, Aleksandar Vucicot, aki megdöbbenve nyilatkozott a magyar ötletről.
A Repubblica oldala is a Cameron-látogatással együtt emlegeti Szijjártó bejelentését, de ők még idézik az ENSZ menekültügyi főbiztosságának a nyilatkozatát is, amely aggodalmát fejezte ki a magyar intézkedéssel kapcsolatban.
A Corriere és a Repubblica gyorsan összehozott egy galériát is az országokat és népeket elválasztó falakról és kerítésekről. A cikkekhez kommentelők között van, aki bátorítja a magyarok elhatározását, mások azt mondják, miért ne lehetne olyanokat beengedni, akik hajlandók dolgozni.
A nagy spanyol napilapok internetes oldalain is hírt kapott a magyar kerítésépítés. Az El Paíson 890 lájkot kapott az a ténycikk, amelynek a végén megemlékeznek arról is, mivel válaszolt a magyar kormány az új vasfüggönyt érő kritikákra: a kerítésépítés nem sért nemzetközi jogot, és Bulgária már évekkel ezelőtt hasonlóképp torlaszolta el a török határt. Sőt, az Észak-Afrikában található spanyol városok is drótkerítéssel védik területüket – idézte az El País Szijjártó Péter külügyminisztert. Felidézik, hogy az EU-val folytonosan csatázó Orbán Viktor legutóbb menekültkérdésben szállt szembe az uniós trenddel. A cikket egyébként az egyik kormányzati bevándorlós óriásplakáttal illusztrálták, amelynek a feliratát le is fordították.
Sokkot kaptak a szerbek a magyarok menekültellenes kerítésétől – írják a holland közmédia (NOS) hírportálján. A szerb miniszterelnök szerint a négy méter magas kerítéssel nem lehet megoldani a migránsok problémáját. Azt is mondta, hogy egy modern társadalomban senki sem épít ilyeneket, legalábbis Európában biztosan nem.
Az ugyancsak hollandiai De Telegraaf is rövid hírben számol be a kerítés tervéről. A lap szerint Orbán korábban is jelezte, hogy a szerb–magyar határ teljes lezárását fontolgatják a menekültek miatt. Szerbia nem uniós tagország, illetve nem tagja a schengeni övezetnek sem – írja a De Telegraaf.
Az egyik országos kereskedelmi televízió, az RTL 4 este fél 8-as híradójában is szó volt a magyar kormány kerítéstervéről. Elhangzott, hogy 2012-ben körülbelül 2 ezer illegális bevándorlót regisztráltak a magyar hatóságok, 2015-ben viszont akár 130 ezer is lehet ez a szám éves szinten. Láthattak a nézők egy rövid részletet a külgazdasági és külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatójából. Szijjártó Péter arról beszélt, hogy Magyarország nem várhat tovább a menekültek ügyében, a problémára adandó közös európai válasz ugyanis késik.
http://hvg.hu/vilag/20150618_Az_embertelenseg_keritese__a_magyar_vasf
Egy magyar kamiont rohantak le most Calais-nál a menekültek
Négyméteres kerítéssel zárják le a szerb-magyar határt
Négy méter magas kerítéssel zárják le a szerb-magyar határt a bevándorlás megfékezésére egy 175 kilométeres szakaszon: ennek előkészítésére utasították Pintér Sándor belügyminisztert a szerdai kormányülésen – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerdai kormányülés szünetében. A szerb lapok tanúsága szerint egyoldalú lépésről van szó, a Magyar Helsinki Bizottság szerint a kerítés értelmetlen, embertelen és érzéketlen megoldás.
Orbán Viktor még péntek reggeli rádióinterjújában beszélt arról, hogy a kormány szerdán hallgatja meg a belügyminisztert a déli határon bevezethető lehetséges szigorításokról, köztük az esetleges teljes fizikai határzár lehetőségéről. A miniszterelnök azt is mondta, hogy a magyar és a szerb kormány július elején egyeztet az ügyben.
A szerdai kormányülés szünetében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívásnak nevezte a bevándorlás ügyét, és szerinte a „bevándorlási nyomás” az uniós tagországok közül Magyarországot érinti a legsúlyosabban.
A kormány meghallgatta szerdán Pintér Sándor belügyminisztert az ügyben. A közös válaszhoz vezető út időigényes és hosszú, Magyarország azonban nem várhat tovább, de remélik, lesz közös megoldás is a migránsok problémájára – fogalmazott Szijjártó.
Jön a kerítés
A kormány utasítást adott a belügyminiszternek, hogy kezdje meg a magyar-szerb határ fizikai lezárásának előkészítését. Ezt a munkát jövő szerdáig kell elvégezni, és aznap tájékoztatást várnak majd Pintér Sándortól.
Képünk illusztráció
Egy 175 kilométeres határszakaszt zárnak le négy méter magas kerítéssel, ennek előkészítését kezdik meg – ismertette a külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint Magyarország a kerítés felállításával semmilyen jogi kötelezettséget, semmilyen nemzetközi szerződést nem szeg meg.
Július elsején magyar-szerb kormányzati csúcs lesz, a szerbek vezetőit ott tájékoztatják a magyar intézkedésekről – hangzott el a rövid tájékoztatón, ahol kérdéseket nem lehetett feltenni.
Szijjártó Péter hivatkozott arra, hogy más országok is hasonló módon zárták le bizonyos határaikat. Példaként a görög-török, valamint a bolgár-török határon épített kerítést hozta fel.
"Amíg magyarok le nem zárják"
A Magyarország felé tartó vonatokon az utóbbi időkben nem volt rendkívüli, számolt be a hvg.hu-nak egy szemtanú, hogy a szerb hatóságok emberei néhány száz menekülttel szálltak fel a kocsikba, majd Szabadkánál leszálltak közösen, és a zöldhatárig kísérték a menekülteket. Egy ilyen eset szemtanúja azt mondta, hogy a szerbek arról diskuráltak, hogy addig kell minél több menekültet elvinniük a határig, amíg azt le nem zárják.
A kerítés építésével ez most megtörténhet. A hírt elemezve egy korábbi rendőr neve elhallgatását kérve arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy mivel ez a határszakasz schengeni külső határnak számít, elvileg gond nélkül le lehet zárni. „Élő erővel rövid szakaszon és rövid időre oldható meg a határzár” – tette hozzá, igaz, ő szerinte nem kerítést, hanem inkább egy műszaki zárat hatékonyabb lenne kiépíteni.
| Mit gondoljunk a kerítésről? |
| Hazánk nem rés, hanem erős bástya |
174,7 kilométer hosszú a szerb–magyar határszakasz, amiből 15,9 kilométer folyami rész. Egy műszaki zár felépítése elektromos jelzőrendszerrel, infrakapukkal, jelző rakétákkal óriás pénzt emésztene fel és a kiépítése se menne egyik napról a másikra. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint nemcsak a felhúzása, hanem az üzemben tartása is szép éves költséget tehet majd ki. Mint hangsúlyozta: senki ne egy dróthálót képzeljen el, hanem inkább drótkerítések sokaságát, riasztó rendszerrel együtt. Megjegyezte, Bulgária éppen egy ilyen rendszert kezdett építeni Törökország felé, így még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ebből merített ötletet Orbán Viktor.
Ha csak egy egyszerű drótkerítést húznak fel, akkor az is előfordulhat, mint a Gázai övezetben, hogy átfúrnak a határzár alatt, tette hozzá. Tarjányi szerint a legbiztosabb megoldás egy olyan kőfal jelenthet, mint ami a mexikói-amerikai határon is húzódik mintegy 1200 kilométeren át.
"A saját területén építhet falat"
A kerítéssel kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság a hvg.hu megkeresésére azt írta, hogy elvi ellenérv (sajnos) nincs a fal építésével szemben, a nemzetközi jog szerint egy állam a saját területén építhet falat. A határátkelőket azonban nem zárhatja le hermetikusan. A kerítés felhúzásával az a faramuci helyzet állhat elő, hogy más utat választanak a menekültek, tehát rövid távon a régió más országaival lesz ez kiszúrás. Lehetséges, hogy veszélyesebb útvonalakat választanak, mint a vajdasági alföld, így még több áldozata lehet a fegyveres konfliktusoknak. Mivel a magyar állami szervek joghatósága már azzal fennáll, ha tudomást szereznek arról, hogy egy külföldi a kerítés előtt áll és azt kiabálja, hogy ő menekült és státuszt szeretne kérni, vagy ha felmászik a kerítésre ugyanezzel a szándékkal, így hosszú távon sem jelent a kerítés megnyugtató megoldást.
A kerítés értelmetlensége mellett a Helsinki Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy embertelen és érzéketlen intézkedésről van szó, amely sérti Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeit a Genfi Egyezmény és az Emberi Jogok Európai egyezménye alapján. Ezek értelmében egyrészt nem lehet visszaküldeni kegyetlen, embertelen bánásmódba senkit, és a lelkiismeretükkel kell elszámolniuk azoknak a kormánytagoknak, akik támogatják a kerítés felhúzását. Másfelől, ha valaki kinyilvánítja a menedékkérelem benyújtása iránti szándékát, akkor ezt a kérelmet meg kell vizsgálni, ennek idejére pedig garantálni kell, hogy a kérelmező az ország területén maradhat. Ha ez nem érvényesül, akkor Magyarországot felelősségre lehet vonni nemzetközi bírósági fórumokon (strasbourgi Emberi Jogok Bírósága és a luxembourgi Emberi Jogok Európai Bírósága), mert nemzetközi és EU jogot sért meg. Az MHB szerint az országimázs szempontjából sem túl szívderítő tömeges emberi jogi jogsértéseket elkövetni, amikor a menekülők közel háromnegyede háború elől menti az életét.
Magyarország mégis egyoldalú lépést tett
Deli Andor, a Fidesz Európa Parlamenti képviselője még a határzár bejelentése előtt azt nyilatkozta a szerbiai Danas című napilapnak, hogy a júliusra tervezett, magyar-szerb közös kormányülés kiváló alkalom lesz, hogy áttekintsék a helyzetet, és megállapodjanak a további közös lépésekről. "Meg vagyok győződve, hogy Magyarország semmilyen egyoldalú lépést nem tesz, mielőtt részleteiben áttekintené a problémát szerbiai partnereivel" – mondta a Fidesz EP-képviselője
A közös kormányülés egyébként július elsején lesz Budapesten, és az eddigiek alapján a szerbek is meg vannak győződve, hogy nem hagyják ki őket a határt érintő döntésből, jelent meg a napilapban. Ivica Dačić szerb külügyminiszter is azt mondta a napokban, nem hiszi, hogy Magyarország egyoldalú lépéseket tenne a menekültek megnövekedett száma miatt. Hozzátette, hogy ez nagy probléma Magyarország számára, de hangsúlyozta azt is, hogy nekik is ugyanez a problémájuk, és senki nem tolhatja az ügyet kizárólag Szerbiára. A külügyminiszter szerint a szerb rendőrség együttműködik a régió, valamint Ausztria és Németország hatóságaival, de a menekültek nagy tömegben érkeznek, amit nehéz feltartóztatni.
Nemrég még csak törvényi eszközről beszéltek
Orbán Viktor június 6-án beszélt a Napi Gazdaságnak először a déli határ lezárásáról. Rogán Antal frakcióvezető akkor még azt mondta, hogy javaslatot tesznek majd Magyarország déli határának törvényi eszközökkel való lezárására. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke múlt hét elején részletezte, hogy mik az elképzeléseik, Akkor egyértelműen leszögezte, hogy nem lesz vaskerítés a szerb-magyar határon, hanem egyszerűen "nem fogják beengedni" a bevándorlókat. Ezt a kormány úgy szerette volna megoldani, hogy átírja a menekültekről szóló törvénnyel összhangban, hogy mely országokat tekintenek "harmadik biztonságos országnak". Mivel érvelésük szerint az európai tranzitországok, melyeken keresztül a bevándorlók a magyar határhoz érnek, mind annak számítanak – nagy részük vizsgálat nélkül visszatloloncolhatók lettek volna. Ennek a nemzetközi jogot is sértő álláspontnak a tarthatatlanságára múlt heti cikkünkben rámutattunk.
A héten változott a Fidesz kommunikációja: Rogán Antal egy szerda reggeli tévéműsorban végső esetre szóló lépésnek nevezte a határzárat. Rogán Antal szerint Törökország bulgáriai határszakasza után a török-görög határon is ki kellene építeni a bevándorlók feltartóztatására hivatott kerítést.
http://hvg.hu/itthon/20150617_itt_a_bejelentes_a_hatarzarrol
Megszólalt Brüsszel a magyar kerítésügyben
Minden tagállamnak szuverén döntése, hogy miként biztosítja a saját határait, de ennek a megoldásnak teljes mértékben összhangban kell lennie az uniós és nemzetközi joggal, illetve tiszteletben kell tartani a migránsokat érintő emberi jogokat. Bertaud ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság nem támogatja semmilyen kerítés felhúzását - "a falakat le kell bontani és nem felépíteni!" A szóvivő azt is hozzátette: alternatív megoldásokat támogat a bizottság a migránshullám kezelésében. Ezzel kapcsolatban konkrétumról nem beszélt, a határvédelemre a legjobb alternatív megoldást a bizottság szerint minden tagállamnak magának kell megtalálnia.
A magyar lépésre válaszként Bertaud elmondta: nincs következő lépés a bizottság részéről, de azt is hozzátette, hogy a menedékkérőket nem lehet elutasítani. E témában a magyar kormánnyal is folyamatos a konzultáció, akárcsak más tagállammal. Hozzátette továbbá, a bevándorlási kérdést EU-szinten kell kezelni és nem tagállami szinten. Magyarországra is figyelnek a megugrott menedékkérelmek miatt, akárcsak más, a bevándorlás által jobban érintett tagállamokra - tette hozzá.
Az idei év első három hónapjában 185 ezer új menedékkérőt regisztráltak az Európai Unió tagállamaiban, több mint felük Németországban és Magyarországon folyamodott menekültstátusért - közölte csütörtökön az Eurostat. Németországban 73 120 új menedékkérelmet nyújtottak be, Magyarországon pedig 32 810-et, ami 40 illetve 18 százaléka az összes új menedékkérelemnek.. Berlinnek csaknem harmadával több kérelmet kell elbírálnia, mint a tavalyi év utolsó negyedében, Magyarországon 2014 utolsó hónapjaihoz képest hatodával emelkedett az új menedékkérők száma. A magyar határt átlépő menedékkérők döntő többsége, 22 830 fő Koszovóból érkezett, jóval kevesebb, 4020 menedékkérő jött Afganisztánból és 2415 Szíriából.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megszolalt_brusszel_a_magyar_keritesugyben.599285.html
Megvan, miért építünk új vasfüggönyt!
Szijjártó Péter külügyminiszter a négyméteres határkerítés szükségességét azzal indokolta, hogy az uniós belügyminiszterek keddi tanácskozásán kiderült, a bevándorlási nyomás az uniós országok közül Magyarországot érinti a legsúlyosabban.
De vajon mire gondolhat Szijjártó? Vagy Pintér Sándor? Vagy az uniós belügyminiszterek?
Nem a menekültek száma
Összlétszámát tekintve az Eurostat adatai szerint tavaly Magyarországon adták be az ötödik legtöbb menedékkérelmet Németország (203 ezer), Svédország (81 ezer), Olaszország (65 ezer) és Franciaország (64 ezer) után. A hazai szakhatóság 43 ezer menedékkérelmet regisztrált. Május végéig idén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) hozzávetőleges adataiból kiolvashatóan 50-60 ezren érkeztek, amivel akkor is csak másodikak lennénk, ha a többi uniós országban nem nőtt volna a menedékkérelmek száma.
Nem is a menekültek aránya
Ha a menedékkérők számát a népességarányhoz viszonyítjuk, akkor az Eurostat 2014-es számai szerint másodikok vagyunk a rangsorban: Magyarországon egymillió lakosra 4330, míg Svédországban 8415 menedékkérő jut.
Nem a menekültek sűrűsége
A négyzetkilométerenkénti menedékkérők számára vonatkozó számítást sajnos nem találtunk, de könnyű kiszámolni. Ha a 2014-ben Magyarországra érkezők mind itt maradtak volna és egyenletesen oszlottak volna el, minden négyzetkilométerre kevesebb mint 0,5 jutott volna. Ez elég sok, de csak a dobogóra elég: Hollandiában minden egyes négyzetkilométerre 0,6, Belgiumban pedig 0,7 menekült jut.
Talán az ország anyagi teherbírása?
Olyan statisztikát sem találtunk, ahol a menedékkérők számát az országok teherbíró képességéhez mérnék, viszont ezt se nehéz kiszámolni. Az önmagukban természetesen semmit nem jelentő, de az összehasonlításra alkalmas számok szerint 2014-ben Franciaországban 42 millió, Olaszországban 32 millió, Németországban 18 millió, Ausztriában 14 millió, Svédországban pedig 7 millió dollárnyi GDP jutott egy menedékkérőre. Ez az adat Magyarország esetében 3,1 millió dollár: találtunk tehát olyan összehasonlítást, amire joggal hivatkozhatott volna a kormány (a GDP-adatokat innen vettük).
Azaz mégse. Ezt az adatot ugyanis jelentősen árnyalja, hogy a többi felsorolt ország jóval inkább tekinthető célországnak, míg Magyarországról a menekültek többsége amint teheti – jellemzően egy héten belül – továbbáll, tehát nem jelentenek pluszterhet a költségvetésre nézve. Illetve mégis, mert a BÁH-nak le kell zárnia az ügyükben indult eljárást, aminek kétségkívül vannak adminisztratív költségei. Magyarországon csak elenyészően vannak menekültek a befogadó állomásokon kívül, a Calais-re vagy az olasz-francia határra jellemző spontán menekültcsoportokat itthon alig-alig látni: akik elhagyják a befogadó állomást, más módon se nagyon jelentenek terhet az országnak.
Valójában a magyar menekültügyi befogadó rendszer kapacitása 2500-3000 fő: ennyi emberről gondoskodik Magyarország, róluk is úgy, hogy a migránsokra fordított költségeket jelentős részben az Unió állja. Magyarországon egyébként 2014 végén összesen kevesebb, mint 3000 elismert menekült és oltalmazott személy élt, és ez a szám azóta nem sokat változott.
Megvan!
Amikor már feladtuk a reményt, a Külügyminisztériumtól kaptunk egy táblázatot, így már érteni véljük, mire utalt Szijjártó, miért tartják az EU belügyminiszterei Magyarországot a legsúlyosabb helyzetűnek. Az Unió közös határőr-szervezete, a Frontex friss térképe szerint ugyanis
Igaz, a koszovóiak január-februári, több tízezres rohama májusra 200 alá csökkent, de a BÁH adatai alapján az összes érkező száma (a származási ország főleg Afganisztán, Szíria és Irak) a márciusi ötezerről májusra tízezerre nőtt.
(A cikkhez Iván Júlia, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza nyújtott segítséget.)
http://index.hu/belfold/2015/06/18/megvan_miert_epitunk_uj_vasfuggonyt/
Seres: Akkor ez már a végső eset?
A határkerítés egy otromba, értelmetlen, kizárólag belpolitikai kommunikációs célból felhúzandó presztízsberuházás. A stadionok és a felcsúti kisvasút folytatása más eszközökkel.
„Nyakunkba húzzák a tömegekből kiszűrhetetlen terroristákat, a zöldhatáron átkelők által behurcolható afrikai betegségeket, elveszik a közlekedő emberek napi biztonságérzetét, és felkínálják az idegen gazdasági bevándorlóknak a véges számú munkalehetőségeket.”
(A CÖF közleményéből)
Rogán Antalt kevesebb reggeli tévéműsorba kéne beengedni, mert akkor nem hallhatnánk tőle a kávé mellett olyanokat, hogy a határzár kiépítése „végső esetre szóló lépés”. Végül is hol vagyunk még a végső esettől? Amikor valakik a nyakunkba húzzák?
A rettegés tárgya az, hogy ha az osztrákok tényleg határt zárnak, akkor „az idei évben már százezres nagyságrendű bevándorlóáradat Magyarországon fog rekedni”, beleértve azt a 15 ezer (valójában: max. pár száz) embert, akit az osztrákok visszaküldenek hozzánk. Igen, nagy a migrációs nyomás, de aki szerint ez valaminek a végső fázisa, az nem tudja, mit beszél.
A Párt frakcióvezetője mindezt csak hat nappal az után vezette elő, hogy Kósa Lajos teljesen kizárta, a szerb határ fizikai lezárását, senki ne tartson vaskerítéstől, „egyszerűen nem fogjuk őket beengedni”, ennyi. A Párt tehát egy ideig csak abban gondolkodott (oximoron), hogy – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával szöges ellentétben – biztonságos harmadik országnak kezdi tekinteni a határ menti lelketlenségéről elhíresült déli szomszédunkat, de nem húz fel új vasfüggönyt. Ha más nem, a vajdasági magyarok miatt, szép kis üzenet is lett volna.
Pár nap, és szép kis üzenet lett. Ez egy nyitott és barátságos ország.
Annyira nyitott és barátságos, hogy csak a döntés után, július elsején tárgyalnak a szerb kormánnyal az őket talán hangyafasznyit érintő 175 kilométer hosszú, négy méter magas, trendi drótkerítésről, előtte még nyilván velük is kitöltetik a Nemzeti Konzultációt. Az a kormány, amely magyar nyelven, tegeződve kommunikál az albán embercsempész maffiával, nemcsak arra nem képes, hogy közös ASAP uniós egyeztetést kezdeményezzen az ügyben, de még a döntéstől sokkolt, Auschwitzra asszociáló belgrádi kormányfővel is csak utólag konzultál.
Senki nem mondta Magyarországnak, hogy egyedül birkózzon meg az európai menekültüggyel. De szerencsére nem is teszi: az EU hét évre 25 milliárd forintnyi eurót ad nekünk az ügy kezelésére, ami 3 milliárddal több az előző időszaknál. Mindeközben a magyar kormány csökkenti a határvédelmi alapba befizetett pénzt, ahogy csökkenti a területért felelős rendőrség büdzséjét is.
Ez nagy kár, ugyanis a menekültek tömeges érkezésére valóban fel kell készülni – de hát erre volt is időnk: 2007 vége óta, amikor mindenki meglepetésére, előre abszolúte nem látható módon kiderült, hogy schengeni határállam vagyunk. Ami azt jelenti, hogy komolyabb kötelezettségeink keletkeztek a külső határokon, mint amikor a töröktől próbáltuk védeni az európai civilizációt. Ez akkor nem jött be, de ma már van internet meg mobil hőkamerás felderítő rendszer.
Az év eleje óta tartó, hol koszovói családokkal, hol afgán és szír menekültekkel szembeni folyamatos hisztériakeltés, az értelmetlennek tűnő óriásplakátozás, most pedig a nagy kerítés felhúzása egy szempontból egészen biztos sikeres: megint nem arról beszélünk, amiről kellene. A valódi fal ugyanis köztünk és a kormányzat között áll sok éve. A déli határszakaszra tervezett gigakerítés sem a menekültügyet nem oldja meg (csak áthárítja más országokra), sem a mi problémánkra nem válasz, amit Magyarország kormányának hívunk.
Nincs értelme állandóan „vasfüggönyről” beszélni, páneurópai piknikezni, meg a jószívű Ferenc pápával jönni. A falakkal körbevett városállamban élő pápa altruizmusa nem válasz a valóban súlyos európai menekültügyre (különben is, hány hadosztálya van?). A kerítések, falak pedig elvileg működhetnek, a kérdés az, hogy mi a cél, milyen problémára jelentenek választ?
A berlini fal sikeresen tartott benn egy egész népet az NDK nevű börtönben. A mexikói határkerítés nélkül Amerikában az eddiginél is súlyosabb lenne az illegális bevándorlás okozta szociális helyzet. Az izraeli kerítés sikeresen fékezte meg a palesztin öngyilkos merénylethullámot. A magyar határkerítés egy otromba, értelmetlen, kizárólag belpolitikai kommunikációs célból felhúzandó presztízsberuházás, a stadionok és a felcsúti kisvasút folytatása más eszközökkel, amely elkerülhető lett volna, ha a magyar kormányok komolyan veszik schengeni kötelezettségeinket.
Orbán Viktornak nem áll jól, ha arra panaszkodik, hogy Magyarországot egyedül hagyták a menekültproblémájával. Ez ugye egyrészt, lásd a fenti összeget, nem igaz, másrészt ez az egész kontinenst érintő súlyos gond valamiért még mindig az egyes tagállamok belügye, az EU épp azon dolgozik most (pl. menekültkvóták ötlete), hogy ez ne így legyen. Orbánt pont az a „nemzeti szuverenitás” sújtja most, ami mellett ő Brüsszelben folyamatosan kardoskodik.
Ha Orbán komolyan venné a menekültügyet, nem xenofób hangulatkeltésben utazna, nem az „idegen kultúrák” elleni harcot tűzné zászlajára, amely világnézetét ráadásul pár hetente módosítgatja, attól függően, hogy egyre jobbikosabb közönsége („Azt akarjuk, ne jöjjenek többen. Akik itt vannak, menjenek haza!”) , vagy arab bankárok előtt beszél („Itt mindenkit tisztelettel fogadnak, az iszlám világból érkezetteket is. Mi egy nagy szellemi-civilizációs építménynek tekintjük az iszlámot, és nem szégyellünk tanulni sem tőlük”).
Ha Orbán komolyan venné a menekültügyet, nem nemzeti, hanem európai nemzetek közötti konzultációkat követelne, és nem próbálná velünk elhitetni azt, hogy a Szerbián át érkező szerencsétlenek román vagy horvát határra küldésével egy centivel is beljebb vagyunk. Ha a ballib ellenzék komolyan venné a menekültügyet, nem ragadna le az olcsó vasfüggönyözésnél, és nem bagatellizálná el az Európát (ezen belül: minket) sújtó egyik legkomolyabb szociális, gazdasági és (igen) civilizációs kihívást. Igaz, ezt már felelős ellenzékiségnek hívnánk, de egyelőre még nem kell így hívnunk.
Ettől működik a Finkelstein/Habony/CÖF kommunikációs csapda: ha elvetjük Orbán határkerítését, automatikusan, kritikátlanul kiállunk a szabad bevándorlás mellett. Ebbe azért nem kéne beleállni.
A kormány hazudik, amikor a mai Magyarországra vetíti ki a nyugaton megtelepedett muszlim bevándorlók második-harmadik generációi okozta, valóban súlyos konfliktusokat. Hol vagyunk mi ettől? Nem tudunk arról, hogy az alig pár ezer fős hazai iszlám közösség robbanásszerű (elnézést) növekedés előtt állna. A kőbányai gigamecset erőltetését ráadásul épp a kormány engedte meg egy rövid időre a török iszlamista kormánynak, aztán a nyomás hatására lejött róla.
Most meg valami "végső esetre" hivatkozva, kerítéssel rekesztjük ki azokat a családokat, akik valószínűleg épp az iszlám terror elől menekültek. Hadd tanulják meg egy életre, hol lakik a magyarok istene. Vagy legalább Habony Árpád.
http://hvg.hu/velemeny/20150618_Seres_Akkor_ez_mar_a_vegso_eset
"Hogyan süllyedhettünk idáig?" – Pártvélemények a határzárról
Miután bejelentették a magyar-szerb határon felállítandó 175 kilométer hosszú, négyméteres kerítés felállítását, Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője azt mondta, rosszul van attól a gyűlöletkampánytól, amit a Fidesz az elmúlt hetekben folytatott. A Fidesz szerint a kormány az egyetlen felelős döntést hozta meg ma, a Jobbik úgy látja, a lépés szükséges, de nem elégséges.
Az MSZP elutasítja a magyar-szerb határon felállítandó 175 kilométer hosszú, négyméteres kerítés felállítását, mert nem tartja jó eszköznek a menekültkérdés megoldására.
Mint arról beszámoltunk, Pintér Sándor belügyminisztert – Szijjártó Péter bejelentése szerint – arra utasították, hogy készítse elő egy négy méter magas kerítés építését, amivel lezárják a szerb-magyar határt a bevándorlás megfékezésére. A szerb lapok tanúsága szerint egyoldalú lépésről van szó, a Magyar Helsinki Bizottság szerint a kerítés értelmetlen, embertelen és érzéketlen megoldás.
"Józan észre van szükség"
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, az európai határok védelméről egyeztetni kell az uniós tagállamokkal, közösen kell megvédeni minden menekültet, és közösen kell megvédeni Magyarország polgárait az illegális bevándorlóktól. Ehhez józan észre és szakmai egyeztetésre van szükség – hangoztatta.
Az ellenzéki politikus szerint Európában nem felépíteni kell a szögesdrótot, hanem ahogy 25 évvel ezelőtt is, lebontani azt. A kormány döntése méltatlan ahhoz a Magyarországhoz, amely már egyszer egyesítette Európát – tette hozzá. A megoldást firtató kérdésre Tóbiás József azt válaszolta, a kormánydöntéssel beismerték, hogy a határrendészeti, rendvédelmi szervek forráshiánya miatt, vagy politikai okokból kell ezt az utat választani. Hozzátette: modern eszközök segítségével elvégezhető lenne a zöldhatár védelme.
Hogyan süllyedhettünk idáig? – tette fel a kérdést a pártelnök. Majd úgy folytatta: rosszul van attól a gyűlöletkampánytól, amit a Fidesz az elmúlt hetekben folytatott. A nap folyamán bejelentett döntés felteszi erre a koronát – mondta. Tóbiás József közölte, az MSZP azt várja el a kormánytól, hogy Magyarországot, a magyar embereket megvédje minden eszközzel, de ugyanilyen fontos, hogy a magyarok továbbra is szabadon mozoghassanak az EU-ban, ne legyen még egy határ.
A Fidesz üdvözli a kormány döntését, a Liberálisok értelmetlennek tartják azt
A Fidesz szerint a kormány az egyetlen felelős döntést hozta meg ma. Európa más országai is egyre szigorúbb lépéseket tesznek, ezért Magyarországnak is cselekednie kellett – olvasható közleményükben.
"Ausztria, Németország és Franciaország lezárja belső határait a bevándorlók előtt, Ausztria és Németország 15 ezer bevándorló visszaküldéséről döntött Magyarországra, és hazánkba a hónap végéig a 60 ezret is meghaladhatja az illegális bevándorlók száma. Magyarország nem képes befogadni az illegális bevándorlókat, nem nézhetjük tétlenül a Magyarországra zúduló bevándorlóáradatot" – írják.
A Magyar Liberális Párt (MLP) véleménye szerint a határra tervezett négyméteres kerítés terve embertelen és értelmetlen – írta az MLP az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében. Úgy fogalmaznak, hogy az Orbán-kormány szerdán bejelentett határzára ellehetetleníti a bevándorlók ügyének felelős és humánus megoldást. Hangsúlyozzák, hogy az MLP a szolidaritáson és a közös fellépésen alapuló európai megoldásban hisz. Igazi megoldás csak akkor lesz, ha a gyökereinél kezelik a bajt, erre pedig csak egy erős, egységes Európa lehet képes – hangsúlyozták.
A Liberálisok szerint mindazokat, akik valóban menekültek és nálunk akarnak letelepedni, méltányos eljárásban kell részesíteni, és ha nincs kizáró ok, be kell fogadni őket – hangsúlyozzák. Emellett az érintett országok együttműködésével, az EU és ENSZ felügyelete mellett minél hamarabb létre kell hozni nagy kapacitású befogadóállomásokat, ahova visszaküldhetőek azok, akik nem jogosultak a menekültstátuszra vagy most is a térségben várják, hogy bejussanak az EU-ba – közölték.
Jobbik: Szükséges, de nem elégséges!
A Jobbik üdvözli, hogy a kormány "végre érdemi lépést jelentett be", felhívják ugyanakkor a kormány figyelmét, hogy ez a lépés bár rövid távon lassítani fogja az illegális bevándorlást, "ám a migránsok az embercsempész bandák segítségével közép- és hosszú távon új útvonalakat, más határszakaszokat fognak igénybe venni és azokon keresztül hazánkba szivárogni".
A határzár a párt szerint ugyanakkor nem jelent megoldást a Nyugat-Európából hazánkba visszatoloncolt tömegek által okozott problémákra sem, az ő sorsuk továbbra is bizonytalan.
A Jobbik továbbra is nélkülözhetetlennek tartja a menekülttáborok zárttá tételét, az önálló határőrség visszaállítását és a visszafordíthatóság intézménye jogi garanciájának megteremtését. Ragaszkodnak továbbá ahhoz, hogy a délvidéki magyarság a jövőben se szenvedjen semmilyen hátrányt a jelenlegi határ átlépése során – közölte Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese és Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselő, a Jobbik szóvivője.
http://hvg.hu/itthon/20150617_MSZP_Nem_felepiteni_kell_a_szogesdrotot_h
