Simon Sutour, a francia Szenátus Európa-ügyi bizottságának elnöke megnyitójában a mintegy hatvanfős hallgatóságnak elmondta, hogy a Magyarországgal kapcsolatos európai aggodalmak miatt érzi fontosnak a konstruktív és őszinte párbeszéd folytatását Magyarországgal, mert az ország fokozatos elszigetelődése nagy veszteség lenne Európa számára. A francia politikus ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország eltávolodóban van az európai normáktól. Hörcsik Richárd, a magyar Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke jelezte: ő is a konstruktív párbeszédet tartja a legjobb megoldásnak, valamint emlékeztetett arra, hogy Magyarország mindig készen állt a korrekcióra az európai normákba ütköző jogszabályok esetében.

A válságkezelés kapcsán Járai Zsigmond volt jegybankelnök úgy látta, hogy az unortodox gazdaságpolitika néhány részeredménye már látszik, a kormány által várt eredmények azonban még nem érzékelhetők. Sikernek tartja ugyanakkor, hogy a gazdaság finanszírozható maradt annak ellenére, hogy nem jött létre újabb megállapodás az IMF-fel, valamint a deficitcsökkentés eredményeként megszületett az Európa Bizottság javaslata arról, hogy Magyarország kikerülhet a túlzott deficit eljárás alól.

Járai annak a reményének adott hangot, hogy beindulhat a fenntartható gazdasági növekedés, a pénzpiacok megbarátkoznak az unortodox politika eredményeivel és csökkenthetők lesznek a finanszírozási terhek, az új vezetésű jegybank pedig a korábbiaknál aktívabb lesz a gazdaságösztönző politika támogatásában és visszajönnek a külföldi befektetők is. „Nagy reményeim nincsenek” a növekedéssel kapcsolatban – fogalmazott a volt jegybankelnök. Szerinte a 4-5 százalékos gazdasági növekedés belátható időn belül nem fog visszaállni. Jó eredményként értékelné, ha a recesszió befejeződne, s a gazdaság 1-2 százalékos növekedésre állna be. Úgy látja, hogy a nagy átalakítások befejeződtek a magyar gazdaságban, s bízni lehet abban, hogy nyugodtabb korszak következik, ami stabilizálhatja a gazdasági helyzetet.

Csaba László közgazdász szerint miközben a gazdasági mutatók javulnak, a társadalmi, a növekedési, a foglalkoztatási, az innovációs és a bizalmi válság egymásra halmozódásából kialakult komplexum nem javul, és ez kihat a gazdasági növekedés teljesítményére is. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedése egyértelműen az Európai Uniótól függ, s gazdasági szempontból Magyarországon alapvetően a növekedés területén van válság. Pozitívumként jegyezte meg, hogy 82-ről 77 százalékra csökkent az államadósság. Összességében „félig üres, félig teli pohárként” értékelte a kormány gazdaságpolitikáját, amely talpon maradt ugyan, de „rögtönzések és tűzoltások árán”, aminek következtében alig 14 százalékos a beruházási ráta a kívánatos 20 százalék helyett. Szerinte a növekedési fordulat csak 2015 és 2018 között következhet be, amennyiben további intézkedésekkel segíti a kormány azt, hogy az emberek adófizetői tevékenységből tudjanak a legjobban megélni.

Jacques Maire, a francia külügyminisztérium osztályvezetője, az AXA Magyarország korábbi vezérigazgatója ellentmondásosként és kockázatosként értékelte a „radikális” válságkezelő intézkedéseket és azok társadalmi hatásait. Meglepőnek nevezte, hogy a kormány az államadósság mérséklését nem kiadáscsökkentéssel, hanem új adópolitikával érte el (16 százalékos adókulcs, 27 százalékos forgalmi adó, szektorális adók). Az intézkedések következtében szerinte a magyar piac elvesztette vonzerejét, s a bankok gyakorlatilag nem hiteleznek.

Az integrációs kérdéseket illetően René Roudaut, Franciaország volt budapesti nagykövete úgy vélte, hogy Magyarország a többi uniós tagállam, az európai intézmények és a média „megfigyelése alá került”, miután átlépett egy határvonalat. A magyar kormány intézkedései nem egyértelműen Európa-ellenesek, de bebetonozzák a jelenlegi helyzetet és megakadályozzák a demokráciában természetes politikai váltógazdaságot. Szerinte a három éve tartó folyamatos alkotmányos és unortodox gazdasági változások mindenkit elbizonytalanítottak, s eközben a szélsőjobboldal is megerősödött, amelytől a Fidesz nem tart kellő távolságot. Elismerte, hogy létezik a fájdalmas magyar történelemből fakadóan „magyar sajátosság”, amelynek szimbóluma a trianoni szerződés, de szerinte az nem lehet magyarázat mindenre. Kifogásolta a magyar kormány „siralmas” kommunikációját is, amelynek szerinte az a lényege, hogy „minket senki nem ért meg, ezért azt csinálunk, amit akarunk”. Leszögezte ugyanakkor, hogy Magyarországnak történelme és értékrendszere alapján egyértelműen az Európai Unióban van a helye.

Granasztói György történész, miniszterelnöki tanácsadó, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője a kommunizmus örökségének a mai magyar társadalomra gyakorolt hatásairól tartott előadást, valamint a rendszerváltás vitás hazai értékelésről beszélt. Paul Gradvohl történész, a Varsói Egyetem Magyar Tanszékének vezetője úgy látja, hogy a hivatalos politikai beszédekben a két világháború közötti tankönyvek mitizáló történelemszemlélete köszön vissza, valamint kifogásolta a média ellenőrzésére tett kormányzati lépéseket.

Az új alkotmány kapcsán felmerült kérdésekre Trócsányi László alkotmányjogász, párizsi magyar nagykövet, Patrice Gélard szenátor, alkotmányjogász, valamint Bertrand Matthieu, az Alkotmányjog Francia Egyesületének elnöke és Korhecz Tamás alkotmányjogász adott elsősorban jogi válaszokat.