Helyesen teszi az LMP, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. De talán az érzelmi húrok pengetése helyett célszerűbb lenne jogi vonatkozásokat is előkotorászni. Hogypéldául:
Alaptörvény XVIII.
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.
Anyaság, betegség, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett
munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra
jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a
szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő
személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes
állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények
működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság
feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
A XVIII. cikkhez
A Javaslat rögzíti az állam azon szándékát, hogy minden magyar állampolgárnak megteremtse a
szociális biztonságot. Ennek érdekében azon élethelyzetekben, amikor — gyermekének születése,
egészségi állapotának időleges vagy végleges romlása, hozzátartozójának vagy
munkalehetőségének elvesztése miatt — a megélhetéséhez szükséges javak előteremtésére nem
képes, valamennyi állampolgár jogosult törvény szerinti állami segítséget igénybe venni.
A Javaslat az állami szociális intézmények és intézkedések igénybevételére nem csupán a
nevesített élethelyzetekben levőket, hanem mindazokat feljogosítja, akiknek erre szükségük van.
Mivel azonban a rászorultság megszüntetése általánosan csak az egyén és az állam közös
erőfeszítésével lehetséges, a Javaslat lehetővé teszi az olyan törvényi szabályozást, amely a
szociális intézkedést igénybe vevő ezen törekvéséhez kapcsolja az intézkedés tartalmát vagy annak
mértékét.
A Javaslat külön szabályozza az időskori megélhetés biztosításának alapjait. Ebben az egyén és az
állam együttműködése akként valósul meg, hogy az állam az annak működtetéséhez szükséges
hozzájárulásokból nyugdíjrendszert tart fenn, az egyéni öngondoskodást pedig az ennek kereteit
adó, önkéntes társadalmi intézmények szabályozásával segíti elő. A Javaslat lehetővé teszi továbbá
azt, hogy az állami nyugdíjrendszer kialakítása tekintetbe vegye a n ők sajátos helyzetét, és a
nyugdíjjogosultság szabályait a n ők fokozott védelmére tekintettel alakítsa ki.
Ehhez még oda lehet passzintani, hogy az állampolgárok nem a családtagjaiknak, nem az önkormányzatnak és nem is a karitatív szervezeteknek fizetnek adókat és járulékokat, hanem a magyar államnak. Az Alaptörvényt a fideszes parlament fogadta el, a fideszes Szájer József műve alapján. Talán illene betartani legalább a saját törvényeiket akkor is, ha éppen nem pénzbehajtásról, hanem az állam felelősségvállalásáról van szó.
Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul a szociális törvény javasolt módosítása miatt – jelentette be a párt képviselője vasárnapi, budapesti, online is közvetített sajtótájékoztatóján.
Bakos Bernadett úgy fogalmazott, a kormány az indítvánnyal azt mondja ki, hogy a saját szociális biztonságáért elsősorban az egyén a felelős, utána következik a családja, aztán az önkormányzatok, majd a civil szervezetek és csak legvégül az állam.
A kabinet ezzel azt üzeni, hogy nem tud és nem is akar segíteni a rászorulókon a jelenlegi helyzetben, egy szociális és energiaválság idején – figyelmeztetett a politikus.
Az LMP elvi szinten sem ért egyet azzal, hogy a kormány folyamatosan a rászorulókat hibáztatja a helyzetük miatt, és a saját felelősségét vagy a társadalmi struktúra hatását eltagadja – mondta a képviselő. (MTI)
