He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

február 2023
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28

Te tényleg olyan ostoba vagy?

2022.08.29. 07:39 guma70

Valamivel több mint egy éve írtam a kriptóról, amely akkoriban a tőkepiac igazi szent tehene lett. Rosszat senki se mert mondani róla, én viszont a magam részéről elengedtem a polkorrektséget, mint közgazdász és befektető próbáltam elhelyezni.

Írásomban arra jutottam, hogy a kriptovaluták nem számítanak pénznek, nem mérnek értéket, és rendkívül körülményesen lehet csak tranzakciókat végezni velük. Míg a VISA hálózata másodpercenként közel 25 ezer tranzakciót hajt végre globálisan, addig egyetlen bitcoinügylet tíz percet, sőt akár egy órát is felemészt, miközben átlagos költsége harminc dollár körül mozog, ez finoman szólva is sokszorosa a „hagyományos” pénzügyi rendszer költségeinek. Van ugyanis egy mellékhatása: az a brutális mennyiségű energia, amit erre a rendszer elhasznál.

picture

A nagy kriptobukta

A kriptodeviza lett a tőkepiac igazi szent tehene. Rosszat senki se mer írni róla, jót meg viszonylag nehéz, legalábbis közgazdászként. Mostani írásomban nem célom megjósolni, hogy mikor omlik össze a kriptolufi, arról viszont van véleményem, hogy mégis mi lehet ez, és hogy hol helyezném el - hangsúlyozottan közgazdászként - ezt a valamit a térben.

A bitcoin-tranzakciók éves energiafelhasználása meghaladja Ausztria, Belgium vagy épp a 217 millió lakost számláló Pakisztán teljes éves energiafogyasztását, miközben nagyon csekély társadalmi hasznuk van. Ne csak a feleslegesen elhasznált energiára, hanem a számítógépes számítási kapacitásra is gondoljunk.

A kriptovalutákat tehát leginkább befektetési eszköznek tekinthetjük, de mivel valós jövedelmet az árfolyam esetleges felértékelődésén túl nem termelnek, ezért valójában csak az emberi psziché és csordaszellem szüleményei. Kétségtelenül alkalmasak tranzakciók elrejtésére a hatóságok elől, ami kétes erény, egy szabályozói arbitrázs, ameddig ez a kiskapu be nem záródik.

EGY ÉVVEL EZELŐT UGYAN AZT NEM MERTEM MEGJÓSOLNI, HOGY A KRIPTOMÁNIA MEDDIG TART, DE ABBAN BIZTOS VOLTAM, HOGY ENNEK EGYSZER A VÉGÉN NAGYON SOKAN, NAGYON SOKAT FOGNAK BUKNI.

Alapvetően hiszek benne, hogy egy szabad országban mindenkinek lehet véleménye bármiről, a fenti cikk is csak egy volt a sok közül. Ennek ellenére az írás komoly indulatokat váltott ki, némelyek odáig merészkedtek, hogy üzenetküldő alkalmazásokon rámírtak, külön cáfoló videó is készült a témáról. A finoman „kulturált” verzióból idéznék most egyet, merthogy volt durvább is:

Nem tudom téged milyen iskolába járattak, de gyanítom kár volt, kidobott pénz, vagy ha nincs, mint inkább gyanítható, akkor nagyon is rád férne. Te tényleg olyan ostoba vagy, hogy 2000 milliárd dollárnyi kapitalizáció csak úgy pillanat alatt eltűnik? … Mégis okosabbnak hiszed magad mintegy egymilliárd embernél. Te csak egy olyan … vagy, mind az az … Musk.

Az írás hosszan, egyre személyeskedőbb hangnemben folytatódik.

Véleményemet kulturált vitákban egyébként szívesen kifejtem, a Forbes.hu-n is jót beszélgettünk a témáról Mogyorósi Attila kriptoszakértővel. Akkor is elmondtam, több mint 300 millió embernek van már valamilyen kriptotárcája, én vagyok az utolsó, aki rosszat akarna nekik. Viszont túl sok szó esett a sajtóban arról, hogy ki lett iszonyú gyorsan milliárdos. Arról pedig kevesebb, hogy a vagyonhatáson keresztül súlyos makrogazdasági következménye is tud lenni egy komolyabb lejtmenetnek.

MOSTANI ÍRÁSOM SEM ÖNMAGÁBAN A KRIPTOPIACRÓL SZÓL.

A fenti idézetet is csak azért tettem bele, mert tökéletesen rávilágít a tőzsdei befektetők egy klasszikus pszichológiai csapdájára, nevezetesen a túlzott önbizalom csapdájára (angol szakirodalomban: Overconfidence trap). A csapda lényege, hogy amikor meg kell határozni egy intervallumot bizonytalan események várható eredményére, a túlzott önbizalommal rendelkezők túlságosan szűk intervallumot határoznak meg. Tehát, ha azt kérdezik, hogy mondjunk egy ársávot, amibe a bitcoin árfolyama 99 százalékos valószínűséggel beleesik a következő két évben, akkor erre a kérdésre a válaszadók többsége, és vélhetően a rám író dühös befektető is, egy magas szűk sávot határoz meg. Ehhez képest, ha biztos akarok lenni abban, hogy eltalálom, akkor egy dollár és százmillió közötti sávot is mondhatok, abba jó eséllyel bele fog férni.

A túlzott önbizalom csapdájába eső befektetők garantáltan sok pénzt tudnak bukni, ha a piac nem az általuk várt irányt veszi, mivel arra nincsenek felkészülve. A sikeres befektetők igen fontos tulajdonsága az, hogy időben észreveszik, ha tévedtek. Igen benne volt és benne van a pakliban, hogy például a kriptopénzekkel kapcsolatos álláspontom nem helyes, tévedhetek. Keynes egy igen híres mondása is pont erről szól:

Ha változnak a tények, változtatom a véleményem! – (When the facts change I change my mind!)

A befektetések világában különösen fontos, hogy az ember képes legyen gyorsan reagálni a tények változására. Azok, akik beleszeretnek a gondolataikba, nehezebben is tudják elengedni, ha a valóság ellenük fordul. A piacok alakulását senki sem tudja megjósolni, igen, Soros György se, tessék elhinni! Valószínűségekkel dolgozunk és számolunk, megpróbáljuk felvázolni a legvalószínűbb forgatókönyvet, de üveggömbje senkinek nincs. Ezzel együtt kell élni, különösen azoknak, akik a befektetések világával foglalkoznak.

A túlzott önbizalom csapdájára fel kell készülni. Ez azt jelenti, hogy igenis minden egyes befektetési döntésnél mérlegelni kell azt az eshetőséget is, hogy a dolgok nem az általunk várt módon alakulnak. Bitcoinos írásaim mögötti szándékom is lényegében arra irányult, hogy felhívjam a figyelmet, hátha valaki elgondolkodik, mi van, ha nem csak örökkön örökké emelkedik majd az árfolyam. Hátha valaki kiszámolja, hogy egy széles ársáv kedvezőtlen oldalán hogy néz ki a vagyona, és mit érnek a megtakarításai, tud-e azzal együtt élni, mi a terve arra az esetre. Ha csak elgondolkodunk ezen egy-egy döntés meghozatalánál, már jó eséllyel jobb döntéseket hozunk.

Ami pedig a kriptopiacot illeti, bár a számot a kedves üzenetküldő írta, és tény, hogy kétezer milliárd dollárnyi kapitalizáció még nem tűnt el, de közel 1400 milliárd a júniusi mélypontig már igen.

Szóval a kérdésére a rövid válasz: Tényleg!

(A cikk először a Forbes magazin augusztusi számában jelent meg. Borítókép: a kriptovaluták nem számítanak pénznek, forrás: Andre Francois / Unsplash)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.

https://concordeblog.hu/2022/08/08/te-tenyleg-olyan-ostoba-vagy/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr2217906157

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása