„A németek világa egyre inkább balra tolódik. Újra világossá vált számomra, hogy Németország multikulturális társadalommá vált. Ez már nem politikai program kérdése, hanem tény. Ez az állapot nagyon különbözik attól a világtól, amelyben mi, magyarok élünk, és amelyben továbbra is élni akarunk. Komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy áthidalhassuk a két ország között egyre több területen meglévő különbségeket. A politikai vezetőknek sokat kell tenniük azért, hogy mindezek ellenére tovább folytatódjon a hagyományosan jó német–magyar együttműködés.”

Egyebek között erről beszélt Orbán Viktor abban a rendkívül terjedelmes, mintegy 23-24 gépelt oldalt kitevő interjúban, amelyet a Magyarországon német nyelven kéthetente megjelenő, magát szigorúan pártoktól függetlennek tekintő lapnak adott.

Olaf Scholz kancellár való találkozásáról a miniszterelnök kifejtette:

„Németország erősen támogatja a konszenzus elvének eltörlését a külpolitikában, és helyette többségi döntéseket szorgalmaz. Ezzel nem értünk egyet, mert bármit is teszünk, képtelenek vagyunk blokkoló kisebbséget létrehozni. Ha ez a javaslat megvalósul, az azt eredményezné, hogy a németek és a franciák érvényre tudnák juttatni minden külpolitikai elképzelésüket a kisebb országok ellenállásával szemben is. Ez végső soron szuverenitásunk jelentős részének feladását eredményezné. Nem tartom szerencsésnek, hogy éppen a németek lelkesednek ennyire ezért az ötletért. Már most is nagy súlyuk van az uniós döntéshozatalban, és ezt még tovább akarják növelni. Világossá tettem Scholz kancellár számára, hogy Magyarország nem támogathatja ezt a lépést”.

Orbán elmondta: a kapcsolatok minden téren jók, kizárólag a politika terén kell sokat dolgozni.

„A szövetségi kormány programját egy világ választja el a miénktől! A két kormánynak meg kell találnia azokat a pontokat, ahol a nyilvánvaló különbségek mellett együtt tudunk működni. Mi, magyarok nem sértődhetünk meg, amikor a német kormánypártok politikusai támadnak minket az Európai Parlamentben. A kancellárt is adó SPD ma a legmagyarellenesebb párt Európában” – mondta.

Kifejtette, hogy katonai tiszteletadás azért nem volt, mert az munkalátogatáson nem szokás, és hogy a sajtóértekezlet kihagyását a német fél javasolta, de ő később még beszélt a sajtóval.

„Sok mindent másképp csinálunk, mint Németország, de nyitottak vagyunk. Lehet nekünk kérdéseket feltenni. Szívesen válaszolunk bármire. Szívesen elmagyarázzuk, hogyan élünk Magyarországon” – mondta.

Kérdésre válaszolva kifejtette:

„Az AfD-vel szembeni politikánknak semmi köze a CDU-hoz. Magyarországnak erősen érdekében áll, hogy jó kapcsolatokat tartson fenn a mindenkori, szövetségi kormánnyal, bármely pártok is vannak benne. A pártkapcsolatok semmilyen körülmények között nem áshatják alá a kormányaink közötti kapcsolatokat. A német demokrácia sajátossága, hogyha lépéseket tennénk az AfD-vel kapcsolatban, az kihatással lenne a kormányközi kapcsolatokra. A szövetségi köztársaságban ez így van, ezen nem tudunk változtatni. Ezért fontossági sorrendet kell felállítanunk. Számunkra az államközi kapcsolatok fontosabbak, mint a pártok közötti kapcsolatok. Ezért kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-vel való kapcsolatokat a lehető legjobb kormányközi kapcsolatok oltárán”.

Leszögezte: szerinte nincs remény, hogy a CDU-ból még olyan konzervatív párt lenne, mint Kohl idején.

„A CDU a saját útját járja, ami nem a mi utunk. Magyar szempontból a CDU ma már baloldali párt” – szögezte le, hozzátéve, hogy az Európai Néppárt „baloldali pártcsalád”, amely

„a másokkal való együttműködést csak úgy tudja elképzelni, hogy balra minden ajtaja nyitva van, jobbra pedig zárva. Ez egy nagyon rövidlátó politika”.

„Sok minden, amiről a német fél tévesen azt állítja, hogy Magyarországon folyik, valójában Németországban történik. Egyre több támadás éri a másként gondolkodókat és azok javait. Ugyanez vonatkozik a zsidó állampolgárokra és a szexuális kisebbségek tagjaira is. Ha egy médium eltér a fősodortól, nyomást gyakorolnak a bankjára és a hirdetőire” – folytatta.

„Tisztelem Németországot. Ezért fogom most vissza a kritikát. Ezzel kapcsolatban csak ennyit szeretnék mondani. Németországhoz képest Magyarország most a béke és a szabadság szigete. Németországban jelenleg liberális hegemónia uralkodik. Csak egy narratívának van helye a nyilvánosságban. Aki ettől eltér, az már nem létezik a nyilvánosság számára. Magyarországon ezzel szemben a közbeszéd pluralista struktúrájú. Vannak liberálisok és konzervatívok. Ezek a közbeszédben a média révén szinte egyenlő mértékben képviseltetik magukat. A magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb, mint a német társadalom” – fejtegette.

„Ma a német baloldal az Európai Parlamenten keresztül megint elő akarja írni nekünk azt, hogy miként éljünk és gondolkodjunk a migrációról, a genderizmusról, a nemzetről, a családról, és így tovább. De ez nem tartozik rájuk. Ez a mi dolgunk. Magyarországon egyébként nem fordulhatna elő, hogy valamelyik európai államfőről rágalmazó karikatúrák jelenjenek meg az állami televízióban. Ez nekünk túl sok lenne. Mi nem süllyedünk le erre a szintre”.

Az újságíró szerint egyre több német gondolja azt, hogy Magyarországon van a jövője. Nem utolsó sorban a másként gondolkodókkal szembeni fokozódó elnyomás, a belső biztonság romlása, a gyermekeikért való aggódás és általában az egyre kellemetlenebb szellemi légkör miatt hagyják el német hazájukat.

„Tudunk erről a fejleményről, és arra ösztönözzük a németeket és más nyugat-európaiakat, hogy jöjjenek hozzánk. A következő tíz-húsz évben egyre több nyugat-európai fog hozzánk költözni, mert Magyarország egy biztonságos, keresztény és a hagyományokra büszke ország. Azok a nyugat-európaiak, akik szabadon és az otthonitól eltérő légkörben akarnak élni, továbbra is nyugodtan költözzenek hozzánk. Tárt karokkal fogadjuk őket. Az európai történelemben mindig nagy nyereség volt a befogadó országok számára, amikor Nyugatról érkeztek bevándorlók. Magabiztosak vagyunk. Magyarországon nem lesznek párhuzamos társadalmak. A nyugatról érkező bevándorlókat örömmel üdvözöljük” – mondta.

Ukrajnáról Orbán leszögezte:

„Először is szeretném világossá tenni, hogy Oroszország erőszakkal és a nemzetközi joggal szembeszegülve akarja megváltoztatni a status quót Ukrajnában. Az ukránok ez ellen védekeznek, az országukat és annak szuverenitását védelmezik. Kétségtelen, hogy Európa erkölcsi megfontolásokból is az ukránok oldalán áll, hiszen fontosnak tartjuk Ukrajna szuverenitását és függetlenségét. De ez nemcsak erkölcsi kérdés. Európa érdeke az is, hogy Európa és Oroszország között legyen egy olyan terület, amely elválasztja a két érdekeltségi zónát. Biztonsági szempontból erre ma nagy szükség van, tekintettel arra is, hogy Európa nem hozott létre saját közös hadsereget és katonai erőt. A célok tekintetében nincs nagy különbség az európai országok között. Közös érdek, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést a kontinensre. Ehhez hozzájárul az EU keleti határa és Oroszország között lévő szuverén Ukrajna. Ma azonban viták folynak arról, hogy milyen eszközökkel lehet ezt elérni most, hogy Oroszország háborút indított. A hősiesen harcoló ukránok főként azért tudják tartani magukat Oroszországgal szemben, mert hatalmas támogatást kapnak Európából. Azonban Európa jelenleg úgy támogatja Ukrajnát, hogy a kontinens egy eszkalációs spirál irányába kényszerül. Apró lépésekkel kerülünk egyre közelebb a háborúban való közvetlen részvételhez. Ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, akkor mi magunk is háborúba kerülünk, bár ezt eddig nem akartuk” – mondta.

„Remélem, hogy az új német szövetségi kormány előbb-utóbb belenő abba a szerepbe, amelyet Németországnak az európai súlya okán valójában be kellene töltenie. Továbbá bízom abban, hogy Trump visszatér, és az USA-ban ismét erős kormány lesz” – szögezte le.

 

Hosszan beszélt arról, hogy Európa az amerikaiak érdekeinek veti alá magát.

„Nekünk a természetünkből fakad, hogy elsőbbséget biztosítunk nemzeti erőink számára. Ezzel szemben mi először potenciális veszélyt látunk a nemzetközi csoportosulásokban. És csak azután vizsgáljuk meg, jó-e nekünk, ha részt veszünk bennük. Az első reflex tehát mindig elutasító. Ezt a történelemből tanultuk. Ezért van az is, hogy mi másképp viszonyulunk az uniós intézményekhez, mint például a németek, akik eleve abból indulnak ki, hogy azok biztosan jót tesznek a német érdekeknek. Mi ezt másképp látjuk. Az európai intézmények jók, de veszélyesen jók. Óvatosan kell kezelnünk őket. Nehogy a végén még elnyomják nemzeti érdekeinket. A németek viszont hajlamosak erősen azonosulni mindazzal, ami Brüsszelből jön. Mi ebben sokkal óvatosabbak vagyunk” – fejtette ki.

A visszatartott uniós támogatások folyósításának lehetőségéről úgy vélekedett:

„Ez tisztán politikai kérdés. Nem a jogról vagy a jogállamiságról van szó. Az EU-ban három nagy, szorosan együttműködő pártcsalád van: a szocialisták, a néppárt és a liberálisok. Magyarország és Lengyelország fő kormánypártjai nem tartoznak az említett három pártcsalád egyikéhez sem. Ők viszont ezért szabad kezet kapnak arra, hogy büntetőintézkedéseket hozzanak Magyarország és Lengyelország ellen. Amíg a britek ott voltak, nem voltak ilyen büntetőintézkedések. Nem voltak jogállamisági eljárások, nem volt sem kondicionalitási mechanizmus, sem közös hitelfelvétel. Akkoriban semmi ilyesmit nem mertek megtenni. De a britek már sajnos kiléptek. Így tehát védelem nélkül maradtunk. A liberálisokat a franciák vezetik. A német SPD pedig a szocialisták mellett áll. A CDU a néppártban politizál. Tekintettel arra, hogy politikai riválisok vagyunk, most az uniós intézményeket használják fegyverként ellenünk. Büntetnek minket, és nyilvánvalóan az uniós pénzzel zsarolnak. Ennek viszont nincs jogalapja. Ez egész egyszerűen zsarolás. Mi nem vitatkozni akarunk, hanem együttműködni. Tehát ha az Európai Bizottság olyasmit kér tőlünk, ami nem mond ellent a magyar érdekeknek, akkor azt végre fogjuk hajtani. Ezért nincs bajunk a bizottság által tőlünk kért 17 pont végrehajtásával. Az eredményes együttműködés biztosan nem miattunk fog meghiúsulni” – mondta.

Hozzátette: attól tart, hogy a pontok teljesítésével nem ér véget az uniós pénzekkel folyó játszma.

(…) Abból indulok ki, hogy ezután mindig újabb és újabb kérések érkeznek majd. Nézzék csak meg, hogyan bánnak a lengyelekkel! Mindent teljesítettek, amit követeltek tőlük, és amiről kölcsönös megállapodás is született. De aztán újabb követelések kerültek az asztalra, kizárólag azért, hogy továbbra is visszatartsák a lengyelektől a nekik járó forrást. Egyértelmű, hogy a lengyel kormányváltás kikényszerítéséről van szó. Végső soron Magyarország esetén is ez lehet a cél. Az egyetlen különbség az, hogy Lengyelországban jövőre lesznek választások, Magyarországon viszont csak négy év múlva. (…) Feltételezem, hogy az év végén felszabadítják a nekünk járó pénzt. Ha ez nem történne meg, az beláthatatlan konfliktusok sorozatához vezetne. Mivel teljes mértékben eleget teszünk minden technikai követelménynek, hamarosan semmi okuk nem lesz arra, hogy hosszú ideig megtagadják tőlünk a forrásokat. Arra számítok, hogy az év végéig alá tudjuk írni a szerződéseket az EU-val. Azt azonban nem tudom megmondani, hogy pénz valóban érkezik-e majd. De Magyarországot pénzügyileg nem lehet sarokba szorítani, ugyanis számos tárgyalást folytatunk a nemzetközi pénzpiacokon. Az energiaforrások kérdésében folyamatosak a tárgyalások Oroszországgal. Kínával is tárgyalunk. A végén még megtörténhet, hogy arra kényszerülünk, az EU zöld programjait kínai forrásokból kell fedeznünk”.

Kifejtette:

„Az egyik probléma nyilván az unió átpolitizáltsága. Ez valóban komoly kockázatot rejt magában. Miután a Juncker-korszakban bejelentették, hogy az EU intézményei politikai szervek, azaz nem függetlenek, hanem politikaiak, megnyílt az út a politikai versengés előtt. Ez jelentette az uniós forrásokkal kapcsolatos problémáink kezdetét is. Amíg az intézmények semlegesen működtek, ezek a problémák egyszerűen nem léteztek. Az európai intézmények átpolitizálása végső soron az unió széteséséhez vezet. Ebben az összefüggésben tehát a jogállamisági mechanizmus nem más, mint egy dezintegrációs mechanizmus, akárcsak a kondicionalitási mechanizmus és a közös hitelfelvétel. Ma az unión belül több a dezintegrációs, mint az integrációs mechanizmus. Ha ezen nem változtatunk, akkor rövidesen erősen megtörhet az EU egysége”.

„Határozottan az a véleményem, hogy Európa jobban jár egy értelmesen szervezett EU-val, mint nélküle. Teljesen pozitívan állok egy ilyen EU-hoz. Nagyszerű lehetőségeket rejt magában. Az EU Alapszerződése egyértelműen kimondja, hogy az unió célja az egyes tagállamok polgárai szabadságának, biztonságának és jólétének biztosítása. Magyarország számára csak egy olyan EU-nak van értelme, amelynek tagjaként garantálhatjuk polgáraink szabadságát, biztonságát és jólétét. A tagságnak csak akkor van értelme számunkra, ha ez a cél megvalósul. Ha viszont a szétesés felé haladunk, az minden tagállamnak rossz. Bízom benne, hogy az EU visszatalál a helyes útra. Mi támogatjuk az EU átfogó reformját. A mi hangunk azonban kisebbségben van, csak a legitimációs érvvel tudunk bármit elérni. Nagyon sajnálom, hogy ellenfeleink ahelyett, hogy értelmesen tárgyalnának velünk, folyamatosan az EU állítólagos ellenségeiként állítanak minket pellengérre. Számunkra nem kérdéses az EU vagy akár az uniós tagságunk léte. A fáradozásaink inkább az unió minőségére irányulnak” – mondta.

Végül kérdésre a miniszterelnök arról beszélt hosszan, hogy milyen könyveket olvas, majd leszögezte:

„A mai helyzet intellektuálisan sokkal rosszabb, mint korábban. A woke-izmus és az abból eredő cancel culture nemcsak a történelmet, hanem a párbeszédet is felszámolja. Mivel gyakorlatilag tilos az adott vonalon kívül bármi mást gondolni, eltűnnek a mások megértésének vágyából fakadó tárgyalási helyzetek is. Egyre inkább az eltörlés és a tagadás körül forog minden. Ez azonban intellektuálisan megöli a politikát. Ez az egyik oka annak, hogy a nyugati politika manapság nincs túl jó állapotban”.