Harmincnál több olyan kormányhatározatot kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig sikerrel elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a bíróság most nem jogerősen kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább.

Mintegy három tucat, több mint 10 évig a nyilvánosság elől sikerrel elzárt kormánydöntés tartalma derülhet ki hamarosan, miután a Fővárosi Törvényszék március 17-én kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a hvg.hu-nak adott igazat a kormányzattal szemben.

A hvg.hu még tavaly augusztusban indított közérdekűadat-pert, miután a kormányzat nem volt hajlandó kiadni több tucat, eddig nyilvánosságra nem hozott döntését lapunk közérdekű adatigénylésére, holott ezek az úgynevezett „kétezres” kormányhatározatok nem titkosak.

Nem tudni, mi áll ezekben a határozatokban, mert ugyan minősített adatot nem tartalmaznak, így elvileg semmi nem indokolná a rejtegetésüket, mégsem lehet rákérdezni ezekre például a „Mit miért tesz a kormány?” címmel meghirdetett kormányinfókon, mert azt sem tudni, hogy léteznek.

Annyit lehet tudni, hogy hány darabot hoz belőlük a kormány, a darabszámot ugyanis elárulják. A hvg.hu tavaly április végén kérdezett rá legutóbb, így derült ki, hogy a 2010-es kormányváltás óta addig összesen 1836 ilyen, a nyilvánosság elől rejtett, „kétezres” döntést hozott a kormány.

Az elmúlt 13 év tapasztalata, hogy fontos kormányzati döntések sokszor csak teljesen véletlenül derülnek ki, még akkor is, ha amúgy nem titkosak. Fontos különbséget tenni ugyanis a nyilvános és a titkosított (hivatalosan: minősített) kormányhatározat között, ebben a négyjegyű sorszámuk segít:

1. vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket,
2. vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik,
3. vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő, hanem az érintettek részére közvetlenül megküldött döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezért kétezresek.

A hvg.hu az utolsó kategóriába tartozó, kétezres határozatokra volt kíváncsi, közadatigényléssel próbálta is ezeket korábban kikérni. Ám a kormányzat előhúzta gyakori gumihivatkozását: ezek a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.

Lapunk tavaly tavasszal a szokásos darabszám-statisztika mellett ezért kikérte a konkrét határozatokat, amelyeknél letelt ez a bizonyos 10 év. Vagyis 2010-ből 14 db, 2011-ből 19 db döntést, a 2012-es 10 db-ból pedig azokat, amelyek az április végi adatigénylés időpontjáig születtek.

A kormányzat 90 napos időhúzás után a kért konkrét határozatok kiadását ismét megtagadta, hiába járt le ezeknél a korábban általuk hivatkozott 10 éves időkorlát. Az elutasítás indoka ezúttal az volt, hogy „új, minőségileg más adatot” kellene előállítaniuk, erre pedig a törvény szerint nem kötelesek.

Ez a kifogás eléggé átlátszó, hiszen a 2010-es és a 2011-es évből például semmilyen új adatot nem kellene létrehozni, csak az adott évben született összes határozatot egy az egyben át kellene adni, a 2012-es 10 db közül pedig kézzel leválogatni néhányat a dátum alapján. Ez talán 10 perces munka.

Alighanem az adatok kiadását megtagadó Miniszterelnöki Kormányiroda sem érezte elég erősnek ezt a kifogást, mert a bírósági eljárásban már teljesen mást adott elő érdemi védekezésként. Egy 2006-os alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, miszerint a kormány ülései nem nyilvánosak.

Ebből pedig a bíróságon előadott kormányzati érvelés szerint az is következik, hogy a nem nyilvános kormányülésen hozott olyan kormányhatározat sem nyilvános – így nem is adható ki közérdekű adatként – amelynek a Magyar Közlönyben való közzétételét kifejezetten nem írja elő jogszabály.

Ám ezt a hivatkozást nem fogadta el a perben a bíróság, így a nem jogerős ítélet szerint – ez ellen lehet még persze fellebbezni az Ítélőtáblához – a kormányzati szervnek ki kell adnia a kért határozatokat. A március 17-i ítélethirdetés szóbeli indokolásában dr. Sarkadi Anikó bíró jelezte:

• A bíróságnak egy ilyen, közérdekűadat-perben csak azt kell vizsgálni, hogy az Alaptörvény, valamint a közérdekű adatokról is szóló Infotörvény szerint van-e jogszabályi akadálya a kért adatok kiadásának, és ezek alapján nincs ilyen akadály.
• Az Infotörvény amúgy sem ismer olyan fogalmat, hogy „nem nyilvános adat”, és bár tételesen leírja, hogy milyen esetekben tagadható meg a közérdekű adat kiadása, a bíróság szerint ez alapján „nem állnak fenn a kiadás korlátozhatóságának feltételei”.
• Az alperes kormányzat által hivatkozott alkotmánybírósági döntést a törvényszék nem veheti figyelembe, mert az nem jogszabály, amúgy pedig a konkrét ügyre nem is lenne vonatkoztatható, mert csak a kormányülések nyilvánosságáról szól.

A hvg.hu által most nem jogerősen megnyert per azt jelenti, legalább néhány döntésről kiderülhet, mit tartalmaz. Ám az Orbán-kormány folytathatja a döntései nyilvánosság elől elzárását, és továbbra is igaz lesz, hogy alapvetően a véletlenen, kiszivárogtatásokon múlik, hogy mi és mikor derül ki.

Néhány korábbi, a kormány akarata ellenére nyilvánosságra került kétezres döntés:

• A 2117/1994-es kormányhatározat rendelt el az 1995-ös évre „bértömegnövelési stopot” a MÁV Rt-nél, továbbá kilátásba helyezte több ezer kilométer vasútvonal bezárását.
• 2016-ban véletlenül szivárgott ki, hogy egy kétezres, nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg csaknem ötmilliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
• Egy EU-s közbeszerzési iratból derült ki, hogy a 2018/2016-os határozat alapján bízták meg Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárdos PR-munkával.
• Kétezres határozat teremtette meg a „költségvetéstechnikai” feltételeit 2016-ban annak, hogy 38 milliárd forintot kapjon a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.
• Ilyen határozat szerepelt indoklásként azoknak a felmondólevelében is, akiket 2019-ben az állami leépítési hullámban küldtek el a közigazgatásból, innen értesültek a létezéséről.
• Egy kétezres kormányhatározat rendelkezett 2020 elején a Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetéséről. Ez is onnan derült ki, hogy a dolgozókkal közölték.
• Tavaly ősszel a 2257/2022-es határozat alapján rendeltek el egy hónapra „a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartása” érdekében kifizetési stopot a kormányzati szervek zöménél.

A legutóbbi ismert kétezres döntés, a tavaly szeptember végi „kifizetési stopos” sorszáma, a 2257 arra utal, hogy az év első 9 hónapjában 257 ilyen határozatot hozott az Orbán-kormány. Ezzel a 2010-es kormányváltás óta 2022 év végére összesen 2000 fölé nőhetett az ilyen határozatok száma:

A kétezreseknél is izgalmasabbak a már említett minősített, háromezres kormánydöntések. Ezeknél a titkolózásnak legalább van jogos alapja, észszerű indoka, mivel hadititok vagy nemzetbiztonságot érintő információ lehet bennük. Ezeket akár 90 évre is titkosíthatják. Itt írtunk róluk legutóbb:

https://hvg.hu/itthon/20230320_Birosag_per_titok_adatnyilvanossag_kozerdeku_kormany_titkolozas_itelet