Varga Mihály pénzügyminiszter kapta a feladatot, hogy módosítsa a Magyarország gazdasági stabilitásáról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényeket annak érdekében, hogy a Költségvetési Tanácsnak módja legyen értékelni az MNB tőkehelyzetét és be is tudjon avatkozni, amennyiben a helyzet azt kívánja - írja az Economx.

A portál azt írja, a pénzügyminiszter elképzelése alapján ezután a jegybank igazgatótanácsának hatáskörébe tartozik majd az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, az osztalék fizetéséről való döntés meghozatala, továbbá az MNB saját tőkéjének az előző év végi, előzetes mértékéről és annak várható alakulásáról szóló, évenkénti előrejelzés tervezetének, valamint az üzletvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek küldendő jelentés tervezetének jóváhagyása is, amit aztán legkésőbb április 30-ig meg kell küldeni a Költségvetési Tanács és a részvényes részére.

A legérdekesebb rész azonban a visszatőkésítés kérdése. Az MNB-törvény eddig így szólt, hogy amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan a saját tőke összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti. Most azonban ez így változhat:

Ha a saját tőke hosszabb ideig a jegyzett tőke szintje alatt van, a központi költségvetés terhére közvetlenül az eredménytartalék javára történő térítéssel biztosítani kell, hogy elfogadható időn belül legalább a jegyzett tőke mértékének megfelelő mértékű saját tőke álljon az MNB rendelkezésére a pénzügyi függetlenség elvének való megfelelés érdekében. Hogy pontosan mit jelent a hosszabb idő és az elfogadható idő, az nem derül ki.

Varga Mihály a módosításokat többek között azzal magyarázza, hogy a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására vonatkozó merev szabály helyett indokolt egy, a gazdaságpolitikai szempontból rugalmasabb szabály felállítása. Az új szabályozás flexibilis megközelítést tesz lehetővé és egyúttal hatékonyabb is azáltal, hogy nem a tőkepótlás konkrét módját, hanem az Európai Központi Bank által meghatározott kívánt állapot elérését tűzi ki célul. A törvénymódosítások következtében egyúttal a Költségvetési Tanács szerepe is jelentősebbé válik a költségvetés kialakítása során. A Költségvetési Tanács a központi költségvetésről szóló törvény tervezete kapcsán véleményt nyilvánít, ennek keretében követné nyomon a Magyar Nemzeti Bank saját tőkéjének megfelelő szintjét, így pedig a feltőkésítési szabályozásnak való megfelelést - derül ki az indokolásból.

A pénzügyminiszter szerint továbbá a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi függetlenségének fenntartása és megfelelő tőkeellátottsága érdekében a Kormánytól független testület, a Költségvetési Tanács véleményezési jogkörével biztosítja, hogy a központi költségvetés eleget tegyen ez irányú uniós kötelezettségeinek. A Költségvetési Tanács véleményezési feladatának kiterjesztése egybecseng azon uniós tendenciával, amely szerint növekszik a tagállami költségvetési tanácsok szerepe a költségvetési tervezés során - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. 

 https://www.atv.hu/belfold/20231005/orbannak-elege-van-matolcsybol-kegyetlenul-lecsapnak-az-mnb-re#google_vignette