He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

„Nem értettük, mivel vádol a magyar kormány, aztán megláttuk a Magyar Közlönyt”

2022.11.15. 07:01 guma70

Az elmúlt két hónapban a magyar kormány kommunikációja a jogállamisági mechanizmus kapcsán egy szinusz-görbét írt le: október elején a kabinet több tagja is üdvözölte, hogy az Európai Bizottság csak ideiglenes felfüggesztést javasolt a magyar uniós forrásoknál. Aztán október végére Orbán Viktor is arról beszélt, hogy Brüsszel új követelésekkel áll majd elő. Bizottsági forrásaink szerint először meglepődtek az újabb támadásokon, aztán az új magyar törvények gyorsan világossá tették, miből is lehetnek konfliktusok.

Egy hagyományosan unalmas hétvégi nap közben érkezett az értesítés egy brüsszeli diplomata telefonjára Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i beszédének összefoglalójáról az egyik magyar hírportál alkalmazásáról. A kormányfő ebben azt mondta, hogy

ne törődjünk azokkal, akik hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra.

A budapesti kormánnyal folytatott jogállamisági eljárás tárgyalásainak elemzésében, valamint a folyamatot ismerő szakértő bár megszokta, hogy a magyar vezetés gyakran használja bűnbaknak Brüsszelt – amely nem pusztán az Európai Bizottságot, de jellemzően az egész EU-s intézmény általános alanyát jelenti –, attól még meglepődött, hogy a szovjetekkel együtt keretezte a kormányfő az unió egészét.

Amennyire tapasztalta, a tárgyalásokon a Navracsics Tibor területfejlesztési, de lényegében EU-ügyekért felelős miniszter vezette delegáció konstruktív volt a problémák megoldásában. Varga Judit igazságügyi miniszter csapatára ugyan többen panaszkodtak, de „asztalcsapkodás” ott sem volt. Ezt nem is érezték meglepőnek,

3000 milliárd forintnyi támogatás sorsa forgott kockán a kohéziós forrásoknál

de még további több ezermilliárdnyi forrás kifizetése is veszélybe kerülhetett magyar részről. Állítása szerint ebben a viszonylag kulturált szakmai vitán alapuló helyzetben kifejezetten életidegen volt ezeket a sorokat olvasni.

A meglepődöttségét hamar elvitték a szokásos vasárnapi teendői, aztán hétfőn már egy másik uniós kollégája küldött neki egy linket, ami mellé csak három kérdőjelet írt az sms-be. A hivatkozást megnyitva Orbán Viktor Budapester Zeitungnak adott interjújának összefoglalója szerepelt, amelyben a jogállamisági eljárásra reagálva azt mondta: „a kormány teljesíti, amit Brüsszel követelt, de arra számít, hogy újabb és újabb kérések fogalmazódnak majd meg az Európai Bizottság részéről.”

A kormány több mint egy tucat törvény módosítását vállalta

A diplomata megszokta, hogy a brüsszeli sajtófigyelésekbe gyakran már be sem kerülnek az Orbán-kormány EU-t kritizáló nyilatkozatai.

Az általános ellenség szerepet már több éve legyintéssel nyugtázzák az uniós intézményrendszerek veteránjai, nem csak a magyar kormány miatt, de a brexit időszak előtti brit sajtócikkek miatt is, sőt, akadnak populista kormányok és pártok Franciaországtól egészen az unió távoli sarkaiig, amelyek használják a patás ördög címkét.

A magyar vezetés ráadásul annyira gyakran élt ezzel a panellel a kommunikációjában, hogy sokszor olyan kérdésekben is támadta Brüsszelt, amelyeknél a tárgytól teljesen eltérő témákat kevertek bele a valódi vitáról szóló nyilatkozatokba.

„Maga a jogállamisági eljárás kidolgozásáról szóló egyeztetéseken, csúcstalálkozókon Orbán Viktor harcosan, vétókkal fenyegetve követelte, hogy a forrásokat ne lehessen elvonni a migrációval kapcsolatos törvények miatt. Mindez egyetlen percig nem volt téma. Merkel bólintott rá, hogy akkor ezt deklaráltan beleveszik a tervezett szabályrendszerbe” – idézte fel a 2020-as tárgyalásokat a szakértő a Napi.hu-nak, majd hozzátette, hogy az LMBTQ-törvényekről is több tucatszor mondták el, hogy nem lesz alapja a jogállamisági mechanizmusnak, erre a budapesti kormány még népszavazást is tartott a kérdésről, mintha ez valóban szempont lenne.

Tehát részben rutinos legyintéssel reagált, részben értetlenül állt a kommunikációs fordulat előtt több kollégájával, valamint más tanácsadókkal, elemzőkkel együtt. Azt látták, hogy Szijjártó Péter, Navracsics Tibor és más miniszterek is sikerről beszéltek a felfüggesztett uniós forrásokról szóló bizottsági tárgyalások kapcsán. Fogadkoztak is, hogy mindenben partnerek lesznek, eleget tesznek a kéréseknek.

„Nem értettük, hogy mivel vádolja az Európai Bizottságot a kormány, mert a tárgyalási álláspontok hónapok óta ismertek voltak, párbeszéd folyt róluk, aztán a magyar kormány be is terjesztett több tucatnyi jogszabály-módosítást. Aztán megnyitottuk a Magyar Közlönyt és minden világos lett” – írta le a helyzetet a diplomata.

Más források is megerősítették lapunknak, hogy több olyan jogszabály, vagy törvény- és rendeletmódosítás jelent meg, ami olyan volt, mintha 180 fokos fordulat történt volna. Nem feltétlenül arról van szó, hogy a jogállamisági kérdésekben rúgták fel a szabályokat, hanem főként az volt meglepő, hogy miután az uniós támogatások körüli viták egyik központi eleme a törvények rapid bevezetésének brüsszeli kritikája volt, több fontos döntést is úgy vezettek be, hogy az iparági szereplőknek fogalmuk sem volt, miről is van szó.

Példaként a diplomaták a vállalkozásokra is kiterjesztett kamatstopot említették, amelyről a Magyar Bankszövetség még csak pletykák szintjén sem értesült. De ugyanilyen volt a lakossági napelemes rendszerek hálózati csatlakozási stopjának bejelentése, ahogy a szélesebb társadalmat is érintő, a szociális ellátások kérdését a magánszemélyekre, azok családtagjaira hárító törvénymódosítás. is

„Az olyan tisztán értelmetlen, de politikai kommunikációba beleférő kijelentések után, hogy a pedagógusok béremelésére uniós támogatásokat akarnak használni, ezek egész ijesztően átgondolatlan jogszabályok” – értékelte az egyik brüsszeli szakértő. Míg másik két forrásunk azt mondta, hogy mind a bankokra terhelt újabb kamatstop, vagy a napelemes jogszabály érthető is a maga keretrendszerében, de mind az iparági szereplők, mind a lakosság „semmilyen felkészülési idővel, teljesen vakon ugrik bele a jövőbe” ezek bejelentésével.

A helyzetet azért is tartják problémásnak, mert bármilyen kormányzati döntésnél el lehet mondani, hogy „a piaci trükközések megelőzése miatt hirtelen intézkedésekre volt szükség”, de az Orbán-kabinet vállalta, hogy széleskörű társadalmi egyeztetéseket folytat le. Egyes témáknál pedig ez indokolt is lenne, most mégis kimaradt.

Mást törvények esetében kifejezett jogi aggályokról nem akartak sem megerősítő, sem cáfoló nyilatkozatot adni, általános értékelésbe sem bocsátkoztak forrásaink.

„Csütörtök este sikerült még egyszer elhűlni”

A legfurcsábbnak azt nevezték, hogy miután a kormány több korrupcióellenes kérdésben engedett az Európai Bizottságnak, így az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) lényegében nyomozati jogkört kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevonásával, létrejött az új vesztegetéseket és sikkasztásokat vizsgáló Integritás Hatóság, valamint a közbeszerzési rendszerben is szépen elkezdték kiszorítani az EU-ban „mi kutyánk kölyke” szerződésekként emlegetett meghívásos, vagy kiírás nélküli eljárásokat. 

„Szerda este jött az újabb sms, hogy olyan szereplők kerültek az Integritás Hatósághoz, akik számtalan különösnek nevezhető kormányzati, közigazgatási ügyletben szerepeltek. De még a magyar közéletet nem követő emberként is voltak kérdőjeles nevek a listán” – fogalmazott egyik forrásunk. Ő elsőként azt a Dabóczi Kálmánt említette, akiről már azonnal megírta a magyar sajtó, hogy Tarlós István korábbi főpolgármester eltávolította a Budapesti Közlekedési Központ éléről az e-jegyrendszer teljes kudarca miatt. Tarlós azt mondta, hogy a BKK átverte az ügyben, és miután kirúgta Dabóczit, feljelentést tett, majd Karácsony Gergely bírósági eljárást indított az ügy miatt.

Magát a PwC forensic partneri posztját az Integritás Hatóság vezetésére cserélő Bíró Pétert is felemlegették, de nem a személye, hanem a Big 4-ba tartozó könyvvizsgáló cég miatt. Noha maga az Európai Bizottság is aktívan együtt dolgozik ezekkel a társaságokkal, de jellemzően a kormányok is velük van partnerségben, ami teret ad zárt ajtók mögötti, ellenőrizetlen baráti viszonyok kialakulására.

Azonban összességében ezzel nem skatulyáznak, inkább bürokratikus kisujjeltartásról van szó.

A válság miatt tojáshéjakon lépdelnek

De hetekkel korábban a magyar kormány újabb fenyegetőzését már nehezen tudták értelmezni Brüsszelben. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a brit Telegraphnak nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy Magyarország megvétózza azt a közös adósságvállalásra vonatkozó uniós tervet, ami az energiaválság kezelésére szolgálna. Mindezt arra hivatkozva, ha a költségvetés nem kapja meg az EU-s helyreállítási alapból Magyarországnak járó pénzeket. Érvelése szerint ezeket jogállamisági viták miatt tartják vissza.

Az Európai Bizottság viszont többször megfogalmazta, hogy formailag és jogilag a jogállamisági eljárásnak nincs köze a helyreállítási forrásokhoz. A mechanizmus által felfüggesztett források – ahogy azt az EB is javasolta az Európai Tanácsnak – a hétéves költségvetés kohéziós forrásainak 3000 milliárdjára vonatkoznak.

A helyreállítási alap (RRF) esetében a magyar helyreállítási terveket sem fogadta el Brüsszel.

Annyi jogállamisági mellékzöngéje van ennek a procedúrának, hogy a Bizottság szerint az RRF forrásainál is érvényesülnie kell a korrupcióellenes, átláthatósági intézkedéseknek. A fő hangsúly azonban azon van, hogy az oktatást és a források megfelelő ellenőrzését biztosító rendszert hiányolják Brüsszelben, de a zöldberuházások, energetikai, gazdasági ellenállóképességi intézkedések korábbi magyar kormány által előterjesztett javaslatai nem egyeztek az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásában vázolt körülményekkel.

Eközben viszont az EU végrehajtó szerve továbbra sem szeretne beszállni a politikai kommunikációs kidobósozásba: bíznak abban, hogy a magyar kormány betartja a szavát, és együttműködő partner lesz.

Miután az európai recesszió súlyosan megütheti Magyarország gazdaságát is, és egy elnyúló mély válsággal számolnak az egész EU-ban, nem akarnak egy forráselosztási csatában tovább menni a szükségesnél, hogy aztán uniós állampolgárok megélhetése kerüljön veszélybe és politikai szájkaratévá silányodjon a párbeszéd. Viszont eközben egy tagállam méretű elszabadult hajóágyút sem akarnak az unióba.

Miközben Orbán Balázs újabb, október 26-i vétófenyegetéséről szóló hírt olvasta a már említett brüsszeli diplomata, kapott egy képüzenetet is a telefonjára: egy szankció feliratú bombát ábrázoló, a nemzeti konzultációt hirdető budapesti plakát volt rajta. Erre újra tudott legyinteni.

De állítása szerint, majd a jogállamisági eljárás kéthónapos türelmi időszaka után kiderül, hogy mire és mennyit utalnak 2023-ban az EU-s büdzséből. Cserébe a közösség adósságvállalást tervét Németország ellenállása söpörte le.

https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/magyarorszag-europai-bizottsag-jogallamisagi-eljaras-jogszabalyok-vita-unios-forrasok.762717.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr9017971652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása