A kínai Contemporary Amperex Technology (CATL) 7,3 milliárd eurós – vagyis közel 3000 milliárd forintos – beruházást indít Debrecenben a Bloomberg cikke szerint, amelyet szinte azonnal megerősített a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye.
A cég a legnagyobb szereplő az elektromos autókba szánt akkumulátorok gyártói között, a most bejelentett befektetés pedig Magyarország történetének eddigi legnagyobb magánberuházása a minisztérium szerint. Az új, várhatóan 9000 munkahelyet kínáló létesítmény felépítése még az idén megkezdődhet, és öt-hat éven belül befejeződhet, de az ütemterv részletei egyelőre nem ismertek.
A sencseni tőzsdén jegyzett CATL az első negyedévben 227 millió dolláros nettó nyereségről számolt be, ami mintegy negyedével maradt el az egy évvel korábbi eredménytől. A visszaesés okai a növekvő nyersanyagárak és a Kínában továbbra is komoly lezárásokkal járó koronavírus-járvány voltak, amelyek az ágazat más szereplőit is hasonlóan érintették. A CATL árbevétele azonban egy év alatt több mint a duplájára nőtt, az idei első negyedéves adat 7,4, míg a tavalyi 2,9 milliárd dollár volt. A közelmúlt dinamikus bővülése az éves adatok tükrében is látványos, 2020 és 2021 között a forgalom és a profit is közel megháromszorozódott a kínai cégnél.
A vállalatot 2011-ben alapította Robin (illetve kínai nevén Yuqun) Zeng, aki azóta a jelenleg 43 milliárd dollárra becsült vagyonával az egyik leggazdagabb kínaivá lépett elő a ranglistákon. Az előzmények ugyanakkor egészen 1999-ig visszanyúlnak, amikor a frissen doktorált üzletember létrehozta az Amperex Technology-t (ATL). Ez a cég még zömmel kisebb elektronikai készülékekben, például laptopokban és MP3-lejátszókban használatos lítiumos akkumulátorokat gyártott, és Zeng 2005-ben eladta a japán TDK-nak.
A CATL azonban már nagyobb akkupakkok gyártására szakosodott, eleinte a zhangbei-i energiatároló-projektben vett részt, ahol a szél- és napenergia tárolására hoztak létre akkumulátorkapacitásokat. Az autóipari kötődés kialakulására sem kellett sokat várni, 2012-ben már a BMW-vel lépett stratégiai együttműködésre a cég, amit még több ország és járműkategória gyártóival történő megállapodások követtek az ágazatban.
A cég nemzetközi bővülése 2014-ben kezdődött egy németországi leányvállalat megalapításával, jelenleg kutatás és fejlesztés Münchenben, gyártás pedig az idei év végétől Erfurtban történik. A többi fejlesztő és gyártókapacitás viszont Kínában található, itt még további négy fejlesztőközpontot és kilenc gyártóüzemet működtet a CATL.
A magyarországi beruházás tehát a vállalat életében is mérföldkőnek számít, az ide tervezett 100 gigawattórás akkumulátorgyártó-kapacitás a cég eddigi legnagyobb külföldi projektje (a beruházás léptékét szemlélteti, hogy 2021 végén a CATL teljes gyártókapacitása évi 170 gigawattóra volt). A nemzetközi terjeszkedésnek vélhetően nincs vége, a Bloomberg értesülései szerint Mexikóban és az Egyesült Államokban is befektetéseket fontolgat a CATL, igaz, a magyarországinál valamivel kisebb léptékűeket.
A debreceni gyár révén a CATL elsősorban a Mercedesszel, a BMW-vel, a Stellantisszal és a Volkswagennel fűzheti szorosabbra a kapcsolatát. Az európai autógyártók egyre inkább elköteleződnek a villanyautók iránt, így az akkumulátorcsomagokat övező keresletük vélhetően fokozódik a közeljövőben, amit a kínai cég majd a közelükben működő üzemből fedezhet – a Mercedes már jelezte is a debreceni akkumulátorok iránti igényét. Hasonló elgondolás mentén körvonalazódnak a CATL amerikai beruházásának tervei is, ahol többek között a Ford számára készíthet akkumulátorokat a kínai cég.
A CATL beruházásának nagyságrendjét az is jól érzékelheti, hogy ezzel több mint megduplázódik a Magyarországon várhatóan kiépülő akkumulátorgyártó-kapacitás. Igaz, a Samsung SDI titkolózása miatt ezt nem könnyű összesíteni, de korábbi cikkünkben arra jutottunk, hogy a cég Gödön, valamint a szintén dél-koreai SK Komáromban és Iváncsán kiépülő üzemei összesen évente mintegy 90 gigawattóra kapacitású akkumulátort állít majd elő elektromos autók számára.
