He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

február 2023
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28

Pár napja lett új vezérigazgatója annak a cégnek, amelyik megvenni készül a Vodafone-t az államnak + Nincs értelme a magyar Vodafone-t felvásárolni, ha csak a számokat nézzük

2022.08.23. 04:04 guma70

Hétfőn reggel a gazdaságfejlesztési miniszter közleményéből derült ki, hogy a magyar állam bevásárolhatja magát a Vodafone magyarországi cégébe. Egészen pontosan a következőket tudtuk meg:

  • A kormány nemzetstratégiai jelentőségű ágazatként a távközlési piacon is növelni szeretné a magyar tulajdon arányát, ezért vásárolnák meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi részvénycsomagját.
  • Ezért a tranzakcióért Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felel.
  • Az állami tulajdonrész 49 százalék lesz.
  • Ezt a pakkot az állam nevében a Corvinus Zrt. veheti meg.
  • Az üzletben érintett a 4iG nevű cég is.

    Azt már a Vodafone egy órával később kiadott közleményéből tudhattuk meg, hogy a brit vállalat a magyar cégét teljes egészében eladná, a 4iG a többségi tulajdonos lehet majd 51 százalékos részesedéssel. A teljes vételár pedig 715 milliárd forint.

„Minden részletre vonatkozólag legyenek kedvesek tanulmányozni a közleményt, abban minden benne van, amit ma szerettünk volna közölni” - ezt Kern Tamás, Nagy Márton kabinetfőnöke mondta telefonbeszélgetésünk vége felé, amikor megkerestük. Sajnos azonban jó néhány dolog nem derül ki. Ebben a cikkben arra koncentrálunk ezek közül, hogy miért épp a „Corvinus Zrt.” képviseli majd a magyar államot és honnan lesz minderre pénze.

„A honlapon minden elolvasható, amúgy pedig legyenek kedvesek felhívni a Corvinust” - mondta kicsivel korábban Kern, amikor a cég után érdeklődtem nála. Azonban éppen onnan, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-től irányítottak a miniszter kabinetfőnökéhez mint illetékeshez. A honlapjukról pedig nem sok minden derül ki, hiszen az utoljára hét évvel ezelőtt frissült, a hétfői délelőtti állapotban így nézett ki:

A Corvinus Zrt. honlapja utoljára 2015-ben frissült. Forrás: corvinus.hu

A Corvinust – akkor még egyszerűen részvénytársaságként – 1997-ben hozta létre a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), az akkori Gazdasági Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, és az Exim Bank elődei: a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. Az volt a cél, hogy magyar vállalatok külföldi befektetéseinek finanszírozásában segítsenek. 2007-re 15 milliárd forintig tőkésítették fel, a hírekben is ebből az időszakból lehet olvasni a Corvinus nevét sűrűbben.

Ezeknek az állami befektetési cégeknek ugyanis az uniós források megjelenésével lett fontos jelentőségük. A különböző pályázatoknál a támogatás intenzitásától függően mind a magáncégeknek, mind az önkormányzati és állami szereplőknek jelentős önerőre volt szükségük, amely nem mindig akadt kéznél. Főként az MFB hitelezésével és a Corvinushoz hasonló állami cégek közbenjárásával juthattak ilyen tőkéhez. Ekkor lett a cég neve Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. és egy nagyon specifikus feladatot kapott:

Vissza nem térítendő támogatásokat nyújtott határon túli, elsősorban magyarok lakta területek mikro- és középvállalkozásainak. A kormányváltás után 2012-re ezt a tevékenységet átadta a Bethlen Gábor Alapnak, a Corvinus Zrt-ről pedig ettől fogva már nem sokat lehet olvasni az Arcanumon elérhető határon túli lapokban és amúgy más hírekben sem kerül elő a neve egészen 2014-ig.

„Tényleg megvették a Budapest Bankot a mi pénzünkből” - írtuk akkor a 444-en. Az addig a General Electric pénzügyi divíziójához tartozó Budapest Bankot ugyanis megvette a magyar állam, mégpedig az addig jellemzően 100-150 milliós támogatásokat osztogató Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-n keresztül, MFB-s forrásból fizették ki a 196 milliárd forintos vételárat. A cég honlapján is erről szól az utolsó bejegyzés, majd ismét öt évre feledésbe merült a Corvinus neve.

2020-ban még a Budapest Bank kizárólagos állami tulajdonosaként írtunk róla, amikor a Corvinus Zrt. vezetése a folyamatos nyereség ellenére egyik évről a másikra 10 milliárd forinttal leértékelte a bank részvényeit. Innen már nem sokat kellett várni, hogy a BB beolvadjon a létrejövő Magyar Bankholdingba, amely a magyar államon keresztül az Orbán-kormány és Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti barátjának a többségi felügyelete alatt áll.

Vida József, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatója, dr. Lélfai Koppány, a Budapest Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója és dr. Balog Ádám, az MKB Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója (b-j) a befektetési és szindikátusi szerződés aláírása után Budapesten, 2020. október 30-án.

Hogy a Vodafone magyar részlegének akvirálásához is az MFB biztosítja-e a tőkét, az az egyik a kérdés, amire nincs válasz a rövid hétfő reggeli közleményben. Márpedig önerejéből a Corvinusnak valószínűleg nem telik a cég részvényeinek 49 százalékára. Ha a vételárat a részvények arányában számoljuk, akkor kicsit több mint 350 milliárd forint az államra eső rész. A tavalyi cégadatok szerint a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-nek ehhez képest mindössze négymillió forint forgóeszköze volt és az esetleg értékesíthető vagyonelemei is 300 milliárd forint alatt vannak összességében.

Amikor hétfőn délelőtt először érdeklődtünk a Corvinus Zrt. honlapján megadott telefonszámon, még Koszmáli József vezérigazgatót kerestük, hisz ő volt feltüntetve a cég vezetőjeként. A recepciós elárulta, hogy már nem Koszmáli a vezérigazgató, ekkor irányított Kern Tamáshoz, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kabinetfőnökéhez. Az esti órákra azonban – hosszú évek után először – mégis frissült a honlap és átírták a vezető nevét.

A cégadatokból kiderül, hogy pár nappal ezelőtt, augusztus 12-én új vezérigazgatója lett a Corvinus Zrt-nek. Torzsa Andrea korábban a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt fejlesztési igazgatója volt és ő az Exim Bank felügyelőbizottságának vezetője is.

Az újonnan megadott telefonszámon estére elértük, ám további információt ő sem mondott el arról, hogyan fogják finanszírozni a Vodafone felvásárlását, helyette visszairányított a gazdaságfejlesztési minisztériumhoz.

https://444.hu/2022/08/22/par-napja-lett-uj-vezerigazgatoja-annak-a-cegnek-amelyik-megvenni-keszul-a-vodafone-t-az-allamnak

Megvennél-e hitelből 715 forintért egy olyan céget, amely évente 65 forint jövedelmet termel, miközben a hitel kamatára évente 71 forintot kell fizetned? Az adófizetők pénzét kezelő magyar kormány úgy döntött, hogy belevág egy ehhez hasonló üzletbe – legalábbis ezt látjuk, ha a Vodafone ma bejelentett felvásárlási szándéka kapcsán az érintett cégek pénzügyi adatait megnézzük. Az állam a tervek szerint 49, a 4iG pedig a Vodafone magyar leányának 51 százalékát vásárolná fel. Ha a fenti példában szereplő számokat megszorozzuk egymilliárddal, akkor megkapjuk a tranzakció számait (amennyiben leegyszerűsítve 10 százalékos kamatkörnyezettel számolunk).

A Vodafone vételára 715 milliárd forint lesz, ha az üzlet létrejön, ám minden jel arra utal, hogy a felvásárlást a vevőknek hitelből kell finanszírozni. A 4iG-nek már most is minden egyes saját tőkére jutó forintjára majdnem háromszor annyi tartozás jut. A cég meglehetősen el van adósodva, az idén március 31-i állapot szerint az anyavállalatra jutó saját tőkéje 148,9, kamatköteles adóssága viszont 537 milliárd forint. Ezt a közgazdászok magas tőkeáttételnek minősítik, ami miatt csak hitelből finanszírozni ezt a kivásárlást már a bankok oldaláról is igen kockázatos lehet. Azaz hétköznapi fogalmakkal élve: saját pénze nincs a vásárlásra.

A 4iG az ezt firtató kérdésünkre csak azt jelezte, hogy

jelen pillanatban még csak egy előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötöttünk a Vodafone EV-vel. Finanszírozási kérdésekről a későbbiek során – a jogi, átvilágítási folyamatokat követően -, a tőkepiaci kommunikációs szabályoknak megfelelően tudunk majd bővebb tájékoztatást adni.

Az állam pedig azért tekinthető a gyakorlatban hitelfelvevőnek, mert az államadósságot fedeznie kell. Egyszerűbben fogalmazva: azt a pénzt, amit most a Vodafone-ra költ, elvileg költhetné akár államadósság-csökkentésre is (vagy életszerűbben fogalmazva, valamilyen közcélra, például a tanárok fizetésemelésére).

Márpedig, ha elfogadjuk, hogy a vásárlás fedezete hitel, és megnézzük a Vodafone legfrissebben elérhető, tavaly márciusban lezárt pénzügyi évének számait, akkor azt látjuk, hogy a cég jövedelemtermelő képessége (EBITDA) mindössze 64,9 milliárd forint volt. Ha ez ezen a szinten marad, akkor nemhogy nettó hasznot nem fog hozni az új tulajdonosoknak, hanem még a kamatterheket sem nagyon fogja fedezni. (Mivel a vállalat üzleti éve március végéig tart, a beszámolóját csak augusztus végéig kell közzétennie, és ezt még nem tette meg a legutóbbival. Ennek kapcsán felvethető, hogy mennyire reális az első Covid-év számaiból kiindulni, de miközben az igaz, hogy a cég nyeresége erősen visszaesett – adózás előtti és adózott soron veszteségbe fordult -, az árbevétele közben kiemelkedően nőtt, azaz nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a járvány rosszat tett volna a vállalatnak. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a távközlési szektor sok cége tudott profitálni a rendkívüli körülményekből.)

A Vodafone a mérlege szerint egyébként tavaly március végén durván 261 milliárd forinttal tartozott az anyacégének. Ha banki tartozása lenne a távközlési cégnek, akkor feltételezhető lenne, hogy a bank meghosszabbítja a hitelt az állami vevő megjelenése után, az azonban nagyon meglepő lenne, ha a brit Vodafone hasonló gesztust tenne, vagyis ezt a pénzt az állami-4iG duónak szinte biztosan rövid távon ki kell fizetnie.

Érdekes jelenség látható a saját tőkénél is. A Vodafone saját tőkéje a tavalyi beszámoló szerint 141,2 milliárd forint volt március végén, ám az immateriális javak között, az „üzleti vagy cégérték” elnevezésű soron csaknem ugyanekkora összeget, 141,9 milliárd forintot szerepeltetett. Ez a „goodwill” azért van az említett soron, mert vélhetően a UPC felvásárlásánál az ár ennyivel volt a könyv szerinti érték fölött. Ám ha ezzel nem számolhatnánk, akkor papíron a Vodafone-nak ezen túl „igazi” saját tőkéje már nem is lenne, ami megmagyarázza a jelentős tulajdonosi hitelt.

Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője azt mondta nekünk, hogy az államnál egyébként (ha gondolatban eltekintünk attól, hogy a folyamatos hiány miatt hitelfelvételre szorul) megvan a vásárlás fedezete, hiszen az infláció miatt az állami bevételek idén jobban alakulnak a tervezettnél. Végső soron tehát a megugró adóbevételek játékteret adnak a kormánynak, hogy bevásárolja magát a Vodafone-ba.

A cég vételára 750 milliárd forint, ez magában foglalja az adósság és a részvények értékét is. A tavaly március 31-én zárt üzleti év pénzügyi kimutatásai alapján 261,4 milliárd forint volt az adósság értéke, amely teljes egészében a kapcsolt, a tulajdonoshoz köthető vállalkozásokkal szemben állt fenn. Ezzel a – hangsúlyozottan tavalyi – adattal számolva az adódna, hogy a cég részvényinek piaci értékét az adásvételnél 388,6 milliárd forintban állapították meg a felek.

Ebből fizethet 49 százalékot az állam és 51-et a 4iG, feltételezve, hogy mindkét fél ugyanannyit fizet egy részvényért. Általában a kisebbségi részesedés kevesebbet ér, de ha van a vásárlók között külön megállapodás (szindikátus), akkor fair lehet az azonos árfolyamon történő vásárlás. Vagyis az állam (képviselője) fizetne (a tavalyi számok alapján) 224 milliárdot, a 4iG pedig 232 milliárdot, de pillanatnyilag még az sem biztos, hogy ezt idén kell teljesíteni. Annak fényében persze érdekes a lépés, hogy az állami költések egy részénél már egy ideje stop van, a jövő évi költségvetésbe pedig még sokkal nehezebb lehet beilleszteni ezt az elemet, ám mindebből leginkább csak arra lehet következtetni, hogy úgy értékelték, a Vodafone-t akkor kell megvenni, amikor lehet, azaz most nyílt rá reális lehetőség.

A cég állami felvásárlásáról már 2013 elején voltak hírek, de valószínű, hogy akkor csak a vételi szándék volt erős, az eladási kevésbé. Most azonban a NER-közeli 4iG közleménye szerint „a tranzakció értéke (enterprise value) 715 milliárd forint, amely a céltársaság 2022. március 31-én lezárt üzleti évben elért EBITDA 7,7-szeresét teszi ki”. A tavalyi mérlegből még egy 10 fölötti EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szorzó jött ki, a 7,7-es viszont arra utal, hogy tavaly közel 93 milliárd forint volt a magyar Vodafone EBITDA-ja.

Kétségtelen, hogy a 4iG a szinergiák miatt javíthatja a cég jövedelemtermelő képességét. Az kérdés, hogy ez a szinergia, a többleteredmény hol jelenik majd meg, és mennyit profitál belőle az állami résztvevő. A közelgő recessziós környezetben a Vodafone biztosan nem jár rosszul.

A 4iG kis gömböc módjára a magyar távközlési piacnak már jelentős részét felfalta, a Vodafone-nal azonban tényleg óriásira duzzadhat. Nyilvánvaló a cél, hogy egy közvetlen állami és/vagy NER-közeli ellenőrzés alatt álló piac jöjjön létre, de ezen a piacon az állami segítséggel megerősített 4iG lehet az a szereplő, ahol a sok összevásárolt társaságból származó szinergiákat (kölcsönös együttműködésből származó üzleti előnyöket) ki lehet majd használni. Végső soron ez mégiscsak egy magyar magáncég, ahol az előnyök lecsapódnak. Ugyanakkor vállalkozó államunk polgáraiként mi is futjuk a kockázatokat, amelyek akár a felvásárolt Vodafone működéséből vagy akár a 4iG egészének finanszírozásából következik. Nem az állam lesz a Vodafone meghatározó tulajdonosa, hanem a 4iG.

Az alábbi ábrán a tíz legnagyobb árbevételű magyarországi távközlési céget mutatjuk be. Csillaggal jelöltük azokat a cégeket, amelyekben az állam vagy a 4iG tulajdonosként megjelent vagy megjelenhet. Látszik, hogy amennyiben a Vodafone-üzlet sikerül, az élmezőnyben a tarolás csaknem teljessé válik. A versenyhivatalnak mindenképpen mondania kellene valamit arra, hogy a magyar piacon a szolgáltatók közötti választási lehetőségek ilyen mértékben beszűkülnek. Ám amint azt a 4iG-DIGI tranzakciónál is láthattuk, a kormány meg tud akadályozni egy ilyen vizsgálatot azzal az egyszerű húzással, hogy nemzetstratégiailag fontosnak minősíti az esetet.

https://g7.hu/vallalat/20220822/nincs-ertelme-a-magyar-vodafone-t-felvasarolni-ha-csak-a-szamokat-nezzuk/ 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr6217913571

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása