Hogy mi lett belőle, azt tudjuk – meg ismerünk pár mondatot is. Kicsit bővebb megemlékezés következik a nagy port felvert cikkről.

„Magyarország a felszínen demokrácia. de mi van a felszín alatt?” – mint ismeretes,  ezzel a címmel közölte a lap Patrick Kingsley cikkét. A szerző felhívta rá a figyelmet: amikor Orbán Viktor rákényszerítette a CEU-t – egy vezető magyarországi egyetemet –, hogy részben Bécsbe helyezze át tevékenységét,

nem fizikai erővel, vagy annak kilátásba helyezésével tette ezt.

Rabszolgatörvény: sokkal nagyobb a baj, mint gondolnánk

A vas
Mindenkit nagyon érdekel, mióta élnek emberek a földön. Sokan úgy gondolják, hogy ezt a kérdést már eldöntötte a régészet. Sok százezer évről beszélnek, pl. a vértesszőllősi lehet állítólag 450.000 éves. Nehéz elhinni, hogy ennyi százezer év alatt őseink megelégedtek a gyűjtögető életmóddal, aztán egyszer csak elkezdődött a rézkor, és vele együtt egy magasrendű civilizáció.
Persze, hogy megjelentek az izgalmas elméletek, mi hozta létre ezt a minőségi változást. A mitológiák isteni lényekről, úgynevezett kultúrhéroszokról beszélnek, akik váratlanul felbukkantak, és mindent megtanítottak az emberiségnek: állattartást, földművelést, kézművességeket.
A rézkorszakra a bronz-, majd a vaskorszak következett. Mikor? A tudományos világ meglehetősen egységes a réz- és bronzkorszak datálását illetően, viszont azt állítja, hogy az egyes földrajzi területeken a vas más és más időpontban váltotta fel a bronzot. Ettől kezdve azonban nincs egyetértés. Egyesek szerint először a Kis-Ázsiában élő hettiták "találták fel", Kr e 1800 körül, hogyan lehet megolvasztani a vasat. A titkot gondosan őrizték, és meg is gazdagodtak a vas-szerszámok és fegyverek exportjából.

„Bűnös döntések születnek” – Hodász András atya a túlóratörvényről és Isten igéjéről