Rengeteg visszajelzést kapunk olvasóinktól az erkélyre szerelhető egyszerű napelemek témájában. A rezsicsökkentés korlátozása óta különösen megnőtt az egyébként is jelentős érdeklődés a termék és annak használhatósága iránt. Nem is csoda, hiszen egy olyan, pár panelből álló lakossági napelemes minirendszerről van szó, amely viszonylag olcsó, egyszerű, és csökkenti a villanyszámla összegét.
Rengeteg visszajelzést kapunk olvasóinktól az erkélyre szerelhető egyszerű napelemek témájában. A rezsicsökkentés korlátozása óta különösen megnőtt az egyébként is jelentős érdeklődés a termék és annak használhatósága iránt. Nem is csoda, hiszen egy olyan, pár panelből álló lakossági napelemes minirendszerről van szó, amely viszonylag olcsó, egyszerű, és csökkenti a villanyszámla összegét.
Erkélynapelem regisztrációja Németországban. Fotó: Marktstammdatenregister.de
Látható, hogy az adatbázis (természetesen) nincs meglepődve az erkélynapelemtől, külön csoportban kezeli ezeket „Balkonsolar” néven. A képen a technikai adatokat tartalmazó fült látjuk, amiből kiderül, hogy a kis rendszer névleges összteljesítménye 600 watt, de pár kattintással sok más adat mellett megnézhető a település neve (ezúttal Chemnitz), vagy akár az is, hogy mikor dugta be a lakos először a paneleket a konnektorba.
Amikor a német lakó megvette az erkélynapelemet, ezt a formanyomtatványt kellett kitöltenie (pdf), emellett pedig a helyi áramszolgáltatónál is jeleznie kellett (tipikusan egy online felületen) a használat megkezdését.
Mindezt csak azért mutattuk be, hogy érthető legyen, Németországban az erkélynapelem egy szimpla műszaki cikk, és két egyszerű regisztráció után be lehet dugni a konnektorba. Bizonyos esetekben speciális dugaljt is kér a szolgáltató, de például Ausztriában, Hollandiában és Svájcban nincs ilyen követelmény, és ott még egyszerűbb a bejelentés.
A szabályok értelmezésében egyébként André Krisztina, a Német Közösségienergia-Szövetség (Bündnis Bürgerenergie) és a szintén német Eurosolar igazgatósági tagja segített.
A német szabályozás csak 600 wattig engedi a használatot, és Magyarországról nézve nagyon furcsa, de André Krisztina épp azt magyarázta nekünk, hogy ők Németországban most azért küzdenek, hogy 800 watt legyen a felső határ, és az osztrák-holland példához hasonlóan ne lehessen speciális csatlakozóhoz kötni a használatot.
A 600-800 watt azonban azért fontos körülmény, mert ennek hátterében egy európai bizottsági rendelet (értelmezése) áll. (A szöveg itt olvasható magyarul.) Ez a rendelet csak a 0,8 kilowatt (800 watt) feletti rendszereket minősíti „jelentősnek”, vagyis az erkélynapelemekhez hasonló kis rendszereket nem. Ez ebben az esetben jogi definíció, de tartalmilag az a lényege, hogy ha valaki csak egy ilyen kis méretű áramtermelő egységet köt a háztartására, akkor annak hatása jelentéktelen. Jelen esetben ez körülbelül azt jelenti, hogy a rendszer nem nagyon tud annyi áramot termelni, amennyit egy átlagos háztartásban a fogyasztók az adott pillanatban ne tudnának azonnal felvenni.
A 600 watt ugyanis csak egy laborban hozható, névleges teljesítmény, az erkélyen soha nincsenek ideális laborkörülmények. A tényleges betáplálás az adott pillanatban jóval kisebb, ha pedig bármilyen okból áramszünet van a lakásban, akkor az inverterek azonnal megszakítják a betáplálást, így adott esetben a szerelőket sem éri váratlan áramütés.
A magyar áramszolgáltatók általános szerződési feltételeibe azonban a jelek szerint nem került be az európai bizottsági rendelet ilyen értelmezése.
Ezzel elég veszélyes és zűrzavaros helyzetbe kerültünk Magyarországon.
Az erkélynapelemet ugyanis az egységes uniós piacon magyar magánszemély is megvásárolhatja külföldi boltokból, akár Németországból, de ennél sokkal fontosabbnak látszik cikkünk írásakor, hogy a terméket magyar internetes boltban is megtaláltuk már. A vevőkkel itt annyit közölnek, hogy a konnektorba dugható napelem használatához szükség lehet egy oda-vissza mérő villanyórára, és az engedélyekről kérdezzék meg a szolgáltatókat, a korábbi cikkünkre érkezett szolgáltatói állásfoglalások alapján azonban ilyen egyszerűen nem intézhető el a helyzet, sokkal bonyolultabb jogi és technológiai kérdések merülnek fel
Most tehát ott tartunk, hogy van egy műszaki cikk, amit magyar netes boltban is lehet már kapni, a kereslet minden bizonnyal az egekbe emelkedik iránta, de a használatát elvileg tiltják az áramszolgáltatók.
A jogi helyzet egyáltalán nem egyszerű, mert több oldalról is meg lehet közelíteni a problémát.
- Egyrészt tisztességtelen üzleti magatartás olyan terméket eladásra kínálni, amelyet nem lehet használni, a terméket kínáló boltokat így a hatóságok ezért akár elő is vehetik.
- Másrészt viszont alapesetben a közműcéggel szerződéses viszonyban álló fogyasztó az, akitől elvárható, hogy alaposan átolvassa az ászf-et, és tudatában legyen, hogy megszegi azt.
- A harmadik szempont viszont az, hogy ha az ászf-ben úgy szerepeltetnek egy ilyen megkötést, hogy az biztonsági és technológiai okokkal alaposan nem támasztható alá, akkor épp a szolgáltató jár el tisztességtelenül.
Mindezt azonban csak egy jogi eljárásban lehetne tisztázni, az pedig nem indítható el ok nélkül. Márpedig erre nagyon gyorsan elég nagy szükség lenne.
A hétköznapok valósága ugyanis az, hogy
- a rezsinövekedés miatt a kereslet óriási lesz a termék iránt,
- vélhetően ehhez a kínálat is felzárkózik,
- és a kockázatvállaló vevők a pontos jogértelmezés nélkül azonnal a szürke zónába fognak csúszni a használattal, mert azt adott esetben elég nehéz lesz egyáltalán észrevenni, majd megtiltani.
Márpedig ha valamilyen oknál fogva a magyar hálózatokon ezek a berendezések tényleg biztonsági kockázatokat rejtenek, akkor érdemes lenne elkerülni, hogy balesetek és károk jelentsék azt a precedenst, ami a kérdés tisztázásához vezet.
