He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

február 2023
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28

Szokatlan dolgot csinált Orbán: szembesítette a valósággal a népet

2022.11.29. 21:55 guma70

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Széchenyi Kártya Program fennállásának 20 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a budavári Főőrség épületében 2022. november 29-én – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI 

Orbán Viktor kedd délelőtti beszédében, úgy tűnik, végre szembenézett a valósággal, és elkezdte felkészíteni a választóit is azzal: ebből a gödörből bizony nem fogunk kijönni anélkül, hogy ne éljünk egy kicsit rosszabbul. Arról persze nem beszélt, hogy jelentős részben pont azért kerültünk ennyire mélyre, mert azt utóbbi években túlnyújtózkodtunk a takarónkon.

Orbán Viktor miniszterelnök szokatlan dolgot tett november 29-én délelőtt: szembesítette a valósággal a népet. Ugyan a KAVOSZ „20 éves a Széchenyi Kártya Program” című rendezvényen tartott beszédében volt pár optimista mondata is (szerinte például jövőre ki lehet maradni a recesszióból, 2023 decemberére pedig egy számjegyű lehet az infláció), de azért alapvetően inkább a borús valóságot ismertette:

  • olyan energiaválságba kerültünk, amiben a korábbi modellek nem használhatóak;
  • saját mentőcsónakot kell építeni a magyar gazdaság számára, ami egyszerre védi meg a lakosságot az elszálló energiaáraktól, és képes fenntartani a magyar cégek működését;
  • az energia, az infláció és a kamatok a magyarokat is sújtani fogják;
  • elő kell teremteni valahonnan 10 milliárd eurót, azaz nagyjából 4000 milliárd forintot a költségvetésben;
  • nem lehet csökkenteni a tb- vagy más járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni.

De ha éppen a magyar út az egyik ok?

Mindezek a mondatok, amelyekről a Portfolio.hu tudósított, reális helyzetértékelést mutatnak a kormányfő részéről, de a meglepő őszinteségen túl egy nagyon fontos elem is kimaradt. A Fidesz módszeresen elfeledkezik arról, hogy a más országokhoz képest súlyosabb gazdasági tünetek (nagyobb infláció, magasabb kamatok, hiányjelenségek, erősebben zuhanó devizaárfolyam) alapvető oka, hogy

hosszú éveken át túlnyújtóztunk a takarónkon.

Erősen növekedett a magyar gazdaság, és ezt a növekedést a nagyon alacsony kamatok, a rengeteg uniós forrás, az ennek nyomán államilag támogatott hitelek csak fújták és fújták fölfele. Most pedig már látszik – bármennyire is nehéz ezzel szembesíteni a lakosságot, de

a kilábalást valójában csak az hozhatja el, ha most rosszabbul fogunk élni.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy van fájdalommentes megoldás; annyira elszabadult az infláció, hogy ezt csak az foghatja meg, ha lesz keresleti oldali alkalmazkodás, vagyis, ha a lakosság a csökkenő reáljövedelme miatt kevesebbet fogyaszt, és ha végre belátjuk, hogy szembe jött a valóság.

Sokkal kevésbé lesz fájdalmas a gyógyulás, avagy gyógyítás, ha mindezt beismerjük. Igen, amikor például a jegybank 18 százalékra emeli az egynapos kamatot, akkor kőbunkóval esik neki a problémának, és igen, ez visszafogja a hiteldinamikát, a növekedést – de most akkor is ilyen megoldások kellenek. Ha pedig eközben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Matolcsy György jegybankelnök éppen egymásnak is mennek, az nem tesz jót a kiszámíthatóságnak és a bizalomnak.

Összefogással, hagyományosan

Most egyszerűen már nincs tere az ellentmondó, avagy az inkonzisztens lépéseknek; egyetértést kellene mutatni a nemzetközi piacok felé – vélik az elemzők. Az már örömteli, hogy a várható, lanyha növekedés és a magas infláció végre megváltoztatta a hazai jegybank viselkedését, és az MNB elkezdett keményen dolgozni az infláció ellen. Csak nagyon fontos lenne ehhez az is, hogy a kormány, amelynek választási, szavazatgyűjtési céljai is vannak, végre ismerje be, hogy reálgazdasági áldozatok nélkül lehetetlen fellépni az infláció ellen. Ebben lehet előrelépés a kormányfő keddi reálisabb,

de még mindig nem eléggé reális helyzetképe.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint sem engedhet a jegybank. „Összességében javult a globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt időszakban, de a külső veszélyek (háború, európai energiaválság, a globális befektetői hangulat alakulása, a nagy jegybankok kamatemelési ciklusa) és a belső kockázatok (magas folyó fizetési mérleghiány, az EU pénzekkel kapcsolatos polémiák) továbbra sem kerülhettek ki az MNB gondolkodásából.”

Tényleg iszonyú nehéz év jön

2023-ban a globális növekedés érdemben lassulni fog, de talán világszintű recesszióra nem kell számítani – mondja Trippon Mariann. A 1,5-2 százalékos növekedés globálisan fennmaradhat, de csak úgy, hogy az EU-ban recesszió lesz, az Egyesült Államokban talán nem, és billeg Kína is, ahol rövid távon a zéró-Covid politika fogja vissza az aktivitást, középtávon pedig a strukturális problémák okoznak gondot. Ott van még a kockázati tényezők közt a háború, általában a geopolitikai kockázatok (Kína–USA viszonya) és az energiahelyzet.

Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

A kérdés ezek után, hogy amennyiben csak egy kisebb, néhány negyedéves visszaesés lesz, akkor az visszatolhatja-e az inflációt a kívánatos szintre. Abban minden forrásunk egyetért, hogy Magyarország szempontjából egy nagyon, de nagyon nehéz félév jön, már csak a kedvezőtlen külső környezet miatt is. 2022 GDP-számaiban ez még nem látható, hiszen az első félév brutálisan erős volt, a harmadik negyedév pedig már elhozta a lassulást, de 2022 egésze 4,5-5 százalékos bővülést is hozhat – véli Trippon Mariann, hozzátéve: jövőre stagnálás várható, amikor

a háztartások fogyasztása már visszaeshet, a kormányzati beruházások is apadhatnak, egyedül a munkaerőpiac marad még feszes, vagyis a munkanélküliség még mindig nem fog elszabadulni.

Mindezekkel szemben a szakemberek véleménye arról eléggé megoszlik, hogy eközben az infláció elindulhat-e lefelé. Ha hihetünk az elemzőknek, az infláció jövőre valóban elérheti az orbáni álmot, vagyis 2023 végére talán valamiképp lehet egy számjegyű, ám még jövőre is akár 16-17 százalékos éves átlagos inflációval számolhatunk, vagyis

a jövő évi átlagos infláció még magasabb is lehet, mint az idei.

Amikor aztán már a bérek nem tudnak lépést tartani az inflációval, azaz a reálkeresetek csökkennek, ráadásul az állam sem költ, a vállalati szektorban pedig a költségoldali sokkok és a drágább finanszírozás miatt lesz visszaesés (Hegedüs Éva, a Gránit Bank vezetőjének a gondolatát ellopva, 13-15 százalékos kamat mellett csak az kér hitelt, akinek felelősen nem szabad hitelt adni) – szóval ha ez mind összeáll, akkor elindulhat lefelé a pénzromlás.

Ám így a magyar gazdaság stagnálást, legfeljebb csak egészen minimális növekedést produkálhat 2023-ban.

És még ezt is legfeljebb csak akkor, ha jövőre újra érkeznek uniós források Magyarországra. Az ma már nem kérdés, hogy lesz forrásvesztés, ahogy az sem, hogy innentől tartósan lesz göröngyös a finanszírozás, az EU intézményrendszere minden lépést, mindenféle mérföldkövet ellenőrizni fog, ráadásul úgy, hogy nem egyszeri eredményeket fog kérni, hanem folyamatos monitoring alá helyez mindent, ami magyar.

De milyen az a saját mentőcsónak?

Orbán Viktor beszédében egyetlen igazán riasztó elem szerepelt, a saját modell, avagy az úgynevezett „saját mentőcsónak”. A magyar helyzetért ugyanis – ahogy fentebb kiderült – igen nagy mértékben maga Magyarország felelős. 

Lehet háborús inflációról vagy szankciós energiaválságról beszélni, talán a szavazóknak lehet azt is mondani, hogy Brüsszel miatt rossz minden, de

a brutális magyar infláció fő motorjai, a korábbi high-pressure economy, vagyis a nagy élénkítés, a választás előtti osztogatás, a külföld negatív értékítélete (vagyis a környező országoknál sokkal durvább devizagyengülés), és megkérdőjelezhetetlenül az ársapkák.

Arról már többször írtunk, hogy a magyar élelmiszer-infláció azért is ennyire magas, mert amikor a láncok befagyasztott árakkal találkoznak, akkor ezer és ezer más termék között porlasztják el a veszteségeiket – vagyis mindenhol máshol árat emelnek. Az üzemanyag-forgalmazóknak erre nincs lehetősége, és hogy az intézkedés mégis mennyire kártékony, azt mi sem mutatja jobban, mint az országos üzemanyag-hiányjelenség.

Az infláció decemberben meghaladhatja a 23 százalékot. 2023 első felében végig 20 százalék feletti infláció körvonalazódik, és csak a harmadik negyedévtől indulhat el egy erőteljesebb lassulás, egy számjegyű tartományba pedig csak egy év múlva kerülhet újra a pénzromlási ütem

– véli a CIB idevágó elemzése is. Nyeste Orsolya emlékeztet arra is, hogy a jegybank szerint árstabilitás nélkül tartós növekedés sincs, így ezt a kérdéskört mindenképpen kiemelten kell figyelnie az MNB-nek, de azért a globális deflációs tendenciák és a belső kereslet csökkenése is a fordulat irányába mutat, ami azonban lassú és elhúzódó folyamat lesz a jegybank szerint.

A forint lehet a nyertes

Ha Orbán tényleg felismerte, hogy baj van, és végre hajlandó nehézségekről, megszorításokról, életszínvonal-romlásról beszélni (egyelőre azért nem ezt mondta – a szerk.), akkor sikeresek lehetnek az olyan kőkemény lépések, mint az MNB 500 bázispontos kamatemelése, ami már sikeresen stabilizálta a forint árfolyamát.

Ám a forint így is masszívan alulteljesített, és ne is legyenek illúzióink, ha például az Európai Uniótól nem kapjuk meg a forrásokat, megint be fog gyorsulni a zuhanás. Ám, ha a jogállamisági eljárás körüli bizonytalanságok megszűnnek, és mintegy fél év múlva az inflációs kilátások végre javulnak (erre minden esély megvan, mert a bázis is magasabb lesz), így pedig a külkereskedelmi egyenlegünk is stabilizálódik, az tényleg segíthet.

De azt biztosan meg kell érteni, hogy a kormánynak saját magától is meg kell védenie a magyar gazdaságot, a piac ugyanis megváltozott, és egyáltalán nem tolerálja már az unortodoxiát, a fiskális és a monetáris cikkcakkokat. Ha az infláció ellen megyünk, akkor menni kell.

Minden felsorolt veszély ellenére, ha a kormány piacszerűbben viselkedik, akkor a magyar forint 2023-ban a jobban teljesítő devizák között lehet, és kitáncolhat abból a szomorú klubból, ahová a török lírával és a kolumbiai pesóval együtt került.

https://telex.hu/gazdasag/2022/11/29/sokkolo-orban-beszed-az-elemzes-pontos-de-ne-olajjal-oltsuk-el-a-tuzet

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr317990926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása