Dr. Svéd Tamás, dr. Kincses Gyula és dr. Álmos Péter Zoltán a Magyar Orvosi Kamara országos elnökségének sajtótájékoztatóján 2023.02.27-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex 

Kedd délután, sürgősségi eljárásban el is fogadta a parlament fideszes többsége azt a hétfőn benyújtott indítványt, ami jelentősen csorbítja a Magyar Orvosi Kamara befolyását, elsősorban azzal, hogy eltörli a kötelező kamarai tagságot az orvosok között. Ez azt jelenti, hogy míg eddig csak azok dolgozhattak akár háziorvosként, akár kórházi orvosként Magyarországon, akik beléptek a kamarába is, ezután ez nem lesz elengedhetetlen, ráadásul a Magyar Orvosi Kamara (MOK) jelenlegi tagjainak is nyilatkozniuk kell arról, hogy tagok akarnak maradni. Ha ezt 30 napon belül nem teszik meg, automatikusan megszűnik a tagságuk.

A továbbképzések minősítésében és véleményezésében a jövőben az egészségügyért és a felsőoktatásért felelős miniszter által kijelölt szerv jár el, a MOK pedig csak a tagjai felett formálhat véleményt a vezetői kinevezésekről. Az etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezik át, ahogy az új etikai kódexet is ez a szervezet alkotja meg, és az egészségügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A kamarának a jövőben csak véleményezési joga lesz az etikai kódex felett. A kötelező kamarai tagságot utoljára a Gyurcsány-kormány idején szüntették meg, akkor épp a Fidesz követelte a visszaállítását, amit 2010-ben meg is tett.

A MOK eddig éppen a kötelező tagság miatt volt Magyarország egyik legerősebb szakmai érdekképviseleti szervezete, hiszen minden orvos a tagja volt, voltak helyi és megyei testületei, az országos küldöttgyűlés pedig az egész magyar orvostársadalmat érintő ügyeket vitatta meg, és hozott ezekben döntéseket.

Ezt a befolyást felhasználva az utóbbi években a kamara többször is engedményekre tudta kényszeríteni a kormányt – ők harcolták ki például a hálapénz megszüntetéséért cserébe a jelentős orvosbéremelést is – emellett olyan ügyekben is tárgyalóasztalhoz ültették a döntéshozókat, amikben azok nem igazán akartak volna vitázni. Márpedig ha valami kiderült az utóbbi 13 évben erről a kormányról, az pont az, hogy nem szeretik, ha rajtuk kívül bárki másnak érdemi befolyása van egy döntésre.

Az ügyeleti rendszer átalakítása

A MOK és a kormány mostani csörtéje a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakításával kezdődött. A kormány javaslata szerint megyénként megindult az átállás az új rendszerre, amiben a korábbinál jóval kevesebb ügyeleti ponton, de jobban szervezve adnának ügyeletet, és az egészet az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) irányítaná. Ehhez a háziorvosoknak szerződést kellene kötnie az OMSZ-szel. Ugyan az új rendszerrel kapcsolatban több kifogás is felmerült, azt a szakma is elismerte, hogy a kevesebb ügyeleti ponton az eddig általában megszokott díjaknál jóval többet, óránként bruttó 9-11 ezer forintot is fizetnének az orvosoknak.

Ezekről a kérdésekről tavaly tárgyaltak is, december 22-én például a magyar közéletben szokatlan módon Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára élő Facebook-videóban egyeztetett a kamara vezetésével.

Mindezek után elsőre igencsak meglepő volt, hogy a kamara február 4-i döntésében arra kérte tagjait, hogy a kórházakban dolgozó orvosok helyezzék letétbe az önként vállalt túlmunka felmondását, a háziorvosok pedig ne írják alá ügyeleti szerződéseiket az OMSZ-szel addig, amíg a kormány nem kezd velük valódi párbeszédet az egészségügy hosszú távú átalakításáról. Azt ők is elismerik, hogy most nem a pénzzel van bajuk, sőt akár az új ügyeleti rendszert is el tudnánk fogadni. A gond az, hogy a kormány nem partnerként tekint rájuk, nem vonja be őket az egészségügy átalakításába, a minisztérium csak eldönt valamit, az orvosoktól pedig azt várja, hogy vakon végrehajtsák a parancsot.

Az egészségügyi államtitkár méltatlannak, valamint a betegek és a kormány elleni támadásnak nevezte a MOK döntését, és elkezdett arról beszélni, hogy bizonyos orvosok az államtitkároknál is többet keresnek. Aztán a kormány is megijedhetett a MOK erejétől – ami az egy-egy szakma munkavállalóinak 10-20 százalékát tagjaik között tudó szakszervezetekkel szemben adott esetben a teljes orvostársadalmat meg tudja mozdítani. Pintér Sándor ezért tárgyalni hívta a kamara vezetését, és azt kérte, mondják meg, szerintük mennyi pénzbe kerülnének az általuk javasolt változtatások.

Akárhogy is, a MOK tiltakozó akciója hatékonynak bizonyult. Győr környékén a felszólításuknak eleget téve például senki nem írta alá az ügyeleti szerződését. Közben egyre jobban szorított a határidő, hogy februárban át tudjanak állni az új rendszerre. A mentőszolgálat azzal igyekezett menteni a helyzetet, hogy a háziorvosok helyett rezidenseket, szakorvosokat vagy képzett mentőtiszteket kapcsoltak be az ügyeletbe.

Szombaton aztán akcióba lendült a kormány. Először Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vádolta meg a MOK-ot, hogy etikai eljárással fenyegetik azokat az orvosokat, akik alá akarják írni az ügyeleti szerződésüket, és felszólította a kamara elnökét, hogy kérjen bocsánatot.

A kamara vezetése válaszában jelezte, hogy minden orvos önkéntesen vesz részt a tiltakozó akcióban, és egyetlen háziorvos ellen sem indítottak és nem is indítanak eljárást azért, mert aláírja az ügyeleti szerződését. Emellett támogatják az új ügyeleti rendszer bevezetésének elvi alapjait és egy fejlett, betegközpontú, biztonságos egészségügy építésében érdekeltek, etikai panaszt pedig egyetlen megyei kollegiális vezető háziorvossal szemben tett a MOK vezetése, de nem azért, mert alá akarta írni az ügyeleti szerződését, hanem mert éppen ő volt az, aki „fenyegetéssel, súlyos értékítélettel, félrevezető információkkal igyekezett rávenni háziorvos kollégákat a szerződések aláírására”.

A MOK vezetése hétfőn sajtótájékoztatón közölte, a kormány hazugságok alapján indított ellenük durva támadást, ezért hitelrontásért feljelentik a Belügyminisztériumot, tagjaikat pedig arra kérték, hogy a fideszes törvénymódosítás ellenére se adják fel kamarai tagságukat.

Legutóbb Gyurcsány

A kormány tehát arra számít, hogy a kötelező tagság eltörlésével elég orvos fogja otthagyni a kamarát ahhoz, hogy a MOK befolyása gyengüljön, és a kamarán kívüli orvosok majd szívesebben írják alá az ügyeleti szerződéseiket. Kétségtelen, hogy ha tényleg tömegével vannak orvosok ma Magyarországon, akik csak a kötelező kamarai tagság miatt félnek szembemenni a MOK-kal, és annak eltörlésével szívesen aláírják majd az ügyeleti szerződéseiket, akkor ezzel kiüresedik a kamara tiltakozó akciója. Hogy hány ilyen orvos lesz, az viszont csak a következő hónapban derül ki.

Annyi biztos, hogy az utóbbi 15 évben a Fidesz és szavazóbázisa inkább a MOK jogainak szélesítése mellett állt ki, hiszen éppen a Fidesz ellenezte leginkább, amikor a Gyurcsány-kormány a 2007-ben hatályba lépő új kamarai törvénnyel megszüntette a kötelező kamarai tagságot, azaz

hajszálpontosan azt csinálta, amit most a Fidesz.

Igaz, némi különbség azért van Gyurcsányék és a Fidesz mostani javaslata között. Gyurcsányéké például több mint 5 hét alatt ment át a parlamenten érdemi vitákkal és elfogadott módosítókkal, a Fideszé két nap alatt, érdemi viták és elfogadott érdemi módosítók nélkül.

A fideszesek akkor felszólalásaikban egytől egyig a kamarák mellett álltak ki, Heintz Tamás orvos-képviselő például ezt mondta:

„A szakmai kamarák leépítésével tehát nem elsősorban az orvosok, gyógyszerészek jogait csorbítjuk, hanem a betegek valódi érdekképviseletét,

mert megismétlem, orvos és beteg között elsősorban a szolgálat valósul meg az ellátás során, melyet a nagy többség hivatástudattal végez. Az orvosoktól éppen akkor kell majd védeni a beteget, ha szolgáltat, és szolgáltatás valósul meg. De ha ez lenne a cél, nem kellene elbánni a kamarákkal.”

A KDNP-s Lanczendorfer Erzsébet szintén fején találta a szöget:

„A hivatásrendi köztestületek mindig bátran emelték fel szavukat az egészségügyi kormányzat rombolása ellen, ez nem volt ritka. És nem is merünk rágondolni: csak nem ezért kell bűnhődniük?”

A fideszes Spiák Ibolya szerint pedig:

„A kötelező tagság eltörlése nem más, mint nyílt politikai támadás, bosszú azok ellen a hivatásrendi köztestületek ellen, amelyek okos és helytálló szakmai érvekkel fel merték emelni szavukat az egészségügyi kormányzat rombolása ellen – mert rombolás ez a javából. Ez a törvénymódosítás-tervezet pontosan beleillik azon szándékok sorába, mellyel a 2006 tavaszán ismételten hatalomra jutott szabad demokrata mentalitás a betegek érdekeinek álcája mögé bújva szűk érdekeknek szolgáltatja ki a magyar egészségügyet.”

Nem véletlen, hogy rengeteg orvos lépett be akkoriban a Fideszbe, a fenti három felszólaló is orvos végzettségű szakember volt. A párt meg is hálálta a támogatásukat, 2010-ben hatalomra kerülve az Orbán-kormány állította vissza a kötelező kamarai tagságot 2011-ben. Ez az, amit most, 12 évvel később ők maguk vesznek el.

A kamara vezetése idén február 27-én Gulyás Gergelynek küldött levelében ezt írta:

„Az orvosok köztestületét üldözték korábban a kommunisták, legutóbb pedig a Gyurcsány-kormány”.

https://telex.hu/belfold/2023/02/28/magyar-orvosi-kamara-kotelezo-kamarai-tagsag-fidesz