Kép forrása: MTI
Visszataszító megnyilvánulás a megszorító Fidesz-kormány tagjától.
Meglepő vallomást tett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen, aminek az apropója az éjszaka kihirdetett, a befektetéseket és megtakarításokat sújtó 13 százalékos sarc volt.
Nem az adóbevételek növelése a cél, kit érdekel, mennyit szedünk be?!
– mondta Nagy a portfolio.hu tudósítása szerint. A miniszter elmondása szerint a kormánydöntés terelőlépés az állampapírok iránti kereslet növekedése érdekében. „A megtakarítási piac stimulációja a kormány célja” – jelentette ki.
Ezt szolgálja az az új intézkedés is, hogy a bankoknak kötelezően tájékoztatniuk kell az ügyfeleket arról, hogy mennyivel jobban járnak a kamatmentes állampapírokkal, mint a 15 százalékos kamatadón túl immáron további 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval sújtott betétekkel.
A banki tájékoztató levélben arról kell tájékoztatniuk a bankoknak az ügyfeleket, hogy mennyit buktak, ha állampír helyett bankbetétben tartották a pénzüket. A tájékoztató levél tartalmát július végéig szabályozni fogják a bankok számára – magyarázta a miniszter, aki 8000 milliárd forintra becsülte a lakossági betét állományát, a bankoknak pedig mindenkit meg kell keresniük ezzel az információval, amivel tulajdonképpen maguk ellen kell kampányolniuk.
13 százalékos sarcot vetett ki a kormány
Szerda este megjelent rendeletében újabb adóval sújtotta a kamatjövedelmeket a kormány. Az új rendelkezés szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a magánszemélyeknek 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján kamatjövedelemnek számító (a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett) összeg után. Ezt a terhet a 15 százalékos kamatadón felül kell megfizetni. (Az értékpapírok eladásából származó árfolyamnyereséget és az osztalékot eddig is terhelte a szocho.)
A július 1-én hatályba lépő szabály nem vonatkozik az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre, a magyar állampapírok hozamára pedig azért nem, mert arra nem kell kamatadót fizetni.
A 13 százalékos szochót nem minden kamatadó köteles jövedelem után kell megfizetni. A fizetési kötelezettség az alábbiak szerint alakul a veszélyhelyzet fennállta alatt:
- a banki betétek, fizetési számlák kamatjövedelme esetében a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra,
- lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára,
- nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapírok (kötvények, befektetési jegyek) kamatjövedelme esetén a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára,
- a magánszemélyt teljes egészében a rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre, ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (például a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges (ilyenkor az szja alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének, a nyereményalapnak az 1,18-szorosa),
- a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés szja-törvény szerinti kamatjövedelemként megszerzett biztosítói teljesítésére,
a rendelet hatálybalépésétől nyújtott tagi kölcsön kamatára.
A szocho kiterjesztésével a költségvetés nem csupán többletbevételhez jut, hanem a befektetőket még jobban a magyar állampapírok vásárlására sarkallja. Ezek hozama már eddig is adómentes volt, és mivel szochót sem kell utánuk fizetni, a hozamelőnyük még nagyobb lesz a többi befektetési lehetőséghez képest.
Erre ráerősít még egy másik új rendelet, amely szerint a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek 2023. október 1. és 2023. december 31. napja között egy alkalommal figyelemfelhívó értesítést kell küldeniük a náluk bankszámla szerződéssel rendelkező magánszemélyek számára – hívta fel a figyelmet a bank360. Az értesítő tartalmát és formáját Rogán Antal általános politikai koordinációért felelős miniszter határozza meg.
https://ellenszel.hu/2023/06/01/a-kormany-az-uj-adorol-kit-erdekel-hogy-mennyit-szedunk-be/
