Ezzel a címmel közölt cikket honlapján a közszolgálati Svájci Rádió és Televízió (SRF).

Az ellenfelei részéről Orbán Viktorral szemben a fő vád, hogy korrupt a miniszterelnök. De az elmúlt években nem Orbán gazdagodott meg gyanús mértékben, hanem a családtagjai– írta a szerző.

Felidézte, hogy Orbán Viktor minden lehetséges alkalommal elmondja, hogy kis falu szülötte, és

„szerénységéről tanúskodik a vagyonbevallása is: egy fél ház Budapesten, egy ház a szülőfalujában”.

Egészen más a kép azonban, ha a miniszterelnök családját nézi az ember.

Oroszi Babett újságíró a tudósítónak fotókat mutatott a hatvanpusztai birtokról, amelyet Orbán apja éppen átépíttet: az idegenek pillantásaitól jól védett helyen hét épületben lesz hatalmas könyvtár, földalatti garázs, mesterséges tó, kápolna és klubház. A birtok becsült értéke 30 millió svájci frank. Ezt Orbán apja úgy engedheti meg magának, hogy a tényfeltáró újságírók kutatásai szerint– a papa kőbányája közbeszerzésekben vesz részt, noha Orbán mindig azt mondja, hogy a családja nem profitál az államból.

A kutatásokról Léderer Sándor (K-Monitor) rendelkezik rálátással. A K-Monitort részben a Google finanszírozza, és a magyarországi korrupcióról szóló jelentéseket gyűjti. Ezek szerint a kormányhoz közelálló cégek Orbán apjának a cégét alvállalkozóként veszik be a közmegrendelésekbe. Orbán apja köveket és betonelemeket szállít az utak és vasutak építéséhez, noha árai gyakran magasabbak a konkurenciáénál.

“Úgy tűnik, a cég közelsége a kormányfőhöz megéri a magasabb árakat, a nagy árrések nagy jövedelmet hoznak” – írta a szerző.

Hozzátette: a Direkt36 portál szerint Orbán apjának a cége az ágazat átlagához képest szokatlanul jól keres. Az sem mondható szokásosnak, hogy a cég a nyereségét szinte teljes egészében kifizeti a részvényeseknek.

Ám a papa vállalkozása csak az egyik csatorna, amelyen át a közpénzek Orbán családjához, vagy legalábbis annak közelébe folynak. Egy másik csatorna a miniszterelnök veje, aki rövid idő alatt kőgazdag lett, nem utolsó sorban közvilágítás messze túlárazott építéséből.

Vagy ott van Mészáros Lőrinc, Orbán gyerekkori barátja, aki alig néhány év alatt az ország leggazdagabb embere lett, ahogyan maga mondta,

„a jóistennek, a szerencsének és Orbán Viktornak köszönhetően”.

Az EU ezekben a folyamatokban korrupciót lát, és ezért meg akarja vonni a támogatásokat is.

Ám Lánczi András szerint – aki tavalyig a legfontosabb magyar közgazdasági egyetem rektora volt – ez „nagy tévedés”.

Amit a Nyugat korrupciónak nevez, az „jól átgondolt gazdaságpolitika”.

Orbán hazafias gazdaságot akar teremteni saját gazdasági elittel.

A szerző szerint felmerül a kérdés, hogy vajon miért kell ennek az elitnek kizárólag olyan vállalkozásokból állni, amelyek közel állnak a miniszterelnökhöz? Lánczi erre kérdéssel válaszolt: „Meg lehet bízni valakiben, aki politikailag ellened fordulhat?” Ezt szerinte egyetlen politikus sem engedheti meg magának: a politikai és a gazdasági hatalomnak egyazon kézben kell lennie. Lánczi András azt is hozzátette: a korábbi kormányok is gondoskodtak a klientúráról.

Léderer Sándor szerint ez igaz, de a korrupció még soha nem volt Magyarországon ennyire a rendszer része, mint ma, és még soha egyetlen kormány sem csatornázott ekkora vagyont a klientúrájába.