Fotó: Huszár Dávid | Forrás: Népszava
Egy elemzés szerint a nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága demográfiai problémákat (is) okozhat, megnehezíti a pártalálást, illetve a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken.
Jól illeszkedik az Orbán-kormány filozófiájába az Állami Számvevőszék idén júliusban publikált „Pink education” jelenség Magyarországon című elemzése.
Az elemzés első részében megállapítják, hogy 2010-2021 között minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba, mint férfi, a 2022-es tanév őszi félévében már 54,5 százalék lesz a nők aránya. Ráadásul a férfi hallgatók sokkal nagyobb arányban morzsolódnak le, és a gimnáziumokba is több lány jár (55,4 százalék), márpedig a nappali tagozatra felvettek 70 százaléka ebből az iskolatípusból érkezik.
Az ÁSZ szerint a nemi arányok eltolódásában közrejátszhatott a pedagógus szakma elnőiesedése, a tanárok 82 százaléka ugyanis nő.
A megkérdezettek többsége szerint a lányos tulajdonságok – érzelmi, szociális érettség, szorgalom, szófogadás, monotóniatűrés, jó szóbeli és írásbeli kifejezőkészség – fontosabbak az iskolákban, mint a fiús, reál tantárgyakhoz szükséges matematikai, technikai és műszaki érzék, a logika, a térlátás vagy éppen a kockázatvállalás. A férfias tulajdonságok büntetése az iskolákban mentális problémákat okoz a fiúknak, akik így nem tudják sajátos képességeiket kibontakoztatni és hatással van a szorgalmukra is. A kutatásban résztvevők szerint a lányok szorgalmasabbak, de az elemzők rámutatnak „aki már megfigyelt kisfiút dekázás közben, az láthatja, hogy a férfiak rendkívül nagy koncentrációval tudnak feladatokat elvégezni”.
Az ÁSZ szerint ezt erősíti a kötelező érettségi tárgyak felosztása is, hiszen három humán vizsgatárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv) mellé csak egy reál (matematika) társul. Ez a társadalmi mobilitás, a nemi egyenlőség szempontjából felveti annak veszélyét, hogy a fiúk hátrányt szenvedhetnek a középiskolai záró eredmények és a felsőfokú továbbtanulás terén. Indokoltnak tartanák a humán és reál érettségi tantárgyak kiegyenlítését. A fiúk emellett később érnek, amit a beiskolázási életkor meghatározásánál érdemes lenne figyelembe venni.
A nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága ezenfelül demográfiai problémákat is okozhat, megnehezíti a pártalálást, illetve a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken – olvasható az elemzésben. A számvevőszék kutatói szerint olyan oktatási stratégiára van szükség, amely a sikeres önálló felnőttkori életvezetésre készít fel. Így indokoltnak tartják a jelenség következményeinek mélyebb kutatását és az eredmények függvényében intézkedések meghatározását.
Mint írják, a nők érdekeltek abban, hogy a férfiak jól teljesítsenek és sikeresek legyenek. Amennyiben a fiús tulajdonságok kibontakoztatása hátrányt szenved, az gazdasági károkat okoz.
A férfiakra jellemző kreativitás, a versengés és teljesítményorientáltság nem csupán a magyar gazdaság optimális fejlődéséhez szükséges, ezek a tulajdonságok a mindennapi élet szempontjából is fontosak, hiszen „a felnövő fiatal otthonában azzal szembesül, hogy lefagyott a számítógép, csöpög a csap, vagy lapra szerelve érkezett a bútor és nincs aki megoldja”.
A 700 szülő és pedagógus részvételével, az országgyűlési választás ideje körül lebonyolított reprezentatív kérdőíves kutatás során arra kerestek választ, hogy a hazai oktatási rendszer egyenlő esélyeket biztosít-e a fiúknak és a lányoknak, illetve milyen szerepet játszik a folyamatban a pedagógus szakma elnőiesedése. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a válaszadók szerint a hazai közoktatás előnyben részesíti-e a nőies tulajdonságokat és emiatt sérülhet-e a nemek közötti esélyegyenlőség. A téma az ÁSZ kutatói szerint azért különösen fontos, mert a pink education (elnőiesedő oktatás) „nem csupán az ország versenyképességére lehet hatással, de az iskolarendszer társadalmi mobilitást előmozdító szerepét is negatív irányban befolyásolhatja”. (Az alábbiakban a több tucat oldalas kutatási anyagból - szükségszerűen - kiragadott részek olvashatóak.)
https://nepszava.hu/3167260_allami-szamvevoszek-elemzes-diploma-nok-csalad-hazassag-gyerekvallalas
Állami Számvevőszék: Férfias férfiakra van szükség
Az Állami Számvevőszék elemzése szerint a férfias tulajdonságok és kompetenciák nem megfelelő szintű és mértékű fejlesztése gazdasági károkat okoz, és előnytelen az ország versenyképessége szempontjából.
A munkaszociológiában bevett fogalom a pink collar work (rózsaszín galléros munka), amely azokat a munkaköröket takarja, ahol a nők vannak többségben. A pink education („rózsaszín oktatás, nevelés”) kifejezést a 2000-es években kezdték el használni a nők oktatás világában elfoglalt szerepének jellemzésére.
A KSH adatai szerint a rendszerváltást követő években a felsőoktatásban hatalmas mennyiségi ugrás következett be. Az 1990/1991-es tanévben 108 376 hallgató tanult a felsőoktatásban, a 2005/2006-os tanévben már 424 161. Ez volt a legmagasabb, innen fokozatos csökkenés jött, a 2021/2022-es tanévben 293 566-an tanultak a felsőoktatásban.
Sokkal több a nő
A „Pink education” jelenség Magyarországon?! címet viselő elemzés szerint 2010 és 2021 között Magyarországon minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba, mint férfi, a nemek közötti különbség szignifikánsan nem változott. A 11 év adatait összesítve összesen 600 086 nő (55,3 százalék) és 485 153 férfi (44,7 százalék) kezdhette meg a tanulmányait a felsőoktatásban.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján 2021-ben felsőoktatásban oklevéllel végzettek közül minden korosztályon belül többségben voltak a nők. A jelenség tehát nem csupán a felsőoktatásba bekerült fiatalabb korosztályt érinti, hanem korra való tekintet nélkül általánosnak mondható. Az adatokból látható, hogy a nők családalapítást követően sokkal nagyobb arányban térnek vissza az oktatási rendszerbe, mint a férfiak.
Az ÁSZ elemzése a jelenség okainak és társadalmi, gazdasági következményeinek feltárására irányult. Az indoklás szerint a téma súlyát alátámasztja, hogy a fenti jelenség nemcsak az ország versenyképességére lehet hatással, de az iskolarendszer társadalmi mobilitást előmozdító, a szelektivitást csökkentő szerepét is negatív irányban befolyásolhatja.
Mindezek feltárásával az ÁSZ elemzése felhívhatja a döntéshozók figyelmét a társadalmi problémára, hozzájárulva ezáltal a társadalmi mobilitás előmozdításához és a szelektivitás csökkentéséhez.
Számos oktatási szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a közoktatásban jellemző a női pedagógusok túlreprezentáltsága, ami hatással lehet a pink education jelenség kialakulására. 2021-ben a hazai közoktatásban 96 ezer pedagógus dolgozott, akiknek 82 százaléka nő. A szakma elnőiesedése az óvónők, a tanítónők és a fejlesztő pedagógusok körében a legerőteljesebb. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2021-ben a középiskolai tanárok 69,4, az általános iskolai tanárok 85,8 százaléka volt, a felsőoktatásban viszont több a férfi oktató.
Kiderült, mi kell a nőknek
A vezetői munkakörökben 39,2 százalék a hölgyek aránya.
Sztereotípiák
A pedagógusok úgy gondolják, egyenlő bánásmódban részesítik tanulóikat, mégis sztereotipizált kép él bennük a lányokról és a fiúkról. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara által folytatott kutatás eredményei szerint a válaszadók a fiúkat kreatívnak, tevékenynek, logikus gondolkodásúnak tartják, akik jó humorérzékkel rendelkeznek, míg a lányok kedvesek, empatikusak és szorgalmasak. A lányoknál felsorolt pozitív és negatív tulajdonságok esetén sokkal gyakrabban jelentek meg külső tulajdonságok, mint a fiúknál. A válaszadók vélekedése szerint a reál tantárgyakban a fiúk, a humán tantárgyakban a lányok tehetségesek.
Később érnek
A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a fiúk később érnek, illetve bizonyos fejlődési területeken különbségek azonosíthatóak. A beszédért és finommotoros képességekért felelős agyterületek gyorsabban fejlődnek a lányoknál, eben akár 6 év előnye is lehet egy kiskamasz lánynak egy azonos korú fiúval szemben.
A fiúk általában jobbak matematikai, geometriai feladatokban és ügyesebbek a nagymozgásos tevékenységekben (futás, ugrás, labdajátékok), kevésbé tudják kontrollálni az érzelmeiket, kevesebb a magatartásbeli gátlásuk, nehezebben kezelik a stresszt, figyelmetlenebbek.
A lányok felelősségteljesebben, komolyabban, megfontoltabban, talpraesettebben viselkednek tizenévesen, így érettebbnek látjuk őket. A lányok kommunikációs képességei kifinomultabbak, együttérzőbbek, jobban tudnak kapcsolódni a másik emberhez, erősebben próbálnak megfelelni az elvárásoknak, jobban teljesítenek a nyelvi teszteken.
Gazdasági érdek, hogy a férfi férfias legyen
Az eredmények azt mutatják, hogy a lányosabbnak tartott tulajdonságokat tartják a megkérdezettek fontosabbnak a közoktatásban. Érdekes eredmény, hogy a megkérdezettek válaszai alapján a technikai-műszaki érzék a közoktatásban az egyik legkevésbé fontosnak tekintett készségként jelenik meg.
Az elemzés kitér arra is, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség a társadalom közös érdeke. A nők ugyanúgy érdekeltek benne, hogy a férfiak is jól teljesítsenek, eredményesek és sikeresek legyenek.
Amennyiben a férfias, fiús tulajdonságok/kompetenciák kibontakoztatása, értékelése hátrányt szenved, úgy annak számos gazdasági és társadalmi következménye van.
A férfias tulajdonságok és kompetenciák nem megfelelő szintű és mértékű fejlesztése gazdasági károkat okoz, és előnytelen az ország versenyképessége szempontjából. A kreativitás, az innováció, a vállalkozószellem, a technikai-műszaki érzék és a versengő, teljesítményorientált attitűd szükségesek a magyar gazdaság optimális fejlődéséhez, a hazai vállalkozások sikerességéhez, a versenyképesség és fenntarthatóság javításához.
Arra is kitérnek, amennyiben a hazai oktatás a nőies tulajdonságoknak kedvez, és ez okozza a nők túlreprezentáltságát a felsőoktatásban, úgy ez jelentősen rombolja a társadalmi esélyegyenlőséget és igazságosságot. Ha a fiúk és lányok esélyegyenlősége nem valósul meg az oktatás területén, úgy az hatással van a társadalmi mobilitásra, egyúttal veszélyezteti az oktatási stratégiában foglaltak megvalósulását.
Még a szorgalmukra is hatással lehet
A férfias tulajdonságok alacsonyabb értékelése, esetleg büntetése az oktatásban, mentális és viselkedésbeli problémákat okozhat a fiú tanulóknak, akik nem tudják sajátos képességeiket optimálisan megmutatni, kibontakoztatni. Mindez hatással van nemcsak a magatartásukra, de a szorgalmukra is, amit a kutatás a legfontosabb tulajdonságnak ítélt az oktatásban.
A nők jelentős túlreprezentáltsága felsőoktatásban demográfiai problémákat is okoz, megnehezítve a pártalálást a közel azonos szinten képzett fiatalok között.
