A Guns N’ Roses alapfelállásának tagjai immár évek – sőt, egyesek évtizedek - óta az absztinencia útját járják, Axl Rose pedig már notórius késéseivel sem provokál botrányt az arénákban. (Remélhetőleg nem lesz ez másként a júliusi budapesti koncerten sem.) Azonban korántsem volt ez mindig így. Idézzünk fel néhány történetet a 80-as évekből, mikor a Gunst a világ legveszélyesebb zenekaraként emlegették.

1986. október 23-án a Guns Alice Cooper előtt lépett a Santa Barbara-i Arlington Színházban, ám Axlt már ekkoriban sem fenyegette az a veszély, hogy egyszer svájci órát neveznek el róla. A csapat végül nélküle lépett színpadra, és jobb híján a teljesen szétcsúszott Izzy Stradlin prezentálta az éneket, ám nem volt sok köszönet benne. Slash tovább rontotta a helyzetet, mikor Alice Cooper-rajongókat invitált a színpadra, hogy ragadják meg a mikrofont. A helyzetet vélhetőleg sokkal inkább a közönség sérelmezte, mégis a zenekar volt az, aki ezt követően szétverte a színház öltözőjét.

Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.

Az első emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója,
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.

Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.